Vicclap.hu - wolfking kedvencek

A tanárnéni matekórán megkérdezi Mórickától.
- Móricka, ha apukád 40 éves, anyukád meg 35, mennyi összesen a kettő?
- 70 - válaszolja Móricka.
- És miért? - kérdi a tanárnéni.
- Mert anyu mindig letagad 5 évet.

A főnök íróasztalán áll egy fotó, amin két aranyos óvodás gyerek mosolyog. A titkárnő, ahányszor bejön a szobába, mindig ránéz a képre, egyszer aztán meg is jegyzi:
- Kicsi korban még minden gyerek olyan édes! De, főnök, a maga gyerekei már kamaszok, miért nem rak ki róluk egy újabb fényképet?
- Azért, mert ha ezt nézem egész nap, és utána hazamegyek, könnyebben kibírom, hogy ne üssem agyon őket!

Az apuka bemegy a gyerekszobába, és látja, hogy a kisfia szomorkodva ül az ágy szélén.
- Mi baj van, kisfiam?
- Nem jövök ki a feleségeddel!

Az amerikai vonatok nyomtáva (a sínek közötti távolság) pontosan 143,5 cm (4 láb és 8,5 inch). De vajon mi az oka annak, hogy ez a távolság pont ekkora lett? Mi olyan vonzó ebben a számban?

A válasz meglehetősen egyszerű és könnyen kitalálható: az USA-beli nyomtáv pontosan megegyezik az Angliában használatos nyomtávval, mivel az első vonatokat angliai bevándorlók kezdték építeni az Újvilágban.
Na jó, de ettől a kérdés még kérdés marad. Most azt kell megválaszolni, hogy Angliában miért lett 143,5 cm a nyomtáv. Azért, mert az első vonatokat Angliában azon tervek és sablonok szerint készítették, amelyeket a hintók és kocsik gyártására is használtak. Így hát felmerül a kérdés, hogy a hintók és kocsik nyomtáva miért lett pont 143,5 cm?
A válasz megint nagyon logikus: ha más lett volna a nyomtáv, akkor ezek a járgányok nagyon hamar tönkrementek volna az angliai kőutakon, mivel azokban, pont ilyen távolságra, volt két vájat, melyeket a régebben ott járt kocsik vájtak ki. Nem meglepő azonban, hogy az Angliában található kőutakat, szinte egytől egyig, az ókori Róma építtette. A kőutakba vájt vájatokat pedig az első római kocsik és harci szekerek vájták. Már az ókori rómaiak is szabványok szerint építették az utakat és a harci szekereket, ezért aztán mind ugyanakkora lett, ami a vájatok távolságának egyformaságát is maga után
vonta. A vájatok aztán évszázadokon keresztül kényszerítették az utókor járműtervezőit az ősi szabvány betartására.
A tanulság tehát, hogy ezek után, ha azt kérdézed, hogy ki a fene rittyentette ezt vagy azt a számot (pl. 143,5 cm), még az is lehet, hogy pont rátapintottál a valóságra: a római kocsik távolsága ugyanis pont azért lett akkora, amekkora, hogy két ló hátsója kényelmesen elférjen egymás mellett a kocsi előtt.

Megvan hát a válasz! Római lovak fara szülte ezt a különleges számot. Ha pedig már eléggé izgalomba jöttél attól, hogy birtokába jutottál a modern világ egyik nagy titkának, még egy adalék: bizonyára láttad már azt a két vastag rakétát az amerikai űrrepülok oldalán, felszállás közben. A nevük Solid Rocket Boosters (SRB). Ez a két rakéta hajtja fel az űrbe az űrhajót. A rakétákat a Utahi "THIOKOL" gyárban gyártják, és tervezői sokkal, de sokkal vastagabbra szerették volna csinálni. A probléma csupán az volt, hogy a rakétákat vonaton kellett a kilövőállomásra szállítani. A vonat pályája néhány olyan szűk alagúton keresztül vezet, hogy a sinek épphogy elférnek benne. Ezért aztán a rakéta sem lehetett szélesebb, mint a nyomtáv.

Így esett meg, hogy a világ egyik legfejlettebb technológiájával gyártott rakétájának a szélességét egy római ló hátsó fele határozta meg...

Idősebb Fradi-szurkoló készülődik az esti meccsre. A felsége nézi, amint férje csupa zöld-fehérbe öltözik. Egyszer csak megszólal:
- Apukám, ahogy elnézlek, Te jobban szereted a Fradit, mint engem.
- Anyukám, ahogy elnézlek, lassan már az Újpestet is!