Vicclap.hu - viccek archívum, 25 . oldal

Gondolatok:
- A változatosság olyan, mint a Zsuzsa melle.... GYÖNYÖRKÖDTET.
- A vérfertőzés maradjon a családban!
- A vita nemesít.... Végső esetben pedig ott a láncfűrész...
- Az erkölcsösség nem más, mint az alkalom hiánya.
- Szeretem a macskákat. Olyan ízük van, mint a csirkének.
- Olyan nincs, hogy valami nem sörnyitó!

Rendőrkézen az angol vonatrabló
J.P. Jerrys, akit az Interpol két éve eredménytelenül körözött, befejezte bűnügyi pályafutását. Az lett a végzete, hogy hazánkban is folytatni kívánta üzelmeit. A nagy bandavezér, aki feltűnően sokszor fordult meg magyarországon, mindig Csehszovákia felől lépte át a határt, és azzal hívta föl magára a vámőrség figyelmét, hogy erős juhtúrószagot árasztott.
E csekély nyomon elindulva, rendőrségünk teljes apparátussal figyelni kezdte. Kiderült, hogy Jerrys nagy lábon él, éjszakai mulatóhelyeken szórja a pénzt, s egy esős vasárnap délutánon csak úgy unalmában laposra kalapálta a Gellért szálló előtt veszteglő Mercedes kocsiját. Ráadásul a bőkezű "túrista" gyanús alakokkal barátkozott, egy titokban készült fényképfelvétel bizonyítékot szolgáltat arról, hogy Jerrys egy Wesselényi utcai talponállóban egy zacskó pirospaprikát vett át N.N rovott múltú fiatalkorútól, akinek a világszerte keresett magyar fűszerért hét forint hatvan fillért és egy hosszúlépést fizetett.
Bűnügyi szerveink azonban csak akkor csaptak le rá, amikor álszakállt ragasztva felszállt a Budapest-Makó gyorsvonatra. Az egész útvonalon adó-vevő készülékkel fölszerelt őrszemélyzet figyelte a szerelvényt, melyet egy rendőrségi helikopter is kísért.
Magán a vonaton számos civil ruhás nyomozó tartotta szemmel Jerryst, és épp abban a pillanatban fülelték le, amikor rátört a békésen szendergő D. Tihamérra, a Budapest-déli vendéglátóipar idős fűszerfelvásárlójára, és pisztolyát mellének szögezve, arra akarta kényszeríteni, hogy adja át neki a nála lévő 10 dkg köménymagot.
A veszedelmes bűnöző, aki egyébként az angliai vonatrablásnál közel kétszázezer fontot vágott zsebre, azzal védekezett, hogy az ily módon összeharácsolt körözöttet nem akarta az országból kicsempészni, hanem szállodai szobájában, kenyérre kenve szerette volna elfogyasztani.
Azt azonban beismerte, hogy több ízben becsöngetett ismeretlen lakásokba, és többnyire gyermekektől, vagy hiszékeny öregektől a legkülönbözőbb ürügyekkel sót kért kölcsön.
A rendőrség ezúton szólítja föl a károsultakat, hogy a nyomozás sikere érdekében jelentsék be só igényüket.

Turista szolgáltatások
1. = gazdag nyugati turista.
2. = átlagos nyugati turista.
3. = szegény magyar turista.

Milyen reklámmal csalogatják?
1. Nincs ismeretlen vidék!
2. Nincs ismeretlen!
3. Nincs!!!

Ki hol kap szállást?
1. Hotel Hyatt.
2. Hotel Tourist
3. Sátor hotel helyett!

Szállodai különszolgáltatások:
1. Szauna, tenisz, automata teke.
2. Régimódi teke.
3. Végre hazamentek-e?

Városnéző busz indul a Kossuth térről. Idegenvezető így mutatja be:
1. E szép térről nevezték el Kossuth Lajost.
2. E teret Kossuth Lajosról nevezték el.
3. Végállomás, Kossuth tér!!!

