hát igen. az ikeás cuccokat sem örömünnep összerakni gondolom:)
Puncs ahogy látom, elég jól felszerelkezett azokkal is. Az összerakós dolgok is tudnak nehezek lenni, ha egy kicsit nem pont olyan minden, mint a megtervezett...
maximalista vagyok:) de igazad van, én sem állnék neki ilyen szinten famunkának. hacsak nem rendelkezem valami komoly gépparkal.
Sok férfi nem merne nekiállni ilyennek, te meg egy nőtől elvárnád, hogy mindent maga csináljon? :) Ejjj.. :D Ez így is elég jó móka lehetett...
ez engem ilyen ikeás csináld magad bútorra emlékeztet. legközelebb a lábakat és a lapot is te farigcsáld ki;)
Csak plafonmeszelőknek. Az éghez nem kell semmi, csak felnyújtod a kezedet, és már el is érted. :-))))
Kocsányon lógnak a "szemei". :-D Erre a képre emlékszem, pár hónapja volt, de akkor nem akart hipnotizálni a mozgásával. :-) Mivel ilyen stabilan nem tudná megtartani a poharakat - miután behimbálta :-) - azt hiszem, valami képszerkesztővel készült, és csak egy kocka a fényképezővel.
Ügyes vagy! Gratulálok az asztalodhoz! :-) Szép lett. Már tiszteletbeli asztalos is lehetsz a puncsosság mellett...
"És plafont festeni is príma róla."
Na ja... Égi meszelőknek. :-P :-)))
"asztalhoz illő szék lesz a következő ötéves terv egyik lényeges pontja"
:-) Á, nem kell elkapkodni... Addig majd 5 telefonkönyvön kényelmesen elüldögélsz.... :-)
Na, valamire csak szikerült rosszul kattognom. :-SS

Na, itt vannak az ezer éve beigért fotók, faipari tevékenységeim bizonyítására.
Az első képen látható az a sok kis kütyüre, amiből az asztal készült. Természetesen a szerszámok társaságában. Azok a kis fafaragások azért kellettek, mert nem létezik olyan hosszú asztalláb, amely kényelmessé tenné őpuncsossága ülőfoglalatosságait, így szükség volt valamiféle toldásra.

A második kép azt bizonyítaná, hogy nem csalás, nem ámítás, itten valóban munkafolyamatok zajlanak. A telefonkönyvek egyébként mindig jelen vannak, amikor fúrok-faragok. Lévén más bútorzat még nincs a lakásban, amin fát lehetne hasítani. És plafont festeni is príma róla.

A következő képen a már összeeszkábált darab látható, de teljesen meztelenül.

És a késztermék! Pácolva, lakkozva, végső helyére beállítva. Itt csak annyit árulnék el, hogy ez is már a múlt, mert egy órán belül akkora kupi lett azon az asztalon, hogy magam is alig látszok ki belőle. Azt hiszem még egy, az asztalhoz illő szék lesz a következő ötéves terv egyik lényeges pontja.

<<>><<>><<>><<>><<>><<>><<>><<>><<>><<>>
A kép mozog, ha nem indul be rögtön várjatok egy kicsit. Nekem kb fél perc múlva kezdett el mozogni.
Ez annyira brutál, hogy majdnem férenyeltem a vacsimat. Így jár, aki a net előtt kajál...

Lehet, hogy be se kéne ide tennem?????
Van ott minden nemzetből. De magyarok is vannak, igaz.
Á, dehogyisnem. Igaz, hogy egy kicsit szűkösen lennénk, de engem nem zavarna. ;-) Legalább hallgathatnám a szívverésedet, meg a....khm...a gyomormorgásaidat. Imádom a gyommmorzajokat. :-)
A világ végén már jártam, úgyhogy oda nem megyünk. Nincs ott semmi embernek való.
A szívembe meg már be vagy zárva. Hiába visítasz, úgysem engedlek ki. :-P
hát Puncsom..akárhogy nézegetem nem tudom elképzelni,hogy ketten odaférnénk egymás mellé ;-)
Drága,Veled a világ végére is elmennék bármilyen szolgálatra ha arról lenne szó. :-))
Egyébként nem vágyok tengeralattjárni..mindenféle fóbiám lenne tőle. Már a bezártság gondolatától is fuldokolni kezdek.
Ez ozi tengeralattjáró. :-))) Az, amelyikről már küldtem egyszer egy fotót, csak az a felszín felett készűlt. Na, itt van egy másik kép ugyanerről a hajóról. Itt aludtak. Olyan keskeny az "ágy", hogy megfordulni nem lehet rajta. Próbáltam méricskélni, de szerintem én nem tudnék rajta kinyújtózni. Dödikém, te meg pláne nem. Úgyhogy szerintem egyelőre ne menjünk vízalatti járműre szolgálni. :-)

A legjobb MAGYAR tudósok munkáját....így akartad írni? :-)))