Vicclap fórum téma:Dumaláda
Menü:
Bejelentkezés
Partnerek
Kategóriák
Fórum témáim
Vicclap fórum
2007. június 15 12:00:50
Osztom a véleményed. Az a gyerek nem is gyerek aki nem lesz piszkos. Minél koszosabb annál jobban érezte magát... (Mondom én akinek nincs gyermekem :( )Nálunk is van 2 macsek, pedig mi panelosok vagyunk... De tervbe van véve a kutya is, persze nem a padlócirkáló fajta :P És még van hörcsögünk, halunk, tengeri malacunk, gyémánt galambunk, degu 2 db, teknős és egy csomó húsevő növény. Persze ez két lakásban, hogy anyámat is boldogítsuk egy kicsit:P
De azért látszik hogy nem futok 100-on ugye?
Koszos, szakadt ruha? Nekem volt játszós ruhám, aminek tök mindegy volt már. Nem értem azokat a szülőket akik díszmagyarba engedik le a gyereket játszani, utána nyavajognak, hogy a drága ruha... :(
2007. június 15 11:53:59
Rám-szakadék? Oda mi is menni szeretnénk. Már tervbe vettük, hogy húsvétkor elmegyünk oda, de elmaradt. De idén nyáron biztosan nem hagyjuk ki. Ha mást nem augusztusban a házassági évfordulónkon:)
Csak még nem tom hogyan jutunk oda, mert autó az ugyebár nincs. És Pesten sem nagyon szeretnék vezetni friss jogsival :S
2007. június 15 11:32:17
Nem is tudom hirtelenjében kinek is válaszoljak.:S
Su: ha már most nem érted öket, mi lesz késöbb?;)
Vad liba társaság:Már csak Harimata hiányzik a mesélésböl!:) Az állatszeretetem nekem is óóóriási volt. Még mindíg az. Nem tudom elképzelni, hogy valamilyen símogatni való ne legyen a közelemben. Az utcánkban az összes kutyu a barátom most is. Sokan még pisilnek is örömükben ha találkozunk. Régen is magam köré gyüjtöttem minden állatot. Kivéve a libákat, mert azoktól féltem. Persze csak a nagyoktól. Nagyanyám szegény mindíg sírva fakadt, ha látta, hogy húzom a macska, vagy a kutya farkát. Hamar leszoktam arról, hogy fájdalmat okozzak az állatoknak. Még az egereket sem volt szabad bántani.
Szerencsére az én férjem is nagyon szereti a természetet. Igaz, hogy ez kimerül abban, hogy a fotelból nézi e természetfilmeket:D De nem véletlenül van két micink. Ha lehetne még egy kutyut is szívesen beszereznénk, csak akkor anyám térne ki a hitéböl, amikor hazalátogatunk.:S Az ö állatkertje, meg a mieink, már túl sok lenne a jóból.:)
Ruhamosás: nem lányhoz illöen, de annál nagyobb örömmel szaggattam-koszoltam a ruháimat. Amikor a lányom kezdte méregetni a pocsolyákat, eleinte rászóltam én is. Aztán rájöttem, hogy ez nagyon csúnya dolog tölem, mert én is utáltam, ha nem engedték megnézni milyen mély a tócsa.:) Ha csak sétálni mentünk, vagy a közeli boltba, álltalában koszosan jöttünk haza. Mind a ketten.:) Amilyen hülye vagyok, még azt is én mutattam meg neki, hogyha páros lábbal ugrik a tócsába, az milyen nagy buli.:D Jóanyám meg is jegyezte: lányom neked sincs több eszed, mint a gyerekednek. És tudjátok mit?! Én dícséretnek vettem.:D Már csak azért is, mert láttam a lányomon az örömöt: "nicsak, már én is olyan okos vagyok, mint az anyukám." És ez a vigyor megért nekem minden szidást!:D
2007. június 15 11:25:53
Akkor igazi gyerek voltál :-D
Egyszer voltunk egy téli Rám-szakadék túrán. Összehasonlíthatatlanul szebb volt, mint nyáron. Semmi sár, semmi dagonyászás, sok-sok hó, a jégpáncél alatt rohant a patak, könnyebb volt a terep. Fenn Dobogókőn pedig finom forralt bor várt bennünket :-)
2007. június 15 10:21:02
Szegény anyám nem mondhatja el hogy ő milyen szerencsés volt a lányával. Heti rendszerességgel történt velem valami... egy rándulás itt, egy vágás ott :D
Mindíg azt mondja nekem se legyen jobb... Nem győzte mosni a ruháimat. Volt hogy felmásztunk egy garázstetőre és felszedtük a kátrányt, meg különböző mintákat véstünk bele. Anyám majdnem szörnyet halt mikor meglátott, a garázstulajdonosról nem is beszélve...