Mit mond az idegenvezető a busz indulásakor?
1. Ha önök is úgy döntöttek, indulhatunk!
2. Beszállnának végre?!
3. Majd máskor kapaszkodnak...!

Milyen különprogram várja a turistákat este a szállodában?
1. Gruppen-party a Hyattban
2. Betyár-party
3. Árokparti...

Fakultatív programok:
1. Színes amerikai horrorfilm sok vérrel
2. Falusi disznótor
3. Önkéntes véradás

Különleges programok:
1. Menjen vásárolni a Pierre Cardin-butikba!
2. Ugorjon ki a Sugárba!
3. Menjen a francba!

Milyen nőt kap a pénzéért?
1. 120 mellbőség, 50 derékbőség, 90 csípőbőség
2. 90 mellbőség, 80 derékbőség, 110 csípőbőség
3. 110 mellbőség, 150 derékbőség, 200 csípőbőség...

Ajánlatok történelmünk híres folyóiból:
1. Duna-kanyar
2. Tiszalök
3. Csele-patak

Tömegsport ajánlatok:
1. Karatetanfolyam Budapesten
2. Judótanfolyam Miskolcon
3. Utcai pofozkodás Mátészalkán

Milyen építészeti remekek várják őket?
1. A műemlékek megtekintése
2. A műemlékjellegű épületek megtekintése
3. Ráday Mihaly városvédő lándzsájának megtekintése

Milyen vallásos emléket láthatnak?
1. Székesegyház megtekintése
2. Az egyház megtekintése
3. Egy ház megtekintése...

Melyik színházba viszik el?
1.Tiszteletjeggyel a Madách Színházba
2. Díszelőadás az Erkel Színházban
3. Az épülő Operába...

Milyen darabot ajánlanak figyelmükbe?
1. Macskák
2. Ványa bácsi
3. A fösvény...

Mi várja őket a Balatonnál?
1. Saját vitorlás
2. Szélvitorlás
3. Szél!

Egyéb ajánlatok a parton:
1. Finom, homokos föveny
2. Homokos strand
3. Finom, homokos...

Milyen látványban lesz részük a Hortobágyon?
1. Kovács János csikós ostorával pattint, lábával dobbant
2. Kovács János csikós lábával dobbant
3. Kovács János csikós az egész bevétellel dobbant.

Milyen romantikus estében lesz részük a Hortobágyon?
1. A Kilenclyukú híd megtekintése
2. Festmény a Kilenclyukú hídról
3. Mese a Kilenclyukú hídról

Mit választhat a Csikós csárda étlapjáról?
1. Mi szem-szájnak ingere!
2. Mi szájnak ingere
3. Mi szemnek ingere

Milyen italra van pénzük?
1. Dobozos sör
2. Sör
3. Doboz

Mit mond a fizetőpincérnek?
1. A többi a magáé!
2. Az aprót tartsa meg!
3. A többi az enyém!!!

És végül: milyen vadászkalandban lesz részük?
1. Elaltatott, világbajnok szarvas felhajtása és lelövése távcsöves puskával
2. Törött agancsú szarvas lelövése légpuskával
3. Vaktöltényes séta az állatkertben.

- Olyan csúnya, hogy születésekor a baba a méhlepényt rakta pólyába helyette...
- Olyan csúnya, hogy csak hányni jár belé a lélek...
- Olyan csúnya, hogy az anyósom lehetne...

