Vicclap.hu - viccek "" keresés eredménye, 16 . oldal

A bolygó látóhatárának szélén most kelt fel a 23. Nap. Lüke Szájbaver álmosan megdörgölte szemeit, majd egy jól irányzott lézerpisztolylövéssel leterítette az ébresztődroidot, mely látványos szikraesővel hullt darabjaira.
Lüke kiment a konyhába, és kinyitotta a hűtőt. Belenézett és úgy döntött, hogy ma nem reggelizik. Felcsatolta fénykardját, zsebrevágott egy kisebb fegyverboltot, lement a konditerembe, hogy edzésként lelőjön 65 rohamosztagost,
megküzdjön két rancorral, és elindult, hogy elkövesse a napi jócselekedetét, amit a "Hősök mindennapi cselekedetei" című könyv 12 pontja közül a 13. előírt neki.

********
A birodalmi csatahajó parancsnoki kabinjában egy feketeköpenyes, maszkos alak ült. ("Sisakom van, hülye" - D. V.) Ő volt a rettegett Drót Vödör, aki puszta kezével el tudott téríteni egyszerre 94,5 lézerlövedéket, pusztán a gondolataival mozgatni nehéz csillagrombolókat, és aki 6 részt meg tudott nézni a Dallasból egyhuzamban. (A többiek a második részig bírták.)
Vödör meredten bámulta a monitorán a Hósötétke és a hét kertitörpe 3D-s változatát. A rajzfilm éppen a legizgalmasabb résznél járt, amikor Hósötétke megeszi az almának álcázott atombombát, amit a biztonság kedvéért a Boszi még méregbe is mártogatott.
Ebben a pillanatban a kabin ajtaja rettenetes erővel kivágódott, leszakadt a helyéről, és átrepült a szobán. Vödör elfordította fejét a képernyőtől és kiordított:
- Melyik húgyagyú állat volt ez? - sipította női hangon.
"Rohadt beszédszintetizátor" - gondolta. Elfordított két kapcsolót és zengő férfihangon megismételte az előbbi kérdést.
Ekkor egy roskatag öregember vánszorgott be, botra támaszkodva.
- Oh, Margarin császár - nyekegte Vödör megilletődötten.
- Bizony én, fiam - vigyorgott az öreg, mint egy elmeroggyant. Tekintete a monitorra tévedt, és elkomorult.
- Kapcsold ezt ki - mutatott a képernyőre, ahol éppen a királyfi próbálta meg Hósötétkét visszahozni az életbe egy(-két) csókkal. - Nem bírom a pornót.
Vödör bosszús arccal ("Honnan tudod milyen pofát vágtam?!" - D. V.) a képernyőbe vágott egy széket.
- Kifogyott az elem a távirányítóban - magyarázta. - Ma már a hetedik monitort használtam el.
- Aha. Na figyelj te elfuserált bilifejű - kezdte a császár. - A Birodalom végveszélyben van. A lázadók el akarnak pusztítani minket. Szét akarják rombolni a legújabb tervemet (is). Elkészült a LégVár(tm) nevű pusztító űrállomás. A feladatod, hogy megvédd. Comprende?
- He? Ja... I... igen - mondta bizonytalanul a fekete maszkos ("Hülye! Az a Zorro! Jegyezd meg végre, hogy SISAKOM VAN!" - D. V.).
- Akkor jó - derült fel a császár komor képe. - Már azt hittem, nem értetted meg. Emlékezz vissza, hogy a Sötét Jedi Ált. Isk.-ban sem tudtad felfogni még a TÁJ Harci űrhajók biomolekuláris szuperszuszpenzorokkal vezérelt repulziós,
héliumhajtású, elektromágneses ionhajtóműveinek működési elvét sem.
- Tehát azt szeretné, ha megóvnám az űrállomást? - kérdezte Vödör bambán.
- Igen, azt! - tajtékozott a császár. - Te tényleg ilyen hülye vagy, vagy szedsz valamit a fokozására? - elindult kifelé. Már az ajtóban állt, mikor Vödör utánaszólt:
- Margarin császár! Még egy kérdés. Hogy tudta ilyen erővel betörni az ajtót?
A császár megfordult, fogatlan szája vigyorra húzódott.
- Tudod fiam, hogy az Erő csodákra képes - kilépett a lyukon, melyet nemrég még ajtónak hívtak, és odaszólt a fal mellett álló, csupa izom, 2.5 méter magas őrnek:
- Na gyere, Erő, megyünk haza.
A kabinban Vödör megpróbált gondolkodni egy kicsit, de azután abbahagyta a hiábavaló próbálkozást, és bekapcsolta a komlinkjét:
- Kérek egy újabb monitort - szólt bele.