Lustaság? Nálunk inkább rám jellemző. A természetjárás nálam nyári elfoglaltság. Télen hideg van. Azt nem annyira szeretem...:S
2007. június 15 10:07:08
Szerencsés vagy :-D
Az én párom is osztozik a természetrajongásomban, viszont mindez nagy adag lustasággal párosul, így mi vagyunk az elvi természetjárók :-)
2007. június 15 09:56:35
Jajistenem! :-D
hát az állatok a szeretetemet nálam is megsínylették azért... Bár elég hamar megtanultam hogyan kell velük finoman bánni. Kiscsibe? Azokat "legeltettem"! Nekem kellett vigyázni rájuk, nehogy elvigye a macska. Édesek voltak. Most is egy kisebb állatkertem van otthon. Már csak egy ló hiányzik, majd az erkélyen tartom :D Szerencsére olyan párt sikerült találnom, aki osztozik velem a természetrajongáson. :D
2007. június 15 09:35:06
szép gyermekkorod lehetett :-)
az egyetlen lovas élményem az volt, mikor a szekér elé fogott igásló hátára tettek fel egy fotó erejéig. nem tudom, ki volt rémültebb, a ló vagy én, miközben vadul téptem a sörényét :-)
városi lányként örömünnep volt számomra, mikor leszabadultunk a rokonokhoz falura. a jószágok kevésbé voltak lelkesek. az első áldozatom (öt-hatévesen) egy naposcsibe volt, amire ráültem :-(.
volt a háziaknak egy gyönyörű fekete cicája, két napig tűrte, hogy a farkánál fogva rángassam, majd eltűnt, s csak hazautazásunk után került elő. jó memóriája volt, valahányszor megérkeztünk nyaralni, a macska lelécelt :-)
2007. június 15 09:28:38
azt hiszem, ez fordítva is így működik. legalábbis az enyémek nem értenek meg engem, éppúgy, ahogy annak idején én sem értettem a szüleimet
2007. június 15 08:50:26
2007. június 15 07:59:10
Ismerős :D
A fák tőlem sem voltak biztonságban. Nekem a nagy jóság 4 éves koromban kezdődött, mikor betörte a fejem a hinta... - Lehet hogy azért vagyok ilyen eszetlen liba ;)
Aztán, ló harapott meg, beszakadt alattam a WC tető, ja a ló meg is rúgott és még elég sok lovas balesetem volt :) De úgy volt a jó. A környéken összeszedtem az összes elárvult kismadarat, macskát, sündisznót. Nagyon keveset ültem a TV előtt. Nem is értem a mostani gyerekeket.
2007. június 14 18:29:27
Hát már te is fiam, Brútusz?;D Nesze nekünk még egy vadliba.;D
Én falun nöttem fel, szegény anyám is mindíg azt mondta, hogy 3 fiú sem lehetne rosszabb, mint én egyedül. Nem volt a környékünkön egy fa sem, ahol én ne lettem volna fent. Buzogány szedésnél természetesen térdig gázoltam az iszapban, mert csak ott voltak igazán szép buzogányok. Ha pecázni mentünk, mindíg nekem kellett eveznem, mert a többiek leginkább csak körbe forogtak. Siklót fogtunk a böréért, békát a combjáért. Tele voltam kék-zöld foltokkal, horzsolásokkal. Kutya harapott meg, többször is, macska harapta keresztül a mutatóujjam, rozsdás szeget találtam..... természetesen a talpamban. De milyen szép is volt. És most néhányan kétségbe vannak esve egy kis sártól......
2007. június 14 16:54:38
2007. június 14 15:24:27
2007. június 14 14:23:45
A virágos képek nőnapiak. Az első képeim egyike az "új" géppel.
2007. június 14 14:22:56
:-DDD
A második igencsak találó :-)
A tájképek Visegrádon készültek, a Thermál szállóból. A hegyre sajnos nem mentünk föl, a társaságból kevesen voltunk hozzá megfelelő állapotban :-(
Pedig onnan sokkal jobb képeket lehetne csinálni. De majd legközelebb :-)
2007. június 14 14:04:20
Két idevágó poén:
Fényképészetben:
- Szeretnék erről a filmről képeket csináltatni.
- 9x13?
- 117. Miért?
Mindig arra vágytam, hogy a számítógépemet ugyanúgy tudjam kezelni, mint a telefonomat. Mostanra valóra vált az álmom...
Immár a telefonomat sem tudom kezelni.
2007. június 14 14:01:59
Ez nem a Szentendrei út kb. Visegdrád környéke? Ismerős, mintha jártam volna már arra.
Szép képek, de a virágosak mintha sötétek lennének kicsit. :)
2007. június 14 13:55:59
Két távoli, két közeli, a távoliak 2mp, a közelik 3mp-esek. Nem olyan jók, mint Su képei, de én valószínűleg kevesebbet gyakoroltam :-)
2007. június 14 13:29:48
:) Igen én kértem, de gondolom nem az én kedvemért ragadtál túrabakancsot. :)
Virágok? Jöhetnek azok is. :)
