Vicclap.hu - viccek "" keresés eredménye, 1135 . oldal

A légiutas-kísérők időnként komoly erőfeszítéseket tesznek, hogy a repülés előtti "repbiztonsági monológjukat", amit mindenki un, egy kicsit szórakoztatóbbá tegyék. A következők valóban elhangzottak a fedélzeten:
"A szeretőnket ötvenféle módon hagyhatjuk el, viszont a repülőgép elhagyása csak négyféle módon lehetséges."

"Gondolunk rá, hogy legyen dohányzó részleg ezen a gépen; akinek muszáj rágyújtania, keresse meg a személyzet egy tagját, és mi majd kikísérjük a repülőgép szárnyára."

"A mosdókban tilos a dohányzás. Akit rajtacsípünk, hogy dohányzik a mosdóban, annak azonnal el kell hagynia a gépet."

"Ha a kabinban leesik a légnyomás, a fejük fölötti rekeszekből oxigénmaszkok ereszkednek le. Fejezzék be a sikoltozást, ragadják meg, és helyezzék a maszkot az arcukra. Ha kisgyerekkel utaznak, előbb saját maszkjukat rögzítsék, utána az övét. Ha két kisgyerekkel utaznak, döntsék el, melyiket szeretik jobban."

"Az üléspárnák fennmaradnak a vízen, tehát vízre történő kényszerleszállás esetén vegyék őket magukhoz a jókívánságainkkal együtt."

Leszálláskor:
"Mielőtt elhagyják a gépet, kérjük, vegyék magukhoz minden holmijukat. Amit itthagynak, azt igazságosan szétosztjuk a légiutas-kísérők között. Kérjük, hogy gyereket, feleséget ne felejtsenek itt!"

"Aki utoljára száll ki a gépből, annak kell kitakarítania."

A pilóta közleményei:
"Örülünk, hogy nekünk vannak a legjobb légiutas-kísérőink... Sajnos azonban ezen a járaton egy sincs itt közülük."

"Emberek, most értük el az utazómagasságot, úgyhogy mindjárt kikapcsolom az "öveket becsatolni" jelzést. Szabadon mehetnek, ahova akarnak, de kérem, maradjanak a gép belsejében, amíg le nem szálltunk... odakint egy kicsit hideg van - mínusz 50 fok -, meg aztán, ha a szárnyon járkálnak, az befolyásolja a repülési pályát."

"Az érkező reptéren 25 fok van némi szakadozott felhőzettel, de megpróbálják összefércelni őket, mire odaérünk."

A Southwest Airlines járatán hangzott el egy nagyon kemény leszállást követően egy utaskísérő szájából:
"Ez jó nagyot szólt, sejtem is, hogy mit gondolnak. De meg kell mondanom, hogy nem a légitársaság hibája volt, nem a pilóta hibája volt, nem is az utaskísérők hibája volt... ez a beton volt!"

A texasi Amarillóba tartó egyik American Airlines járaton történt, egy nagyon szeles és dobálós napon. A végső egyenesben a kapitány keményen küzdött az elemekkel, majd úgy tette le a gépet, hogy szinte belereccsent. A légiutas-kísérő közleménye:
"Hölgyeim és uraim, üdvözöljük önöket Amarillóban. Kérjük, maradjanak ülve bekapcsolt övekkel, amíg a kapitány a kijárathoz gurítja azt, ami a gépünkből megmaradt!"

Egy másik, korántsem perfekt leszállás után ezt hallhatták az utasok:
"Kérjük, maradjanak a helyükön, amíg Kenguru kapitány a terminálhoz szökdel velünk."

A pilóta, ahogy ő mondta, keményen odaverte a hajót a betonhoz. A légitársaság szabályzata szerint az első tisztnek az ajtóhoz kell állnia, és mosolyogva ismételgetni a kiszálló utasoknak: "köszönjük, hogy társaságunkkal repült". Egy ilyen leszállás után - mesélte - kínos volt az utasok szemébe néznie, számított rá, hogy nem ússza meg kommentár nélkül.
Már majdnem mindenki kiszállt, kivéve egy kis, öreg hölgyet bottal a kezében.
- Fiam, kérdezhetnék valamit? - így a néni.
- Miért ne, asszonyom - felelte a pilóta már majdnem megkönnyebbülten.
- Mi történt? Leszálltunk, vagy lelőttek minket?

- Hölgyeim és uraim - szólt a kapitány -, a járat késve indul. Ha óhajtják, kinyújtóztathatják a lábukat a váróteremben. Az utasok kiszálltak, csak Ray Charles maradt a fedélzeten. A kapitány tőle is megkérdezte, nem óhajt-e járni egyet.
- Nem, köszönöm, de nagyon hálás lennék, ha a kutyámat kivinné egy rövid sétára - felelte ő.
A kapitány udvariasan kivezette a kutyát. Azt mondják, órákba telt, mire az utasokat sikerült rávenni, hogy visszaszálljanak a gépbe, miután látták, hogy a kapitány napszemüvegben, vakvezető kutyával sétál...