*********
Lüke Szájbaver végigporoszkált a köves úton, kikerülte a "A Lázadók nem itt vannak!" feliratú táblákat és leereszkedett a titkos bázisra. Odalent barátja, Hang Szóró éppen az űrhajóját bütykölgette.
- Sz'asz öcskös - vakkantotta oda két kalapácsütés közben. - Gyere fel!
Lüke odament az űrhajó rámpájához, és illedelmes ember lévén megtörölte a lábát a rámpa előtt fekvő szőnyegben, majd az űrhajó belsejébe repült attól a pofontól, amelyet a szokatlanul eleven szőnyeg ordítva lekent neki. Lüke szépen lecsorgott a falról, és sietve magyarázni kezdett:
- Hé Csupi, igazán nem tudtam, hogy a rámpát javítod. Azt hittem, Hang tette oda, hogy ne legyen koszos ennek a rozzant teknőnek... izé... ennek a remek űrhajónak a belseje. És igazán letehetnéd azt a turbólézer-üteget! Nem direkt
volt, na!
Csupaszka méltatlankodva visszahevert a rámpa elé, és folytatta a munkáját.
- Hello Hang! - bukkant fel Lüke feje a Százezer éves Vakvarjú tetején lévő számtalan lyuk közül az egyikből.
- Tudod, nem sejtettem, hogy itt talállak - kászálódott kifelé a lyukból Lüke, mert ...
Idáig jutott, mikor ordítva visszazuhant a lyukba. Hang fel sem nézett a szerelésből, csak megjegyezte:
- Vigyázz, egy pár foga már nem ép a létrának... - hatalmas puffanás és csörömpölés rázta meg a hajót -, és bajod eshet.
Lentről csak egy gyenge hang hallatszott:
- Kösz a tanácsot, de nem esett bajom. Én estem... ("Hehe" - D. V.)

***********
A LégVár(tm) métóságteljesen sodródott az űrben. Az állomás belsejében Drót Vödör seregszemlét tartott.
- Először is köszönöm, hogy halgattak a szép szóra, és bevonultak. Ha nem jöttek volna, hát erőszakkal cipeltük volna Önöket ide. Na jó. A Birodalom nagy bajban van. Eme űrállomás, melynek plasztacél padlóját tapodják, a Felkelők
érdeklődésének középpontjába került. Védjék meg életük árán is. Vödör végigsétált a katonák sorfala előtt, és odalépett az egyik rohamosztagoshoz:
- Milyen szép páncél. És milyen puha - tapogatta meg a fehér vértet. - Új?
- Nem MosiMosi-DxC1923637Y728-es géppel mosva - varászolta elő a zsebéből (ez sem semmi, páncélnak zsebe, mi?) a toronyház nagyságú mosógépet.

***********
- Gyerünk öcskös, pirítsunk oda nekik! - kurjantotta Hang Szóró.
Bepréselődtek a Százezer éves Vakvarjú pilótafülkéjébe. Hang bepöccentette a hajtóműveket, de azok rövid köhögés után lefulladtak.
- Na öcskös-kotorászott Hang Szóró az ülése alatt. - Fogd ezt! - nyomott Lüke kezébe egy két ponton meghajlított vasrudat. - Menj szépen le, találsz ott egy lyukat, dugd ezt bele, és tekerd, ahogy bírod.
- Ok! - válaszolta Lüke. Lemasírozott a rámpán, s a hajó alján lévő lyukba beleillesztette a rudat, majd mint az őrült, tekerni kezdte. A hajtómű kettőt pöffentett, majd bűzös felhővel borította a köhögve tapogatódzó Lükét, aki, miután a füsttől félig vakon háromszor nekiment a falnak, sikeresen felbotladozott a rámpán.
A Százezer éves Vakvarjú felemelkedett a titkos bázis földjéről, és kirepült a zsilipkapun.

