- Jó napot kívánok. Okiratügyben jöttem.
- Hogyne. Foglaljon helyet. Tehát kérnék személyi igazolványt, jogosítványt, születési anyakönyvi kivonatot, útlevelet, egy 25-és egy 15000 Ft-os illetékbélyeget, 3 óránál nem régebbi AIDS-tesztet, veszettség és szopornyica elleni oltási bizonyítványt, valamint a különleges okiratkérő űrlapot kitöltve két példányban. Ez utóbbit úgy szerezheti be, hogy elrepül Kuala-Lumpurba, aztán a Svongana utca hét alatt...
- Tessék.
- Tessék? Mi az, hogy tessék?
- Tessék, itt van. Fogja. Ki is van töltve. Malájul és magyarul.
- És kínaiul?
- Természetesen.
- Nem felejtette el kézitechnikával rákopírozni az ujjlenyomatát?
- Dehogyis. Ott van mind a húsz. A lábujjakat külön bejelöltem, hogy ne legyen gond megkülönböztetni.
- Szükség volna továbbá 6 x 9-es és 9 x 6-os fényképekre, melyek nyomon követik az ön egyedfejlődését csecsemőkorától napjainkig legalább félévenként.
- Milyet parancsol? Színeset? Fekete-fehéret?
- Vegyeset. És, persze, háromdimenzióst.
- É'voilá!
- Most megfogtam. Ez hamisítvány. Mikor maga csecsemő volt, még nem is létezett háromdimenziós fotótechnika. Ez egy annyira új eljárás, hogy még most sincs.
- De én számítottam rá, hogy kérni fogja, úgyhogy gyorsan kidolgoztam a módszert két szoptatás közt az újszülött osztályon egy lázlap hátára. Úgyhogy ezek a világ egyetlen eredeti 3D-s fotói. Parancsoljon.
- Ez nem igaz. Létezik egyáltalán olyan papír, ami nincs magánál?
- ...Hát...Az eredeti családi bárói oklevelünk elvitték a tatárok még 1242 végén. Rögtön be is adtuk a pótlási kérelmet, de még nem értesítettek. Nagy baj?
- Jajjj, de sajnálom. Hát pont ez a papír nélkülözhetetlen lenne.
- Csak vicceltem. Itt van.
- A francba. A francba!!! Hogy lehet, hogy bármit kérek, mindent előad? Egy mobil irattárral közlekedik netán?
- Negyvenkét éve készülök erre a pillanatra. Bejövök... Leülök... És nem lehet zavarba hozni, akármit kér. Győztem. Kérem azt az olvasójegy igénylő űrlapot.
- ...Dehát...izé...elfogyott...
- Na ne vicceljen. Ott van az a kétméteres stóc a bal kisujjától három centire, a tetején egy lap, sorszáma No. 0000001. Mondja, miért nem akarja ideadni?
- Fogadtam a kollegámmal egy fagyiba, hogy nyugdíjig senkinek ki nem adok egy okmányt sem, akárhogy ügyeskedik is az illető. Még három nap van hátra. Van magának szíve?
- Hogyne. Még papírom is van róla. Adjam?
- Á, nem kell. Itt az olvasójegy igénylő lapja. Gratulálok.
- Hurrá, és most mi a teendő?
- Ha kitöltötte, kopogjon be azon az ajtón. A kollegám, aki megesküdött a gyermekei életére, hogy még magának az Atyaúristennek sem fog kiadni olvasójegyet, majd tájékoztatja.
Egy német, egy angol fickó, meg egy szőke nő dolgoznak egy irodában. Minden nap együtt tízóraiznak. Tízkor kinyitja a dobozt a német pasi, belenéz:
- B....a meg, már megint bajorkolbász! Ha holnap is azt tesz az asszony, kiugrok az ablakon.
Kinyitja a dobozát az angol pasas is:
- B....a meg, már megint steak. Ha holnap is az lesz, kiugrok az ablakon.
Végül kinyitja a szőke nő is a dobozt:
- B....a meg, már megint sonkásszendvics. Ha holnap is az lesz, kiugrok az ablakon.
Másnap megint leülnek kajálni. Először a német fickó nyitja ki a dobozát:
- B....a meg, már megint bajorkolbász.
Puff, kiugrik az ablakon.
Kinyitja az angol is a dobozát:
- B....a meg, már megint steak.
Puff, kiugrik az ablakon.
Végül a szőke nő is belenéz a dobozba:
- B....a meg, már megint sonkásszendvics.
Puff, ő is kiugrik az ablakon.
A temetés után beszélgetnek az özvegyek, mondja a német felesége:
- Ha tudom, hogy ennyire unja a bajorkolbászt, többet nem tettem volna neki!
Mondja az angol felesége is:
- Ha tudom, hogy ennyire unja a steaket, nem tettem volna többet neki tízóraira.
Néznek a szőke nő férjére, mire az megszólal:
- Miért néznek így, mindig magának csomagolta a tízórait!?
Egy fekete, egy szőke és egy vörös nő meghal és leesik a pokolba. Szent Péter így szól hozzájuk:
- Átváltoztatlak titeket madárrá, hogy ki tudjatok repülni innen, csak válasszatok madarat, milyenek legyetek.
Először a fekete válaszol:
- Én sas szeretnék lenni mert, az olyan nagy.
Azt mondja a vörös:
- Én sirály szeretnék lenni mert, az olyan erős.
Végül a szőke:
- Én pingvin szeretnék lenni mert, az olyan CUKI.
Egy rab dúdolgat a cellájában. Az őr rászól:
- Mit képzel, egy börtönben énekel?
- Dobjon ki ha nem tetszik!
A farkas bekopog a gidáék háza ajtaján,és ezt mondja:
- Nyissatok ajtót gidácskáim, én vagyok az anyácskátok és tele a tőgyem friss tejjel!
Mire a gidák:
- Hazudsz farkas! Mi az anyut sörért küldtük.