A gyerek hazamegy a suliból, és megkérdezi a matek házit az apjától:
- Apu! Apu! Mennyi ez: a gyertya közepének a fele és annak a gyöke?
- Hát fiam, a gyertya közepe a kanóc annak fele a nóc és nóc-szor nóc az 64!!!
Szülői értekezleten így szól a tanár Pistike apukájához:
- Kedves Uram, Pistike egy kész csodagyerek!
- Igen? - kérdi az apuka meglepve. - Tényleg?
- Igen. Kész csoda lenne, ha bármit is megtanulna.
Hadgyakorlat van, és a falu főterén felállítanak egy ágyút. A gyerekek persze azonnal megjelennek.
- Milyen messze hord? - kérdi Pistike.
- Mekkora lyukat üt a gránát? - kérdi Józsika.
- Mibe kerül egy ilyen? - kérdi Móriczka.
Móricka elújságolja otthon:
- Hatósági személy megvesztegetésének kísérletével vádolnak.
- Téged? - kérdi az aggódó papa.
- Igen. Kockacukrot adtam egy rendőrkutyának.
Két székely az eredményes vásár után áldomásra tér a kertvendéglőbe. Rendelnek egy litert, elfogyasztják. Aztán rendelnek még egyet. Szól az egyik:
- Szép időnk van....
Hosszú szünet után a másik:
- Ühüm.
Megint rendelnek, megisszák s azt mondja az egyik:
- Menni kéne..!
- Hát gyerünk..!
Szedelőzködnek. Azt mondja kint az első:
- Legközelebb es béjövünk, olyan jól elbeszélgettünk.
Két kanász beszélget a gazdaságról:
- Mit csinálna kend ha király lenne?
- Hogy mit ? Lóhátról őrizném a disznókat.
- Bandi szolgám, ha még sokáig tart ez a hőség, minden barom elpusztul.
- Csak a nagyságos urat tartsa meg a Jóisten!
Azt mondja a székely asszony az ebédnél a fiának:
- Ne csak a húst edd, a káposztát is, az éppoly jó!
- Nem hiszem azt, édesanyám... Ha éppoly jó volna, a kutyák már a kertben megették volna.
Hazarepül Ábel Amerikából. Körül üli a falu apraja - nagyja.
- Hát aztán milyen is az a tenger? - kérdi valamelyik.
- A tenger - magyarázza Ábel bátya -, az éppen olyan, mint itt a falu szélén a kenderáztató, csak a tulsó partja is vízből van.