Vicclap.hu - Tonan kedvencek

Egy politikus sétál az utcán. Eléjeugrik egy rabló:
- Azonnal add ide az összes pénzedet!
Mire a politikus.
- De kérem! Én egy befolyásos politikus vagyok!
A rabló nagyot néz, és ezt mondja:
- Akkor az én pénzemet!

Egyszer azt álmodtam, hogy Superman vagyok. Másnap a diagnózis: bordatörés, zúzódás...

Tanárnő:
- Most végre bebizonyosodott, hogy nem tudtok semmit!
Diák:
- Mi ezt eddig sem titkoltuk, csak a tanárnőnek most esett le.

- Mi történik a romatikus fiatalemberrel a sínek között?
- ???
- Elragadja a hév!

Bal kanyar volt, mint kiderült,
S ezért jobblétre szenderült!

Száz alatt Ő sosem haladt,
Most itt nyugszik e hant alatt!

Az van írva e fejfára,
Ha ajtót nyitsz, nézzél hátra!

Ejtőernyő nélkül ült be
kocsijába ez az ürge!

A cseresznyét úgy szerette,
Hogy autóstól ment fel érte!

Ha az 50-, 60- vagy 70-es években voltál gyerek, hogyan vészelted át a gyermekéveidet?

A mi gyerekkorunkban az autókban nem volt légzsák, hátsó biztonsági öv.
Egy teherautó platóján utazni különleges élmény volt, most is szívesen emlékszünk rá.
A kiságyaink rikító színű, ólmot tartalmazó festékkel voltak pingálva.
Nem volt biztonsági kupak a gyógyszereken.
Védősisak nélkül bicikliztünk.
A nagymama kerti kútjából húzott vizet ittuk, ásványvíz és Cola helyett.
Magunk készítette görkorcsolyáink voltak.
A szerencsésebbek, akik lejtős utcákban laktak, az utca elejéről indulva, félúton eszméltek rá, hogy nincs fék a szekereiken.
Néhányszor közeli kapcsolatba kerültünk az utcabeli fákkal, bokrokkal, de megtanultunk ennek is örülni, hiszen igaz ugyan, hogy letaroltuk a bokrokat, de a bokor alatt legalább az autók útjában nem voltunk.
Ha kimentünk játszani, egyetlen kikötés az volt, hogy sötétedésre érjünk haza.
Az iskolában nem volt napközi, otthon ebédeltünk.
Nem voltak mobiltelefonjaink, így aztán senki ránk nem talált. Jó volt. Nem?
Rosszalkodtunk, számtalan csínyt követtünk el, hol egy kéz, hol egy láb tört, a fogaink sem voltak biztonságban, és mégsem születtek jegyzőkönyvek a rendőrségen. A felelősség mindig azé volt, akié kellett, hogy legyen.
Házi süteményen éltünk, vajas kenyéren, cukros és nem szaharinos ételt, italt kaptunk, mégsem voltak súlyproblémáink, mert állandó mozgásban voltunk.
Egy Meggy Márká-t négyen ittunk ugyanabból az üvegből és egyikünk sem halt bele.
Nem volt Playstation-ünk, Nintendónk, X box-unk, video játékaink, színes televíziónk 99 csatornával, videó kameránk, dolby surround, mindentudó telefonjaink, számítógépeink,
Internet, de voltak barátaink.
Vágytunk egymás társaságára. Rossz volt egyedül.
Időnként összevesztünk, ha csapatok kellettek a játékhoz, és ha valaki kimaradt a csapatból, nem kellett őt pszichológushoz vinni az elszenvedett trauma miatt.
Nem voltunk mindannyian jó tanulók. Még az is előfordult, hogy évet kellett ismételnünk.
Nem rohantak velünk egyből pszichológushoz. Senkit sem ismerek, aki dislexiában szenvedett volna, vagy hiperaktív lett volna.
Ha valaki évet ismételt, olyan volt, mintha kapott volna még egy esélyt.
Szabadok voltunk, voltunk gödörben, voltak sikereink, felelősségünk, megtanultunk minden helyzetben talpon maradni.

Azt kérdezik a gyerekeink: Hogyan lehetett így élni?
Hogyan nőttünk azokká, akik vagyunk?
Ennek a generációnak a képviselője vagy?
Ha igen, akkor meséld el ezt a fiataloknak,hogy megtudják milyenek is voltak azok az évek.

Ők majd azt mondják, hogy tök unalmasak voltunk, és csak mi fogjuk tudni, hogy nem unalmasak voltunk, hanem boldogok.

Ted és Joe megáll egy kocsma előtt, amelynek kerítésénél pompás fehér paripa legel.
- Ugyan kié lehet ez a szép ló? - töpreng Ted.
- A kocsmárosé vagyok, uram - szólal meg a ló. - Ott iszik bent a nyavalyás vendégek között.
- Te, izé...ööö....maga beszél? - dadog ijedten Ted.
- Miért ne, uram? - horkant a ló. - Sőt, tavaly én nyertem meg az Epsomi Derbyt.
Ted lelkendezve rohan be a kocsmároshoz:
- Uram, adja el nekem a lovát. Bármi árat megadok érte.
- Minek magának az a ló? - kérdi az egyik vendég.
- Hagyd csak! - legyint a kocsmáros. - Az a hazug dög biztosan neki is bemesélte, hogy tavayl ő nyerte meg az Epsomi Derbyt.