A bicikli rendben van? - kérdezte Harris.
- Rendben.
- Atvizsgáltad?
- Nem vizsgáltam át, és senki sem fogja átvizsgálni. Működik és működni is fog! Volt már némi tapasztalatom az ilyen átvizsgálást illetően. Ismertem egy embert Folkestone-ban. Egyik este azt ajánlotta, hogy másnap induljunk hosszabb kerékpártúrára.
- Szívesen - feleltem. Reggel korán keltem, nehezen ment ugyan, de gondoltam, a kirándulás kárpótolni fog. A társam fél órát késett, kinn vártam rá a kertben. Gyönyörű idő volt. Amikor megjött, így szólt:
- Jóképű gépe van. Hogy szalad?
- Mint a többi - feleltem. - Reggel gyorsabban, délután lustábban. Megragadta a gépem első kerekét, és hevesen cibálni kezdte.
- Hagyja - kiáltottam -, még elrontja!
Nem értettem, miért cibálja az enyémet, amikor én nem cibáltam az övét. Ha cibálni kell a gépet, itt vagyok én, a tulajdonos.
Úgy éreztem, mintha a kutyámat bántaná.
- Az első kerék lötyög - mondta szigorúan.
- Csak ha lötyögtetik - védekeztem.
Valóban nem lötyögött. Nem lehetett azt lötyögésnek nevezni.
- Roppant veszélyes! - mondta fejcsóválva.
- Hozzon egy csavarhúzót! - Ellenkezni akartam, de arra gondoltam, hátha ért hozzá. Amikor visszajöttem, a földön ült. Az első kerék már nem a gépen volt, hanem a lába közt. Játszadozott vele, forgatta, pörgette, az alkatrészek szanaszét hevertek a kerti ösvényen.
- Valami történt az első kerékkel - közölte.
- Nekem is úgy tűnik - feleltem letörten.
- Úgy látom, a csapágyban van a hiba - mondta gondterhelten.
- Ne fáradjon! Tegyük vissza és gyerünk!
- Nézzük csak meg, ha úgyis kinn van.
Mintha véletlenül jött volna ki. Mielőtt lefoghattam volna, kicsavart valahol valamit amitől pár tucat golyócska gurult szét az ösvényen.
- Fogja meg - kiáltotta -, fogja meg, egy sem veszhet el!
Nagyon izgatott lett. Jó félórát csúszkáltunk a földön, és összeszedtünk tizenhat golyót. Ismerősöm annak a reményének adott kifejezést, hogy valamennyit megleltük, különben komoly változást szenvedne a gép. Megmagyarázta, hogy gondosan meg kell számolni, mennyit veszünk ki, és vigyázni kell, hogy pontosan ugyanannyit tegyünk vissza. Megígértem, hogy ha valaha darabokra szednék egy kerékpárt, emlékezni fogok tanácsára. Óvatosságból kalapomba raktam a golyókat, és a kalapot a lépcsőfeljáróra tettem. Elismerem, hogy nem volt okos dolog, sőt ostobaság volt. Egyébként nem vagyok tökfej, csak befolyásolható. Ismerősöm jóindulatúan közölte, hogy most már, ha úgyis belefogott, megvizsgálja a láncot is a kedvemért, és nyomban elkezdte rángatni az agyat. Megpróbáltam lebeszélni. Idéztem egy sokat próbált barátom szavait:
"Ha az agyaddal baj van, add el a gépet. Így olcsóbb!"
- Azok beszélnek így - szólt megvetően -, akik nem értenek a géphez. Mi sem könnyebb, mint az agyat kivenni. Igaza volt.
Alig öt perc múlva az agy is a földön hevert, kettéválva, mi pedig a csavarokat kerestük. Eközben bevallotta, hogy mindig megfoghatatlan volt számára, miért szoktak eltűnni a csavarok. Még javában négykézláb csúszkáltunk, amikor Ethelbertha kijött a házból. Nagyon elcsodálkozott. Azt hitte, már órák óta úton vagyunk.
