Vicclap.hu - Tonan kedvencek

Ukrajnai asszonyok panaszkodnak egymásnak:
- Szörnyű mennyit isznak ezek a férfiak, mindig részegek.
Mire az egyik:
- Mióta nálunk a macska beledöglött a vodkába, az én párom rá sem néz az italra!
- No ezt kipróbálom, - mondja Mása és beledob egy patkányt a vodkáshordócskába, majd várja a hatást. Telik, múlik az idő, de a férj nem jön elő. Az asszony ijedten szalad ki, félve, hogy az ember elájult az ijedségtől. A kamrába érve látja, hogy a férfi csavargatja a döglött patkányt és kérleli:
- Drága cimborám, csak még egy cseppet adjál!

- Miért jár az anyós biciklivel?
- Mert a seprűje a szervizben van.

- Mi az anyós egyetlen jó tulajdonsága?
- Hogy halandó.

A csillagimádók főhadiszállásán minden csillagnak van egy külön szobája, ahol az adott csillagot imádók imádkoznak. Egy új tagot kalauzolnak körbe, és szobánként mutatják meg neki a különböző csoportokat.
Benyitnak az első szobába, és hallják: "Jupiterünk, Jupiterünk, Jupiterünk."
A következő szobában: "Szaturnuszunk, Szaturnuszunk, Szaturnuszunk."
Így megy ez tovább, amíg el nem érnek egy szobába, ahol amikor ajtót nyitnak, teljesen sötét van. Kérdezi az új tag:
- Miért van itt sötét?
A felelet: "Merkúrunk, Merkúrunk, Merkúrunk."

- Miért állatkert a Lánchíd?
- Mert a bejáratnál áll két oroszlán, az előtt egy zebra, a zebrán átmegy egy Jaguar, a Jaguarból kiszáll egy ürge, az felszed egy pipit, megcsinálják a disznóságot aztán jöhet a gólya!

- Hogyan célszerű az anyóst eltemetni?
- ???
- Úgy, hogy a feneke kiálljon a földből...
- ???
- Miért-miért? Mert ha kimész a temetőbe, legyen hová beállítani a biciklit...

Gyerekek gyónnak Húsvét előtt. Bemegy a gyóntatószékbe az első, megvallja bűneit, s ezzel zárja: "bedobtam a vízbe a tökmagot". A plébános nem érti, de nem kérdez rá.
Jön a következő gyerek, az is megvallja, hogy bedobta a vízbe a tökmagot, s ez így megy tovább, míg az utolsó gyerek nem említi ezt a bűnt. A plébános rákérdez:
"Te nem dobtad vízbe a tökmagot?"
"Nem - feleli a gyerek - én vagyok a Tökmag..."

Négy szerzetes imádkozza együtt a zsolozsmát: egy bencés, egy ferences, egy domonkos és egy jezsuita. Egyszer csak kialszik a villany. Mi történik?
A bencés (merthogy tudja fejből) zavartalanul tovább mondja a zsolozsmát.
A domonkos prédikálni kezd a sötétségről és a világosságról.
A ferences imádkozni kezd, hogy legyen ismét világos.
Egyszerre csak felgyullad a lámpa...
A jezsuita ugyanis közben kicserélte a biztosítékot.

Jog szigorlat:
Két diák elmegy vizsgázni. Az utolsó dobásuk a jogszigorlaton. A prof lakásán van a vizsga. Felmennek.
Bemegy az első.
Prof: Húzzon tételt.
Srác kihúzza. Nem tud semmit, hebeg-habog össze vissza.
Prof: Hát kolléga, maga nem lesz kolléga.
Diák1: Nézze professzor úr a családunkban nagy szégyen volna, ha nem sikerülne a vizsgám. Adjon még egy lehetőséget. Felteszek magának három kérdést, ha tud rá válaszolni rúgjon ki, ha nem, akkor beírja a jelest.
Prof: Ilyen még nem fordult elő a praxisomban, de maga annyira pofátlan, legyen!
Diák1: Nos professzor úr, mi az ami törvényes, de nem jogos, nem törvényes, de jogos és mi az ami se nem törvényes se nem jogos.
Prof gondolkozik-gondolkozik, pörögnek a lexikonok, jogszabályok az agyában, majd azt mondja:
Prof: Tessék itt a jeles, de takarodjon, nem is akarom látni magát!
Megy ki marha büszkén. Mutatja a másiknak, hogy ötöst kapott. Az forr magában, hogy ez hogyan lehet, amikor sokkal hülyébb, mint ő.
Belép.
Prof: Tudja mit, ne is húzzon tételt, felteszek magának három kérdést, ha tud rá válaszolni, beírom a jelest, ha nem, ki van rúgva.
Ugyanúgy elmondja, mi az ami törvényes, de nem jogos, nem törvényes, de jogos és mi az ami se nem törvényes se nem jogos.
Srác gondolkozik:
Diák2: Nézze professzor úr, az, hogy ön 80 éves és van egy 20 éves felesége, ez ugye törvényes, de lássuk be, nem jogos. Az, hogy az ön 20 éves feleségét egy 20 éves fiatalember rendszeresen kefélgeti, ez ugye nem törvényes, de lássuk be, jogos. Az viszont, hogy ez a fiatalember az előbb ezért magánál jelest kapott, na ez se nem törvényes se nem jogos...

Egyszer egy gazdag ember elutazott Afrikába egy szafarira. Elvitte magával a kedvenc kutyáját is.
Egyik nap a kutya elkezdett lepkéket kergetni és mielőtt észbe kapott volna, elszakadt a csapattól és eltévedt.
Ahogy bandukolt, egyszer csak észrevette, hogy egy leopárd rohan felé minden kétséget kizáróan azzal a szándékkal, hogy felfalja.
Gyorsan elkezdett gondolkodni. Észrevette, hogy éppen mellette van néhány csont a földön. Gyorsan odament és elkezdett egy csontot rágcsálni.
Mikor a leopárd már közel volt, felkiáltott:
- Hú de finom volt ez a leopárd! Bárcsak lenne még egy itt valahol a közelben!
A leopárd ezt hallva hirtelen megállt, majd rémülten felmászott a legközelebbi fára. Ott ezt gondolta magában:
- Hú ez meleg helyzet volt. Ez a kutya majdnem elkapott.
Igen ám, de volt az egyik közeli fán egy majom, aki látta a történteket.
Gondolta, hogy szerez egy jó pontot a leopárdnál ha elmondja neki az igazságot, hátha azután már nem fogja őt bántani.
A leopárd hallva az igazságot dühösen lemászott a fáról és azt mondta:
- Gyere majom, ülj fel a hátamra és majd meglátod hogy jár az a kutya aki engem lóvá tett!
A kutya észrevette, hogy mi történt és látta a majommal a hátán közeledő leopárdot. Gyorsan elkezdett gondolkodni, hogy vajon mit tegyen. Egyszer csak leült a csontok mellé, háttal a közelgő leopárdnak, mintha nem vette volna észre, hogy jön. Amikor már úgy érezte, hogy közel járnak, hirtelen megszólalt:
- Hol a fenébe lehet már az a majom. A majmokban nem lehet megbízni. Már legalább fél órája elküldtem, hogy kerítsen nekem még egy leopárdot, és még nem jött vissza azóta...