A gép már jó hosszú ideje várt felszállási engedélyre, amikor a kapitány végre felvette a mikrofont, és így szólt:
- Elnézést kérek a késlekedésért, de elromlott az a gépünk, amely a csomagjaikat szokta megnyomorgatni és a fülüket letépkedni, úgyhogy ezt most a földi személyzet kénytelen kézzel csinálni.

A Darwin díj

7. hely, 1999 július 15, Alabama USA
Egy 25-éves férfi halt meg, ahogy a ház 3. emeleti balkonából kiesett. A balesetet az okozta, hogy a fickó nagyobbat akart a balkonról köpni, mint a barátja. Ezt úgy szerette volna elérni, hogy összegyűjti a nyálát, nekifut, megkapaszkodik a korlátban, és lendületből egy nagyot köp. Kicsit elszámította magát, a korláton átfordult, majd 8 méter magasból a betonra esett, ahol sorsa bevégzett.

6. Hely, 1999 augusztus 11, Németország
Egy 40 éves ember halt meg autóvezetés közben Kaiserslautern közelében. Volt egy tanú, aki az autós mögött haladt, ő ezt mondta: az előttem levő férfi összevissza cselezett (egyik oldalról a másikra állandóan) az autópályán, mikor a vezetés és az útra figyelés helyett, a részleges napfogyatkozást nézte. Egyszercsak belegyorsított, és a híd pillérjébe ütközött. A szemén szemüveg volt, ami elég sötét volt ahhoz, hogy besötétítsen mindent, a Napon kívül.

5. hely, 1999 május 25, Ukrajna
Egy Kijev meletti bizonyos Terebli folyón egy halász vesztette életét erős áramütés következtében. A 43-éves férfi a házából vezette ki a már áram alatt lévő kábelt, mely másik végét a folyóba rakta. Annak rendje és módja szerint a halak meg is döglöttek, feljöttek a víz felszínére, ahonnan a férfi kézzel próbálta kihalászni őket. Persze a folyó még mindig áram alatt volt, ezért halt bele az erős áramütésbe a 43 éves ukrán férfi. A sors iróniája ebben a balesetben meg az, hogy a férfi éppen anyósa halálának első évfordulóját szerette volna halvacsorával megünnepelni.

Szintén 5. hely, 1999 augusztus 16, Németország
Egy Bad Urach-i vadászt saját kutyája lőtte le. Az 51 éves férfit a saját autója mellett találtak Feketeerdőben (Schwarzwald) holtan. A puska csöve kifelé meredt az autóból, a vadász szomorú kutyája pedig belülről ugatott. Feltehetőleg a kutya véletlenül húzta meg a ravaszt az orrával. Előre eltervelt gyilkosságot a rendőrseg kizárta.

4.hely, 1999 április, Irán.
Hasonló körülmények között halt meg egy iráni vadász, csak őt egy puskája körül tekergő kígyó lőtte le, amikor a vadász a puskájával a kígyót a földhöz próbálta szegezni. Egy másik vadász azt állította, hogy Ali a vadász, a kígyót élve akarta megfogni úgy, hogy a puskatussal a kígyót közvetlenül a feje mögött a földhöz nyomja. De a kígyó éppen a puska ravaszára csúszott, meghúzta és szétlőtte Ali fejét.

3.hely, 1999 augusztus, Ausztrália
Halálra inni magunkat nem kell, hogy egy lassú lefolyású eset legyen. Egy számítógépes szaki, bizonyos Allan, ezt sportszeretetből megcsinálta. Egy sydney-i bárban piálóversenyt rendeztek név szerint Vad Péntek (Feral Friday, amelyen a versenyzők a 100 perces szlopálás alatt pontokat szerezhettek, úgy sörönként egy pontot, mint kemény piáért 8 pontot. Allan nyert 236 ponttal, ami nála ez egy szó és betű szerint halálos szint lett. 3,53 promile alkohol a vérben, ami amúgy 7-szer több mint az ausztrál megengedett 0,5 promiles szint az autovezetéshez. Egypár pisilés után Allan már aludni szeretett volna, ezért visszatért a tett színhelyére, el is aludt, ám az álmából már nem ébredt fel. A bírósági szakorvos megállapította, hogy az elfogyasztott 34 sör, 4 bourbon, 17 tequila 1 óra és 40 perces szintideje alatt Allan véralkoholszintje 4,1 és 4,3 promile között mozgott, még úgy is hogy Allan időközben hányt is. Az Allan által elfogyasztott italok ára sokkal nagyobb volt, mint a 13 000 dollár büntetés, amit a bár fizetett, hogy nem avatkozott közbe.