- Rögtön - mondta az ismerősöm -, csak segítek a kedves férjének átvizsgálni a gépet. Jó gép, de nem árt megnézni néha.
- Ha majd mosakodni akarnak - mondta Ethelbertha -, menjenek hátra a mosókonyhába. A lakást már kitakarították.
Nekem még odaszólt, hogy vitorlázni megy a barátnőjével. Ebédre visszajön. Sokért nem adtam volna, ha velük mehetek. Már belebetegedtem az ácsorgásba, meg abba, hogy ez az idióta a gépemet roncsolta. A józan eszem azt súgta, ne hagyjam tovább. Jogom van megvédeni a tulajdonomat egy őrült pusztításától. "Fogd meg a gallérját, és rakd ki a szűrét!" De ellágyulok, ha valakit bántanom kell. Hagytam tehát, hadd piszmogjon tovább. Egy idő múlva felhagyott a csavarok keresésével. Bizalmasan közölte, hogy a csavar fortélyos jószág, akkor bukkan elő, amikor a legkevésbé várjuk.
Most inkább a láncot óhajtja megvizsgálni. Így is tett. Úgy megszorította a láncot, hogy már mozdulni sem bírt. Azután addig
lazította, míg az eredetinek a kétszeresére nem nőtt. Ezt elintézvén kijelentette, hogy leghelyesebb, ha az első kereket visszatesszük. Én a villát fogtam, ő a kerékkel kínlódott. Tíz perc múlva azt ajánlottam, fogja ő a villát, én a kereket. Helyet cseréltünk. Újabb öt perc múlva leejtette a gépet, és a kezét a térde közé nyomkodva kisebb sétát tett a teniszpályán.
Eközben furcsa, sziszegő hangon kioktatott, hogy nagyon kell vigyázni, nehogy az ujjunk a villa és a küllő közé szoruljon.
Biztosítottam, hogy szavaiban sok igazság van, saját tapasztalataim ugyanezt bizonyítják. Miután az ujját bekötözte, ismét munkához láttunk. Nagy nehezen visszaraktuk a kereket. Amikor elkészültünk, harsányan felnevetett.
- Minek örül?
- Szamár vagyok! - közölte vidáman.
Ez volt az első eset, hogy becsülnöm kellett. Érdeklődtem, hogyan jött rá erre.
- Kinn hagytuk a golyókat - felelte.
A kalapomat kerestem. Felborulva hevert az ösvényen, Ethelbertha kedvenc kutyája éppen a golyókat ette. Úgy nyeldeste őket, mint a nokedlit.
- Megárt neki - jegyezte meg ismerősöm. - Kemény acél.
- Kutya baja sem lesz - feleltem. - A héten már megevett egy pár cipofűzőt és egy csomag tűt. Úgy látszik, a kölyökkutyák kívánják az efféle serkentőket. De mi lesz a biciklimmel?
- Visszateszünk, amennyit találunk - mondta vidáman -, és bízzunk Istenben. Tizenegyet találtunk. Hatot tettünk az egyik oldalra, ötöt a másikra. Fél óra múlva helyén volt a kerék. Most aztán valóban lötyögött, a vak is láthatta. Ismerősöm megnyugtatott, hogy egyelőre jó lesz. Úgy láttam, elfáradt, hazament volna, ha engedem. De most már a fejembe vettem, hogy lesz, ami lesz, a munkát befejeztetem vele. A kirándulásról rég lemondtam, a gépemről is. Érdeklődve szemléltem tehát, hogyan karmolja, csípi, marcangolja magát. El-elcsüggedő lelkét olykor egy pohár sörrel vagy buzdító szóval élesztgettem.
- Élvezet nézni önt - mondtam -, lenyűgöző az ügyessége, uram. Vidám bizakodása és törhetetlen reménykedése jókedvre derít!