"Ez a kép egy polipot ábrázol. A polipnak nyolc heréje van."
(Kelly, 6 éves)
"A kagyló golyóját gyöngynek hívjuk."
(James, 6 éves)
"Ha valamit víz vesz körül, azt szigetnek hívják. Ha nincs körülötte víz, akkor szárazföld."
(Wayne, 7 éves)
"A cápák önzőek, gonoszak, és hatalmas fogaik vannak, mint Emily Rivhardsonnak. Ő már nem a barátnőm többé."
(Kylie, 6 éves)
"A delfinek a fejük tetején lévő végbélnyíláson keresztül lélegeznek."
(Billy, 8 éves)
"A nagybátyám kihajózik a tengerre egy rakomány fűvel, és egy rakomány rákkal tér vissza."
(Millie, 6 éves)
"Amikor a hajóknak még vitorláik voltak, a szél segítségével úsztak a tengeren. Ha nem fújt a szél, a matrózok elkezdtek fütyülni, hátha feltámad. A bátyám szerint inkább babot kellett volna enniük."
(William, 7 éves)
"Nekem tetszenek a sellők. Gyönyörűek, szép fényes halfarkuk van. Csak azt nem tudom, hogy esnek teherbe."
(Helen, 6 éves)
Néhány halfajta nagyon veszélyes. A medúzák csípnek, az elektromos angolnák elkábítanak. Ezeknek egy ketrecben kéne élniük a víz alatt, és jobb lenne, ha bedugnák magukat egy konnektorba."
(Chris, 7 éves)

Olyan hülye...:

- Olyan hülye, hogy hozzá képest a feketelyuk atomvillanás.
- Olyan hülye, hogy beleharap a villamosba, mert azt hiszi hogy bundáskenyér.
- Olyan hülye, hogy a taxiban is a buszbérletét mutogatja.
- Olyan hülye, hogy ha feldobnak egy lapát lósz*rt, azt hiszi tűzijáték.
- Olyan hülye, hogy egymaga leárnyékolja a T-mobile-t.
- Olyan hülye, hogy görbíti a teret.
- Olyan hülye, hogy az agyrák éhenhal a fejében.
- Olyan hülye, hogy ha tudná hogy a Föld forog, kapaszkodna.
- Olyan hülye, hogy az aranygaluskára is vámot fizetne.

Olyan ronda...:

- Olyan ronda, hogy vallatni lehet vele.
- Olyan ronda, hogy ha lemegy a bányába, feljön a bányarém, mert azt hiszi, váltás van.
- Olyan ronda, hogy ha belenézne a Dunába Pesten, Paksig kidöglenének a halak.
- Olyan ronda, hogy amikor megszületett, a szülészeten bekapcsolt a vészjelző.
- Olyan ronda, hogy álarc nélkül mehetne a busó-járásra.
- Olyan ronda, hogy az inkubátor fala üveg helyett vasból volt.
- Olyan ronda, hogy hogy ha a kutyámnak ilyen feje lenne, leborotválnám a s*ggét, és megtanítanám hátrafele járni.
- Olyan ronda, hogy amikor kicsi volt, a szülei egy hétig dobálták a fára, mert azt hitték, hogy majom.

A horrorokról:

* hiába fut a potenciális áldozat, a zombilassú gyilkos akkor is utoléri
* a menekülő többet néz hátra, mint előre
* minden nő legalább egyszer elesik futás közben
* miután elesett, csak pókülésben képes tovább menekülni
* ha valami gyanús zajt hallanak a sötétben, még meg is kérdezik, hogy van-e ott valaki
* ha leütik a gyilkost, eszükbe se jut ártalmatlanná tenni, inkább elfutnak
* a gyilkos legszívesebben késsel öl
* de ennek ellenére se jut senkinek se eszébe, hogy jól oldalbadurrantsa egy vadászpuskával

A palacsintasütőről, széklábról, pohárról, borosüvegről nem is szólva.

Túlélő-jegyzet horrorfilm-szereplőknek:

Ha véletlenül elalszik a villany, legjobb, ha elkezdesz gyanakodni. Ha másra nem, akkor arra, hogy kiment a biztosíték.

Ha nem egyedül vagy otthon, ne ordíts a társad után. Ha még él, némán is megtalálod, de ha ordítasz, esetleg pipa lesz.

Ha egyedül vagy otthon, pláne ne ordíts. Fogj egy elemlámpát - minél nagyobb, annál jobb.

Ha valami furcsát látsz, ne menj oda megnézni. Ha visszajön a villany, akkor is megnézheted.

Ha bent vagy egy házban, kifelé igyekezz, akárhol. Inkább gipsz hat hétig, mint koporsó hat láb mélyen.

Ha egy ajtó nem nyílik, ne feszegesd. Keress másikat.

Ha veszélyben érzed magad, vegyél magadhoz önvédelmi fegyvert onnan, ahol vagy. Ne menj a konyhába lábast keresni.

Ha balhé van, fuss. Bámészkodni a búcsúban kell.

Futás közben előre nézz, ne hátra. Úgyis fut utánad.

Ha elesel futás közben, kelj fel. Ne fordulj hanyatt.

Olyan helyre menj, ahol nagy a tömeg. A temető nem jó.

Ordíts, ahogy a torkodon kifér. Inkább az elmegyógyász nézegessen, mint a halottkém.

Ha a gyilkos utolér, lőj bele egyet, vagy vágj hozzá valamit.

Amint fekszik, lépj a késes kezére. Rúgd lábközön.

Vágd el a torkát, lődd fejbe, dugd a kettőhúszba, (mint a részeg tengerészt, akivel baj van minden áldott reggel), és úgy üsd, mint a vasat: amíg meleg.

Közben telefonálj a rendőrségnek, de egy pillanatig se hagyd a gyilkost egyedül. Csépeld nyugodtan, ráérsz.

Amint a rendőrök kiérkeztek, és elvitték a gyilkost, változtass nevet, lakcímet, személyazonosságot, végeztess magadon plasztikai műtétet, költözz el az országból, és térj át más vallásra. Így még kb. húsz évig nyugodtan élhetsz.