***********
Drót Vödör a személyi (sz)ámítógépe előtt ült, és a DOOM 227. részével játszott. A játék teljesen lekötötte a figyelmét, és ezért nem vette észre, hogy a monitor alá tolt lavórt már teljesen megtöltötte a belecsurgó vér, és már kifelé folyik belőle, elárasztva a kabint, bevörösítve a plüssmacikat,
G.I. JOE bábukat és egyéb játékokat.
Éppen a hatalmas főellenséget készült megölni, mikor egy tiszt rontott be az időközben már megcsinált ajtón:
- Uram! A Lázadók támadást indítottak!!!
Vödör összerezzent, majd a tisztre ordított:
- Azt a rancortáplálék ithoriai anyádat ijesztgesd! [Ez aztán a káromkodás...]
A tiszt elsápadt, majd bocsánatért esedezve kihátrált az ajtón. Vödör visszaült a játék elé, de mikor felfogta, hogy a tiszt mit mondott, a riasztógombra csapott.

************
A Százezer éves Vakvarjú megtámogatva 12 század Q-Szárnyúval és 4 század C-szárnyúval a LégVár(tm) felé repült az űrben.A hajó belsejében mindenki készült a hatalmas ütközetre. Hang kijött a pilótafülkéből, ahol elfordított három kapcsolót edzésként(a többit úgyis a robotpilóta csinálja), és éppen a szimulátorterembe igyekezett, hogy gyakorolja
az űrcsatát (forró helyzetekben úgyis a robotpilóta dolga ez).
Ahogy áthaladt a társalgón, látta, hogy Lüke behunyt szemmel ül egy széken, és előtte egy 9999.9999 Kg-os súlyzó lebeg föl és le.
- Te mégis mi a fenét csinálsz? - érdeklődött a teherhajó pilótája.
- Én... phu!... Erősítek... - mondta egyre vörösebb fejjel Lüke.
- A' jó - válaszolt Hang, és a szimulátorterem felé vette az útját.
Ott bekapcsolta a gépet, megmarkolta a joy-t, és a monitort figyelte, amelyen egy ebléma jelent meg, alatta szöveg:
LUCASARTS ENTERTAINMENT COMPANY, majd beúszó felirat: X-WING.
Megnyomta a tűzgombot...

*************
(Az itt következő csataleírás Drót Vödör kormányzó úr parancsára csak erősen cenzúrázott változatban jelenik meg - szerző.)
De hülye ez a Drót Vödör!

*************
A hatalmas csata után két nappal, a Lázadók újabb rohamot indítottak a LégVár(tm) ellen. Már a Vakvarjún kívül csak 5 Q-és C-szárnyú vadász maradt.
Elindultak. Az első pár millió TÁJ VADÁSZT leszedték.
Újabb 30000 TÁJ kilövése.
Már csak 4 Lázadó űrhajó.
Három csillagromboló elpusztítása.
Már csak 3 Lázadó űrhajó {továbbiakban L.Ű.}( a Vakvarjú [továbbiakban V.]).
Újabb TÁJ vadászok.
Már csak két L.Ű ( a V.).
Nincs több Birodalmi űrhajó.
Már csak egy L.Ű. ( a V.).
Mégis volt még egy-két Bir. űrhajó.
Már csak a Vakvarjú van egyben.
Mostmár nincs több Bir. űrhajó.
Kávészünet...!

*************
Ez itt a kávészünet helye. Lüke Omniát, Hang Krönung Light-ot, Drót Vödör Tscibo Exlusive-ot iszik. Csupaszka utálja a kávét. Ő Silant kortyolgat.

*************
A kávészünet után újult erővel folytatódtak a harcok.
- Hang! Lődd ki a torpedókat - ordította a pilótának Lüke.
- Nem lehet! - kiáltotta vissza az. - Ezt a robotpilóta csinálja! Különben is, az ERŐ veled van.
- Na akkor majd én - préselte be magát a jedik jedije az ülésbe.
Behunyta a szemét és koncentrált a 2222 Km átmérőjű lyukra.
- Lüke! Az ERŐ veled van! - mondta az elméjében ("Milyében?" - D. V.) egy hang. [Mi van velem? - H. SZ.] [Ki beszélt itt rólad? - L.SZ.]
- Takarodj kifelé, így nem tudok koncentrálni! - sipította Lüke.
És megnyomta a torpedó kioldógombját....