Buzdításomra ismét munkához látott. Megpróbálta visszatenni az agyat. A gépet a falhoz támasztotta, és a visszájáról javította. Azután egy fának döntötte, és a felé eső oldalról próbálkozott. Utána nekem kellett a gépet tartanom, mert ő aláfeküdt, a fejét a kerekek közé nyomta, miközben az olaj az arcára folyt. Végül rákuporodott, mint egy csomagtartó, de megingott és fejre esett.
Három esetben ezt mondta:
- Hála Istennek, végre sikerült!
Két esetben ezt:
- Kössenek fel, ha így sem lesz jó!
Azt, amit harmadszor mondott, megpróbálom elfelejteni. Végül elvesztette az önuralmát, és csapkodni kezdte a gépet.
Örömmel láttam, hogy a kerékpár sincs fából. A következő percek pankrációs birkózássá fajultak. Hol a kerékpár volt alul, ő pedig rajta, majd ő a földön, és a gép a hasán. Már-már győzni látszott, és keményen ült a nyeregben, de győzelme rövid életű volt. A bicikli hirtelen kiszabadult, és rávetve magát, fejbe vágta a kormánnyal. Háromnegyed egykor mocskosan, ziláltan, rongyosan és véresen így szólt:
- No, elég lesz ! - Felállt, és a homlokát törölgette. Úgy láttam, a gépnek is elege volt. Nehéz volt eldönteni, melyikük szenvedett többet. Ismerősömet hátravittem a mosókonyhába, ahol szappan és egyéb alkalmatosság nélkül úgy-ahogy megmosdott. Aztán hazaküldtem. A biciklit kocsira raktam és elszállítottam a legközelebbi javítóműhelybe. A művezető odajött és rábámult.
- Mit kezdjek ezzel? - kérdezte.
- Javítsa meg, ha lehet.
- Kissé legyengült - mondta -, de mindent megteszek.
Meg is tett mindent. Két fontomba került. Aztán megbíztam egy ügynököt, hogy adja el. Senkit sem szeretek becsapni. Azt ajánlottam, hogy tavalyi gépnek hirdesse. Az ügynök viszont azt javasolta, hogy ne mondjunk életkort.
- Az ilyen üzletnél nem az igazság a fontos, hanem amit a vevő elhisz.
Köztünk szólva nem úgy nézem, mintha tavaly vette volna. Megvan ez már tízéves is. Nem mondunk dátumot, kapunk érte, amennyit kapunk. Kaptam is tőle öt fontot, és megesküdött, hogy ez több, mint amennyiről álmodni mert. Hát igen! Kétfajta kerékpáros van. Van, aki a javítást élvezi, van, aki a kerékpározást. Azt hiszem, a javítás nagyobb élvezet. Az ilyen ember fütyül rá, milyen idő van, merről fúj a szél, rossz utakon sem gyötri magát. Kis sámli, csavarhúzó, olajozókanna, egy marék rongy, és egész nap boldog. Mit számít az, hogy úgy fest, mint egy kóbor cigány, és bárki meggyanúsíthatja, hogy lopta a gépet?
Csak az a baj, hogy egyesek egy gépből két élvezetet szeretnének kisajtolni. Ez pedig nem megy. Vagy javítani akarsz, vagy biciklizni. Dupla megterhelést egyetlen gép sem bír el. A magam részéről biciklizéspárti vagyok, ezért gondosan óvakodom minden javítási kísérlettől. Ha útközben baj éri a gépemet, leülök az árokpartra, és türelmesen várok, amíg egy szekéren továbbdöcöghetek. Veszély csak akkor fenyeget, ha amatőr javító közeleg. Az ilyen mániákus szerelőre egy bedöglött gép olyan hatással van, mint az útszéli tetem a varjúra. Diadalordítással csap le rá. Először megpróbálom udvariasan elhárítani:
- Semmi az egész, ne fáradjon. Igazán lekötelezne, ha nem zavartatná magát.
Sajnos, ez a legtöbbször hatástalan. Ilyenkor a leghelyesebb bunkót ragadni, és kidagadt nyakkal ráordítani:
- Hagyja a gépet, vagy beverem a fejét!

