Vicclap.hu - szonklin kedvencek

Néhány idézet rendőröktől:

- Ha megpróbál elfutni, akkor fáradtabban megy be a fogdába.

- A bilincs szűk, mert még új. Majd kényelmesebb lesz, ha már hordta egy ideig.

- Szóval nem tudja megmondani, mennyivel hajtott? Akkor bármilyen sebességet ráírhatok a cédulára, igaz?

- Na, majd egy utolsó kérdéssel eldöntöm, hogy ön ivott-e alkoholt: mondja meg, hogy Miki-egér macska volt-e vagy kutya?

- Nem, uram, ránk nem vonatkozik a korlátozás. Annyi cédulát írhatok naponta, amennyit csak akarok.

- Hogy inkább egy figyelmeztetést akar? Nos, figyelmeztetem, hogy ha még egyszer megsérti a szabályokat, akkor írok önnek még egy büntetőcédulát.

- Az élet nehéz. És még nehezebb annak, aki szabálysértést követ el.

- Csak Istenben bízunk. Az összes többi gyanúsított.

Miért jó az öregkor?

1. Az emberrablókat már nem érdekled.
2. Egy túszakcióban legelőször téged engednek szabadon.
3. Senki nem várja el tőled, hogy embereket ments ki egy égő házból.
4. Az ismerőseid sosem telefonálnak reggel 9 előtt, és utána is megkérdezik: "Felébresztettelek?"
5. Senki nem tart hipochondernek.
6. Semmit nem kell már megtanulnod.
7. Amiket most vásárolsz, azok már nem fognak elkopni.
8. Délután 4-kor is ehetsz vacsorát.
9. Szex nélkül is tudsz élni, de szemüveg nélkül nem.
10. Élvezettel hallgatod, ha ismerőseid a műtéteikről mesélnek.
11. Heves vitába tudsz bonyolódni bárkivel a nyugdíjjal kapcsolatos rendeletekről.
12. Amikor vendéget hívsz, a szomszédaid észre sem veszik.
13. A megengedett sebesség túllépése már nem jelent kihívást.
14. Már nem húzod be a hasad, bárki is lép be a szobába.
15. A látásod már nem lesz rosszabb.
16. Az egészségbiztosításként kifizetett pénzed lassan kezd megtérülni.
17. Az ízületeid sokkal megbízhatóbban jelzik az időjárás változásokat, mint a meteorológusok.
18. A titkaidat örökre megőrzik a barátaid, mert már nem emlékeznek egyre sem.
19. Az agysejtjeid száma végre kezelhető mennyiségre csökkent.
20. Már nem emlékszel, ki küldte neked ezt a listát.

Három gimnazista tízévenként rendszeresen találkozott, hogy megszervezzék az érettségi találkozót. Miben egyeztek meg?

10 év után:
- Elmegyünk a Három Cicához címzett fogadóba, mert ott a pincérlányoknak szép mellük van.

20 év után:
- Elmegyünk a Három Cicához címzett fogadóba, mert ott jó sört csapolnak.

30 év után:
- Elmegyünk a Három Cicához címzett fogadóba, mert aki óhajtja, diétás ételt kaphat.

40 év után:
- Elmegyünk a Három Cicához címzett fogadóba, mert oda rokkantkocsival is be lehet menni.

50 év után:
- Elmegyünk a Három Cicához címzett fogadóba, mert ott még sohasem voltunk!

Egy elhagyatott dűlőúton autózik egy turista, olyan rossz az út, hogy egyszer csak elakad egy sáros gödörben. Arra jön egy egylovas szekér, kérdi a gazda, hogy segítsen-e kihúzni az autót. Az autós nagyon megörül neki.
A gazda elé köti a lovát a kocsinak, aztán így szól a lovához:
- Húzd, Ráró, húzd! - A ló meg sem mozdul.
Még egyszer szól:
- Húzd, Fakó, húzd! - A ló csak áll mozdulatlanul.
- Húzd, Deres, húzd! - Semmi.
Végül felkiált:
- Húzd, Nelli, húzd! - Mire a ló nagyot ránt és egyből ki is húzza a kocsit a sárból.
A turista megköszöni a segítséget, aztán még hozzáteszi:
- Csak azt nem értem, miért szólította a lovát más-más néven?
- Azért, uram, mert vak a lovam, és ha tudta volna, hogy csak ő húzza egyedül, meg se próbálta volna.