VÉGE (hehe!)

Epilógus: A történet végét nem árulhatom el, mivel ezzel copyright jogokat sértenék (jobb is így, mindenki úgy fejezheti be a sztorit, ahogy akarja. Szadisták a Lázadás elbukásával és az azt követő véres megtorlással, a hőslelkűek a jók győzelmével, az unatkozók a MENÜ ikonnal stb.), de kárpótlásul friss infók a főszereplőkről:
- Drót Vödör sikeres könyvet adott ki, a címe "Hogyan zsarnokoskodjunk?"
- Lüke Szájbaver templomot alapított.
- Csupaszka feltalálta a szőrnövesztőt vukik számára, s ezzel híres és sikeres lett.
- Hang Szóró űrhajóroncs kiállításokra jár, s több címet is szerzett a Vakvarjúval, mint pl. "A legócskább űrhajó", "A leghülyébb pilóta" stb.
(Ja! Az űrhajón mindent továbbra is a robotpilóta végez!!!)

Remélem, nem fáradtál el nagyon.

Egy férfi lakásán csörög a telefon. Felveszi, és egy idegen hangot hall:
- Jó napot kívánok. Nem vesztette el véletlenül a papagáját?
A férfi meglepődik:
- De, igen. Éppen ma reggel. Honnan tud róla? És hogyan talált meg engem?
- Ide szállt a madár az erkélyemre, és egyfolytában azt ismételgette, hogy: "Itt az 555-4321 üzenetrögzítője, a sípszó után kérem, hagyjon üzenetet!"

Egy nagymama a következő monológnak volt fültanúja, miközben 5 éves kisunokája esküvőt játszott egyedül a szobában:
- Jogod van hallgatni. Bármi, amit mondasz, felhasználható ellened. Jogod van ügyvédet hívni. És most, csókold meg a menyasszonyt!

A rádió telefonos műsorában egy szakértő háztartási tanácsokat ad. Egy ijedt női hang telefonál:
- Kérem, segítsenek, mit tegyek, egy patkány van a pincémben!
- A legjobb módszer, ha a pince bejáratától a ház kapujáig kenyérdarabokat szór el, vagy macskaeledelt. Ez majd segít, hogy megszabaduljon a patkánytól. - hangzik a jótanács.
Megy tovább a műsor, kis idő múlva ugyanaz a női hang még kétségbeesettebben:
- Segítség! Mostmár két patkány van a pincémben!

Józsi, - aki nem volt éppen lángész, - minden nap ugyanazon az úton ment haza a munkából. Minden áldott este elétoppant az egyik sarkon három csavargó, megverték és elvették a pénzét.
Egy szép nap Józsi komoly elhatározásra jutott: másik útvonalat választ, sőt, beíratkozik egy önvédelmi tanfolyamra. Így is cselekedett, elég jól megtanult karatézni.
Egyik este, önbizalommal telve, úgy gondolta, ismét a régi úton megy, és ha útjába akad a három jómadár, majd megleckézteti őket. Tényleg sikerült is velük összefutnia...
Másnap csupa kék-zöld folttal ékesítve, bekötözött kézzel, sántítva érkezett Józsi az edzésre. Az edző csodálkozva kérdezte tőle, mi történt.
- Tegnap a régi úton mentem haza, - felelte Józsi - hogy megtaláljam a fickókat, akik régebben kifosztottak. Gondoltam, most beverem a képüket, de mire levettem volna a cipőmet és a zoknimat, már megint helybenhagytak!