"Vilégéletében szerencsés volt" - írja nekrológjában a sajtó - "Most is a temető kapujánál gázolta el a mentőautó".
Erich Kastner

Az öregedés jelei:
1. Semmit nem érzel a gyomrod tájékán, ha fiatal vonzó nő lép be az ajtón.
2. Szex nélkül meg tudsz lenni, de a szemüveged nélkül egy percig sem.
3. A fűnyíródra vagy a legbüszkébb.
4. A legjobb barátodnak feleannyi idős szeretője van, mégsem szeg meg semmilyen törvényt.
5. Felhívnak este kilenckor, és azt kérdezik: "Nem ébresztettelek föl?"

Tisztelt Uram!

Felkérem az alábbi tudományos kutatásban, munkában való közreműködésre, belátása szerint.

A kutatás tárgya: a Nők légzésének tanulmányozása.

Mint a tudományban megszokott és közismert, egy vizsgálatot, egy tudományos kutatást mindenképpen matematikai úton is követni, kísérni kell, és minél előbb elengedhetetlen definiálni az állítást, hogy az megközelíthető legyen a későbbiekben, mint egy definiált constans-ként.
Én kutatásom fő tárgyának a nő légzésének vizsgálatát tűztem ki. Az alábbiakban eddigi kutatásaim részeredményét kívánom feltárni, mint egy útmutatóként az engem követni szándékozóknak, illetve a tovább elemzés alapjaként.
Tekintettel arra, hogy ilyen precíz, nagy figyelmet, alaposságot és hozzáértést igénylő munkát sem a Sonda Ipsosra sem más statisztikai kutató cégekre nem mertem rábízni, így munkám során a saját szondám eredményeire támaszkodtam. Így tehát vizsgáljuk meg először a Nőt, mint testet!
Tüzetes átvizsgálás során feltételezések sora következhet, a légzéssel kapcsolatban: Hol találhatók a légzésre alkalmas rések, levegő bejáratok, szervek? Először én a legrejtettebb testrészt vettem szemügyre, ami azonnal gyanússá vált. Bozontba rejtőzködve búvik meg, kis domb közepén húzódik, bár egyes vadregényes esetekben, mint bozót nélküli oázis domborodik két ránc között, és mint a test aktív része, feltételeztem, hogy légzés ezen a szerven keresztül is történhet. Tehát matematikai megközelítéssel TEGYÜK FEL HOGY
történik légzés ezen a testrészen át. Inverz eljárást alkalmazok, nevezetesen azt vizsgálom, mi a következménye, ha nincs lehetősége ennek a szervnek a légzésre? Azaz első megközelítésben próbáljuk elzárni a szervi egység feltételezett légzési útvonalát. A bizonyítási eljárást minden egyeden el kellene ugyan végezni, de sajnos a lehetőségek, és az idő korlátoz ebben ezért csak szúrópróbaszerű kutatást végeztem. A testrész, ill. szerv egyedi nyelven beszél és ezt ismerve, s vele hatékony verbális kommunikációba bocsátkozva, megközelíthetővé válik, sőt önként készséget mutat a kutatás elvégzésére, amit én a következőképpen folytattam eddig: Tekintettel arra hogy rendelkezésemre áll egy olyan szerv amivel e testrészt a levegővétel lehetőségétől hermetikusan el tudom zárni, először így próbálom a légzést tanulmányozni.
A feltételezés azonnal beigazolódni látszik, ugyanis a tanulmányozás alatt lévő személy légzése ettől a pillanattól kezdve határozottan kapkodóvá válik. A minél hatékonyabb és meggyőzőbb eredmény reményében, mintegy RANDOM-szerűen de mégis behatárolt intervallumban változtatva az elzárás amplitúdóját, és időtényezőjét az elzárási mélység ilyeténképpen való változtatásával folytatom a kísérletet. A reakció ebben az esetben is fantasztikusan igazolónak tűnik, ugyanis a vizsgálat alatt lévő egyed légzése ettől a fajta vizsgálattól össze-vissza kapkodóvá válik. Egyes esetekben a fuldokláshoz közelítő légszomj tapasztalható.

