Grün rohan a rendőrségre:
- Kérem, valaki az én ügynökömnek adta ki magát, és egy adósomtól behajtott 5000 gulden tartozást!
- Értem, és most azt szeretné, hogy kapjuk el és büntessük meg - mondja a rendőr.
- Dehogyis akarom én büntetni! Alkalmazni akarom!
Egy gazdag és egy szegény zsidó egymás mellett térdelve a Panaszfal előtt imádkoznak:
- Istenem, - kezdi az első - adj nekem 20000 dollárt, hogy megvehessem a kuvaiti olajkutat.
- Istenem, - mondja a második - adj nekem pénzt, hogy kenyeret vehessek a családomnak.
Egy kis idő múlva megszólal a gazdag zsidó:
- Tessék, adok én neked pénzt kenyérre, csak tűnj már el innen, hogy az Úr arra tudjon koncentrálni amit én kértem!
- Miért a Vörös-tengeren keresztül vezette Mózes a zsidókat???
- ?!?
- Szégyellte volna őket az országúton.
Kohn és Grün találkozik a Dob utcában. Kohn felkiált:
- Szevasz Grün, ezer éve nem láttalak, de jól nézel ki! Mi van veled?
- Hát, tudod, holnap nősülök.
- Gratulálok! És kit veszel el?
- A Józsit!
- A Józsit??? Te hülye vagy, az református!
- Valóságos csodarabbi a miénk! - mondja Kohn.
- Ugyan, hiszen nem tud prédikálni, - ellenkezik Grün - nem tanulmányozza a Talmudot, nem tartja be a törvényeket...
- Hát nem valóságos csoda, hogy mégis rabbi lett belőle?!
Schwarcz és Grün spekulálnak, hogy nem kellene-e kikeresztelkedni? Végül úgy határoznak, egyikük megpróbálja, és azután elmondja a másiknak, milyen is az. Feldobnak egy pénzdarabot - Schwarczra esik a sors választása. Hát elkezdi tanulni az újszövetséget, bevágja a katekizmus kérdéseire a feleletet, levizsgázik.
A keresztelő napján Grün várja a templom kapuja előtt:
- Na, milyen volt? - kérdezi - Megszórtak egy kis szenteltvizzel? Más ember lettél?
Mire Schwarcz:
- Nem fogod be rögtön a pofád, te büdös zsidó?!
A chicagói rabbi szenvedélyes golfjátékos. Egész héten ködös az idő, a rabbi nem hódolhat a szenvedélyének. Végre szombat reggelre kisüt a nap, akkor meg a vallási tilalom miatt nem játszhat. Tilalom ide, tilalom oda, gondolja a rabbi, kiszökik az üres pályára, üt egyet-kettőt, ott úgysem látja senki. Valaki mégis látja: apja, az öreg ortodox zsidó az égben. Fut is panaszra Jahvéhoz:
- A fiam megszentségteleníti a szombatot.
- Na várj, mindjárt megbüntetem érte! - mondja az Úr.
A rabbi épp emeli az ütőt, megsuhintja vele a labdát, a labda gyönyörű ívben repül a 250 méternyire lévő lyuk közepébe.
- Ezt nevezed te büntetésnek? - értetlenkedik az öreg zsidó.
- Na hallod! - nevet az Úr - micsoda ütés, és nem mesélheti el senkinek!
Hittanórán a rabbi megkérdezi Samukától, hány óra van?
- Háromnegyed tizenegy lesz öt perc múlva.
- Szamár vagy, ülj le! Móricka, mondd meg te, mennyi az idő?
- Fél tizenegy múlt tíz perccel.
- Okos! Tanuljátok meg, sohasem tudhatjuk azt, ami lesz, csak azt, ami már elmúlt!
Jajveszékel a szegény öreg zsidó a rabbi előtt:
- Elviszik az én egyetlen támaszomat, a fiamat katonának!
- Nyugodj meg, és menj szépen haza! - vigasztalja a rabbi -, majd én beszélek az Istennel, hogy parancsolja meg a császárnak: ne vigye el a szegény öreg zsidó egyetlen támaszát katonának!
Két hét múlva megint jön az öreg zsidó, és szemrehányóan mondja:
- Mégis elvitték az én egyetlen támaszomat katonának!
- Hát tehetek én arról - fakad ki a rabbi -, hogy az Isten nem tud elég erélyes lenni a császárral?!
Kohn és Grün beszélget:
- Te, tudod miben különbözik az Úr és a mi rabbink?
- Nu, miben?
- Hát az Úr mindent tud, a mi rabbink pedig mindent jobban tud!