Az iskolások hokimeccsén az edző félrehívja a hétéves Pistikét, és megkérdezi tőle:
- Kisfiam, tudod, mi az a csapatmunka, az együttműködés?
- Igen.
- És tudod, hogy igazán nem az számít, hogy nyerünk-e vagy veszítünk, hanem hogy mind egy csapat vagyunk?
A gyerek bólogat.
- Akkor biztos azt is tudod, hogy ha megbüntetnek, akkor nem szabad tiltakozni, a bírót rugdosni, és káromkodni, igaz?
Bólogatás.
- És ha én kiállítalak, hogy egy másik gyerek is játszhasson, akkor engem sem szokás "seggfej"-nek nevezni, így van?
A kisfiú csendben bólogat.
- Na, kisfiam, ha mindezekkel tisztában vagy, akkor menj szépen és magyarázd el anyukádnak is.

A férfi fodrászatba belép egy kisfiú. Azt mondja a fodrász a székben ülő vendégének:
- Uram, ilyet még nem látott! Ez a legbutább gyerek a világon. Figyelje csak!
A fodrász elővesz egy százast és egy ezrest a zsebéből és odaszól a gyereknek:
- Na, kisfiam, melyiket választod?
A srác gondolkodik, majd elveszi a százast és elmegy.
- Látja? Minden nap ezt játszuk, és ez a gyerek semmit se tanul. - Vigyorog a borbély.
A vendég, mikor végez a fodrásznál, az utcán találkozik a kisfiúval, aki egy nagy adag fagyit nyal. Megszólítja:
- Kisfiam, hát nem tudod, hogy ezer forint többet ér, mint száz?
- De tudom. - feleli a gyerek.
- Akkor miért nem azt választottad?
- Már három hete játsza velem ezt a borbély. Maga szerint mennyi pénzt kerestem volna, ha rögtön az első napon az ezrest veszem el?

Egyszer egy jól keresö apa úgy döntött, hogy elviszi vidékre 7 éves kisfiát azzal a céllal, hogy megmutassa neki, milyen szegény emberek is vannak, és hogy a gyermek meglássa a dolgok értékét, és felfogja azt, hogy milyen szerencsés családban él.
Egy egyszerű falusi család házában szálltak meg, ahol egy napot és egy éjszakát töltöttek. Amikor a vidéki út végén tartottak, az apa megkérdezte fiát.
- Nos, mit gondolsz erről az útról?
- Nagyon jó volt apa!
- Láttad, hogy némelyek milyen szükségben és szegénységben élnek?
- Igen.
- És mit láttál meg mindebből?
- Azt, Apa, hogy nekünk egy kutyánk van, nekik négy. Nekünk egy medencénk van otthon, ők meg egy tó partján laknak. A mi kertünket lámpák árasztják el fénnyel, az övékére pedig csillagok világítanak. A mi udvarunk a kerítésig tart, az övéké addig amíg a szem ellát. És végül
láttam, hogy nekik van idejük beszélgetni egymással, és hogy boldog családként élnek. Te viszont, és Anyu egész nap dolgoztok, és alig látlak titeket.
Az apa csak fogta a kormányt, vezetett csöndben, mire a kisfiú hozzátette:
- Köszönöm Apa, hogy megmutattad, hogy milyen gazdagok is lehetnénk.

Két barát beszélget:
- Képzeld éppen a vasárnapi ebédet főztük, amikor az anyósom lement a pincébe krumpliért, a lépcsőn megbotlott, kitörte a nyakát és meghalt!
- Na és mint csináltatok?
- Rizst.

A maharadzsa kertésze hajnalban felkölti urát:
- Uram, uram! A kertben dolgoztam, amikor ott termett mellettem a Halál és felemelte a karját. Azonnal el kell utaznom Delhibe, ott talán elvegyülhetek a sok ember közt és nem talál meg.
- Jól van, menj, siess! - mondja a maharadzsa. Később ő is sétál a kertben, ő is találkozik a Halállal. Megkérdezi tőle:
- Halál, miért ijesztetted meg a kertészemet?
- Nem ijesztettem meg, csak csodálkozva emeltem fel a karom, hogy miért van még mindig itt, amikor délután Delhiből kell elvinnem?

- Pistike, ha adok neked két nyulat meg kettőt, és még kettőt, akkor hány nyulad lesz összesen?
- Hét.
- Gondold át még egyszer! Adok két nyuszit, meg még kettőt és utána még kettőt. Na, az mennyi?
- Hét.
- Nem. Figyelj, adok neked két almát, meg még két almát, és még kettőt. Hány almád lesz?
- Hat.
- Ez már jó. Na, akkor ha két nyulat kapsz, meg kettőt, meg kettőt, akkor mennyi lesz?
- Hét.
- Miért mondod, hogy hét?
- A francba, mert már van egy!