Három vállalkozó meglátogat egy múzeumot. Észreveszik, hogy a hátsó kerítés javításra szorul, hát mind a hárman felajánlják, hogy megszervezik a munkálatokat a múzeumnak.
Az első (mondjuk,Béla) megméri centivel a kerítést, felír néhány számot, majd közli:
- Azt hiszem, 90.000 forintért meg tudnám csinálni. 40.000 az anyagköltség, 40.000 a munkások bére, és 10.000 lesz az én hasznom.
A következő, (Endre) szintén méricskél, számolgat, aztán:
- Szerintem ki lehet hozni 70.000-ből is. 30.000 az anyag, 30.000 a melósok, és 10.000 nekem.
A harmadik odanéz zsebretett kézzel, és foghegyről odaveti:
- 270.000 forint.
A múzeum munkatársa teljesen elhűlve:
-Hogy jön elő ekkora összeggel, amikor meg se nézte rendesen, hogy mit kell csinálni, mint a többiek!
- Roppant egyszerű. 100.000 magának, 100.000 nekem, és a munkával megbízzuk Endrét.

Sanyi bácsi, egykori Malév-es fedélzeti mérnök sztorijai:

1.
Az utasok mindig is kíváncsiak voltak a pilótafülkére, még ha nem is sokat értettek belőle. Egyszer egy nem túl eszes hölgy kívánta megtekinteni a TU-154 kezelőszerveit. Félrehúzta a fülke ajtaját takaró függönyt, és megkérdezte, bejöhet-e egy pillanatra.
- Hölgyem, annak semmi értelme - felelte neki Sanyi bácsi.
- Ó, elnézést, nem tudtam, hogy nem lehet - felelte a hölgy, és távozni akart.
- Dehogynem lehet, de csak egy pillanatra bejönni, annak semmi értelme. Belépni és kimenni? Maradjon, nézzen körül.
A nőnek leesett az ejtőernyős papírtantusz, belépett, majd nézegetni kezdte a navigátor munkahelyét és a műszerfalon a számtalan mutatót, műszert.
- És ez, ezt hogy figyelik mind? - kérdezte értetlenül.
- Ááá, nem figyeljük. Igazából ezek nem is műszerek, csak egy tapéta az üveg mögött. Látja, nem is mozdulnak a mutatók.
- Óóó, értem. Érthető, hiszen ennyi műszerre nem is lehet figyelni.
A nő ezek után az ablakon nézegetett kifelé. Odakint, mélyen alattunk, zárt felhőtakaró, s úgy nézett ki, mintha állnának. Sanyi bácsi meg is kérdezte:
- Ugye, azt akarja kérdezni, hogy mióta állunk?
- Ööö, igen, pont erre gondoltam.
- Hát olyan - ránézett az órájára - nyolc, nyolc és fél perce.
- Micsoda? - csattant fel a kapitány - Nyolc perce vesztegelünk itt? Hát ezért állítottak meg? - előrehajolt, jobbra-balra nézett, mintha keresne valamit odakint - Nyolc perc, és ezek sehol, hát mondhatom!
- Kik nincsenek sehol?
- Megállított minket a légi irányítás, mert keresztben áthalad egy másik gép, de az meg késik.
A droid arca felderült:
- Egy másik gép? Hát ezt le kell fényképezni!
Azzal kirohant a pilótafülkéből, és ujjongva mesélte a többi utasnak, hogy hamarosan egy másik gép fogja keresztezni az útjukat. Abban a pillanatban a jobb oldali ülésekről felpattantak az emberek, és tódultak a kameráikkal a bal oldali ablakokhoz. Jó nagy tülekedés lett. A kapitány erre elkezdte a gépet balra dönteni, és beleszólt a mikrofonba:
- Emberek, mit művelnek? Felborulunk!
Erre a droidok egymást taposva igyekeztek vissza a helyükre.

2.
Szokás szerint civil látogatót fogadtak a pilótafülkében, egy nyolc év körüli kissrácot. Nézte tágra nyílt szemekkel a sok műszert, kart, fogantyút, majd megszólalt:
- Én azt hittem, robotpilóta vezeti a gépet.
Mire a kapitány szögletes mozdulattal megfordult, ránézett, és így szólt:
- Mi is ro-bo-tok va-gyunk!
Azzal visszafordult, és mint egy robot, nyúlt a kapcsolókhoz, és hasonló hangon szólt a másodpilótához. Az is vette a lapot.
- Ma-gas-ság hu-szon-öt-e-zer.
- E-resz-kedj.
- Húsz-e-zer.
A kissrác nézte őket egy darabig, majd visszaszaladt a szüleihez, és elújságolta, mit látott:
- És képzeljétek el, egészen úgy néznek ki, mint az igazi emberek!