Bizonyos idejű kísérletezés után jön a döntő bizonyíték: egy adott pillanatot követően megszüntetem az elzárást és ettől a légzés kisvártatva a normális ütembe tér vissza. Fenti kísérletet néhányszor igyekeztem megismételni.
Bár mint már említettem a teljesen hiteles bizonyításhoz ez esetben N számú kiválasztott egyeden lenne kívánatos a kísérlet elvégzése, - a véletlen generátor helyett alkalmasabb az egyszerű szemrevételezéses kiválasztás -, aminek folyamán, egy kísérleten belül is több ismétlő vizsgálat indokolt.
A Gauss féle eloszlási görbe figyelembevételével az eredmény egyértelműen azonosnak tekinthető. Tehát egyértelműen megállapítom, hogy a NŐK ezen a bozontba rejtett testrészükön át is lélegeznek. Tekintettel, arra hogy a kutatás ebben a fázisában valószínű, hogy a Tudományos Akadémia elé még nem tálalható, ezért ezúton felkérem potenciálisan ambiciózus férfitársaimat, társkutatás végzésére az adott területen, aminek eredményét adott esetben tudományos konzílium formájában, tapasztalatcserével kiegészítve tovább elemezhetjük.

Ki kell emelnem azt a tényt miszerint egy rendkívül nagy körültekintést, megfontoltságot és figyelmet igénylő kísérletsorozat egy fázisáról van szó. Ennek megfelelően szorgos előkészítő munkára és kellő titoktartásra számítok a kutatásban résztvevő felkért társkutatók részéről is.
(A kutatás alanyairól nem is beszélve.)
Előirányzott következő kutatási terület ugyancsak a légzés vizsgálata, de a szokásos légút részleges elzárásával.

Tisztelt Uram!
Felkérem társkutatóként közreműködésre, azzal a kitétellel, hogy eredményéről beszámol nekem mint a kutatási sorozat kezdeményezőjének, és jelentését megfelelő időközönként hozzám eljuttatja. Természetesen a személyes tapasztalat cserének sem vagyok ellene.

Üdvözlettel: Lacikaci a Szorgos Tudományos Munkatárs.

Miért nem kaphatott az Isten doktori címet?

1. Csak egyetlen egy dolgot publikált.
2. Azt is héberül.
3. Senkire nem tudott hivatkozni, aki alátámasztotta volna a tézist.
4. Egyetlen közmegbecsülésnek örvendő újság sem hozta le a tézisét.
5. Néhányan megkérdőjelezik, hogy egyáltalán ő írta-e?
6. Fogadjuk el, hogy mindent ő teremtett, de akkor azóta mit csinált?
7. Valahogy hiányzik belőle a képesség, hogy másokat megnyerjen.
8. A tudományos világ kétli, hogy még egyszer sikerülhet ugyanez a kísérlet.
9. Soha nem folyamodott engedélyért, hogy embereket használjon kísérleti nyúlnak.
10. Amikor egy kísérlet nem sikerült, azzal próbálta titkolni, hogy elárasztotta a laboratóriumot.
11. Amikor valamelyik kísérleti alany nem úgy viselkedett, ahogy a kísérlet megkívánta volna, egyszerűen kivonta őt a kísérletezendők sorából.
12. Nagyon ritkán jelent meg az előadáson, mindig csak azt mondta: "Olvassátok a jegyzeteket".
13. Néha volt úgy, hogy a fiát küldte az órára.
14. A két első diáknak azért nem írta alá az indexét, mert szerinte túl sokat tudtak.
15. Összesen tíz dologhoz ragaszkodott, de ezek nem arattak nagy sikert a diákok között.
16. Privát órákat nagyon ritkán tartott, de ha mégis, azt általában valami hegy tetején.
17. Semmi bizonyíték nincs arra nézve, hogy kollégáival tud együtt dolgozni.

Hogyan beszéljünk magas lóról?
Énekessel: "És a dohányzást nem akarja abbahagyni?"
Rendőrrel: "Állítólag már maguknál is kötelező az érettségi?..."
Újságíróval: "És olvasni is tud?"
A sokmilliós japán csodaautó tulajdonosával: "Én is kicserélem valami kisfogyasztásúra a Zsigulit... A mai világban az ember ott spórol, ahol tud..."
A műfordítóval: "Saját munkával nem próbálkozik?"