Vicclap.hu - diorita kedvencek

Történt egyszer, hogy Gazsinak teljesen elfogyott a pénze. Mindenét el kellett, hogy adja, már csak egy szines tévéje maradt. Jön a tél, a rajkóknak meg csak enni kell adni valahogy. Gondolja, megkérdezi a feleségét, hogy vajon mitévők legyenek.
-Té ásszony, há` mostán mit léhétné csiná`ni?
-Ménnyí él á Kohnhuz, aszt kirjí tűle 100ezeret.
-Dé há uccsé ádná!
-Csák próbá`d még!
Gazsi felkerekedik, és elmegy a Kohnhoz. Bekopog az ajtaján. Kinyílik az ajtó, és ott áll Kohn.
-Jó éstít álássán csókolom á kezsit. Áz á hélyzét, hogy élfogyot á pízünk, már mindent éládtunk, csák égy szines tívínk márádt. Kíne 100ézér forint hogy á rájkóknák énni tudjunk ádni á tílen.
Gazsi legnagyobb meglepetésére a Kohn azonnal megy oda a széfhez, és már hozza is a pénzt.
De mielőtt átadná, mondja Gazsinak.
-De aztán tudod-e, hogy 200ezret kell majd megadnod?
Gazsinak nincs mit tennie, nagyon kell a pénz, elfogadja az ajánlatot.
De Kohn folytatja:
-Gazsi, ennyi nem elég. azt mondtad, hogy van egy szines tévéd. Hozdd el biztosíték gyanánt.
Gazsinak nincs választása, hazamegy és elhozza a tévét. De miután letette a tévét Kohn folytatja:
-Nézdd, Gazsi, amíg te elvoltál, kicsit gondolkoztam: te alkalmi munkákból élsz. Honnét tudnál előteremteni 200ezer forintot? Ezt őszintén szólva elég nehezen tudom elképzelni. De tudod mit? Most itt hagyod a felét, a többit meg majd csak meg tudod majd keresni valahogy és később majd megadod.
Gazsi szóhoz sem tud jutni, Kohn meg becsapja az orra előtt az ajtót.
Gazsi megy haza lógó orral, és így morfondírozik:
-Most sé pízém, sé tívím, és míg ín lógók 100ézérrél á Kohnnák...

Szolgáljon ez a vicc tanulságul és figyelmeztetésül azoknak, akik bedőlnek a reklámokban vidáman pénzt átvevő emberekekel illusztrált beetetéseknek, és akik nem is gondolnak bele, hogy ez mivel is jár valójában.

A repülőtéri váróban a beszállásnál megszólít egy elegáns hölgy egy papot:
- Atyám, ne haragudjon, de szeretnék kérni öntől valamit. Vettem ezt a kis szőrtelenítő gépet, nagyon drága volt, és félek, hogy elkobozzák tőlem a vámosok. Nem tenné meg, hogy eldugja a ruhája alá?
- De, lányom, tudod, hogy én nem hazudhatok.
- Semmi baj nem lesz, higyje el. Önnek olyan becsületes arca van, hogy nem is fognak kérdezni semmit.
Rendben, a pap elrejti a kis gépet a ruhája alá. Amikor a vámvizsgálatnál rá kerül a sor, megkérdezik tőle:
- Van valami elvámolnivalója?
- A fejemtől a derekamig nincsen.
- Na és derékon alul? - kérdezi meglepődve a vámos.
- Nos, hogy őszinte legyek, van ott egy szerkezet, ami nőknek való, de még nem használta senki.
A vámosok erre nagyot nevettek.
- Jól van, jöhet a következő utas!

Apuka kérdezi a fiától:
- Fiam! Mit dugdosod azt a bizonyítványt?
Elveszi a gyermektől, és hangosan olvasni kezdi:
- "A gyemek ma vécépapírral rakta tele az osztályt, csótányokat szórt szét a padlón, és békát rakott a tanár zsebébe." Ezért most büntentést kapsz, büdös kölök!
- De apa, ezt a bizonyítványt a padláson találtam egy dobozban.
Erre az apuka felkiált:
- Ki engedte meg, hogy a dolgaim közt túrkálj!

Kémia órán a tanár felír egy képletet a táblára, majd felszólítja az első sorban ülő Zsuzsikát:
- Nos, ez minek a képlete?
- Jaj, tanárúr, itt van a nyelvemen...
- Akkor köpje ki gyorsan, mert ez a sósav!

A taxiban előreszól az utas a sofőrnek, és közben megérinti a vállát. A vezető elveszti az uralmát a kocsi felett, és kis híján nekimegy egy fának.
Megáll, majd nehány másodperc múlva megszólal:
- Uram, ön halálra remisztett!
- Elnézést, de nem gondoltam, hogy ennyire megijed, ha megérintem a vállát.
- Tudja - meséli a sofőr - én csak egy hete taxizom. Azelőtt halottaskocsit vezettem...