3.
A helyszín ezúttal is egy Tu-154-es pilótafülkéje, a szereplők pedig Sanyi bácsi kollégái és egy hülye utas, aki előrejött műszernézőbe.
- Egyet áruljon el nekem, pilóta úr. Azt még értem, hogy nappal hogyan repülnek, mert ugye látják a földet, hogy merre járnak. De ilyenkor, éjszaka hogyan? Hiszen nem látni semmit!
A kapitány kimutatott az ablakon.
- Éjszaka még egyszerűbb. Látja, ott van két villogó fény a szárnyvégeken, egyszerűen azok között kell tartani a gépet.
Az utas leesett állal nézett.
- Aha, hát ez tényleg egyszerű.

Hogy értsd a sztorit, én egy élelmiszerboltot üzemeltetek Szegeden, a paneldzsungel közepén. Bejött hozzám egy kedves vásárló és kért tőlem egy kék Szofit (remélem ez nem reklám). Ez még nem is lenne furcsa, hiszen többször előfordult már. Szokásomhoz híven már nyúltam is a polcra, levettem egy nekem szimpatikus darabot a sok közül és a hölgy elé tettem. A dobozon szép fekete keretben az állt, hogy a dohányzás tüdőrákot okoz. A hölgy ezt elolvasta (látod, vannak még tanult droidok), és felháborodva utasította vissza, hogy neki ez nem kell, mert ez tüdőrákot okoz. Padlót fogtam. Hogy valaki ilyen jó helyzetfelismerő legyen, és így lehessen rá hatni az írásokkal! Én közöltem vele, hogy most kapaszkodjon meg, mert olyat mondok, ami alapjaiban rengeti meg a világnézetét, majd elboruló aggyal, de faarccal közöltem vele, hogy sajnos mind rákot okoz. Erre ő szintén faarccal kért egy másik dobozt. Ez már kezdte agysejtjeimet a fentebb említettek szerint irtani, mert először azt hittem viccel, de rájöttem hogy nem. Adjak neki egy másik dobozzal ugyan ebből a márkából. Hát, én adtam neki, de mondtam, hogy erre meg az van írva, hogy a terhesség megszakadásához vezethet. Erre ő nagyon megörült, és vihogva mondta, hogy ez neki jó, mert nem terhes és így nincs gond, de tüdőrákot azért mégse szeretne kapni... Ekkor már a seregben tanult akasztófakötél-csomózást kezdtem magamban feleleveníteni, mert ezt már nem lehet bírni és felkötöm magam! Viszont a napom szép volt, mert újfent örömöt okoztam egy vásárlónak...

A nyíregyházi állatparkból kifelé jövet megütötte a fülemet ez a beszélgetés:
- Apa, te mitől félsz a legjobban?
- Én? Az adóellenőrtől. De az nincs az állatkertben.

Az első osztályos kisfiú a tanév első napján egy cetlit ad oda a tanító néninek.
- Ezt az anyukám küldte.
A tanár néni elolvassa:
" Kérem, vegyék figyelembe, hogy a gyerek nézetei nem minden esetben azonosak a szüleiével. "


A strandon egy 5 éves kisfiú betéved a női öltözőbe. Óriási sikoltozás fogadja, és mindenki maga elé kapkodja a törölközőjét. A kisfiú csodálkozva néz körül:
- Mi az? Nem láttak még kisfiút?


Az első osztályos kislány az első hét elteltével szomorúan jön haza az iskolából, és így panaszkodik az anyjának:
- Csak az időmet vesztegetem. Már egy hét eltelt, és még nem tudok sem írni, sem olvasni, ráadásul még beszélni sem engednek!


Egy kisfiú éppen reggelizik, anyukája pedig a kechupos üvegből próbálja kirázogatni a maradékot, amikor cseng a telefon. Anya megkéri a fiát, hogy vegye fel. A vonal másik végén az anya főnöke. A kisfiú üdvözli:
- Csókolom, most nem tudom adni az anyukámat, mert éppen az üveg fenekére néz.