2.hely, 1999 január 28, Anglia
Egy csapat bárány taszított le egy nőt a szakadékba. A Betty Stobbs nevű 67 éves farmerre bárányok tucatja támadt rá, amikor a hölgy a mopedja hátulján egy csomó szénát vitt. A bárányok elölről rontottak rá Bettyre, ezzel letaszítva a 30 méter mély kőbányába az Anglia északi részén fekvő Durham mellett. "Csak azt láttam, hogy a bárányok körülveszik a mopedet. Utána már csak azt, hogy Betty repül lefelé." - mondta a riporternek a szomszéd, Alan Renfry.

1.hely, 1999 szeptember, Izrael, Jeruzsálem
Átállás a nyári időszámításról a standardra okozott kavarodást terrorista csoportok között. Pontosan 5:30-kor izraeli idő szerint két bomba robbant két autóban azonos időben, két különböző helyen, és megölték a bombát szállító terroristákat. Eleinte azt gondolták, hogy a bombákat idő előtt robbantották fel amatőr terroristák. Az ügyet jobban átvizsgálva kiderült, hogy a robbanás előtt három nappal Izrael áttért a nyári időszámításról a standardra, így akarták az imádkozást előtérbe helyezni a napfelkelte előtt. A palesztinok nem akartak élni "cionista idő"-ben. Már két héttel az időátállás előtt készek voltak a bombák a palesztinok által ellenőrzés alatt lévő területen, persze nyári időszámítás szerint. A sofőröknek, akiknek a bombákat kellett szállítaniuk a színhelyre, izraeli standard időre állított órájuk volt. Az eredmény az lett, hogy a robbanás idejében a bombák még mindig úton voltak, így a terroristák akaratlanul utaztak el ebből a világból.

A Darwin különdíj:
1999 március 22 Phnom-Pen Kambodzsa
A háború sok fel nem robbant muníciót hagyott Kambodzsában. A hivatalok állandóan figyelmeztetik a lakosságot, hogy ne manipuláljanak ilyen fegyverekkel, de.... Három barát közösen iszogattak, múlatták az időt egy dél-kambodzsai falu, egy bizonyos Svay Rieng kocsmájában. A közös beszélgetés már 2 órája folyt, mikor az egyikük egy 25 éves tankelháríto üteget húzott elő. Azt mondta, hogy a kertjükben találta. Az asztal alá dobta, és orosz rulettet kezdtek mindhárman játszani- mindegyik ivott egy rövidet, majd egyenként ráugrottak a bombára. A többi falubeli azonnal menekülni kezdett a kocsmából. Pár perc múlva egy hatalmas robbanás hallatszott, ami megölte a három fiatalt... Ahogy azt a Kapuchea Rasmei újság írta: "Semmi sem maradt belőlük."

- Mikor van abszolút hideg?
- Amikor a szatír csak elmeséli, mi van a kabátja alatt.

Az iskolában farsang van. Jönnek a gyerekek álarcban. Először Pistike lép be, rajta egy nagy medve álarc.
- Hát, te minek öltöztél? - kérdi a tanítónéni.
- Én vagyok a medve.
- Jól van, ügyes vagy.
Következő gyerek:
- Hát, te minek öltöztél ?
- Én Piroska vagyok, a Piroska és a farkasból.
- Jól van, ügyes vagy.
Jön be Móricka, feje csillagokkal díszítve, és egy csavart húz maga után.
- Hát te ki vagy?
- Én vagyok a csillagfejű csavarhúzó.

Sose becsüld le a saját képességeidet!
Az mindig a főnököd dolga!

Két barátnő beszélget egy kávéházban.
- Te, mióta szivarozol?
- Kábé két hete. Akkor jött haza a férjem a külföldi útjáról, és az egyik hamutálban talált egy szivarvéget.

- Ki lehet a mosómedve eszményi társa?
- A teknősbéka.

- Hogy becézi a zsidó a kisfiát?
- ???
- Dávid, csillagom.

- Hű, de szép új autód van! Honnan szerezted?
- Egy jótékonysági bálon.
- Te nyerted meg a főnyereményt?
- Nem, én szerveztem a tombolát.

A hatéves Pistike már az iskolakezdés előtt megtanult az ujjain számolni. A bácsikája leckézteti:
- Mondd csak, mennyi három meg négy?
Pistike sorra nyitogatja az ujjait, végül rávágja:
- Hét!
- Jó, jó, okos vagy. - mondja rá a nagybácsi. - De az iskolában már nem szabad a kezeden számolni, hanem csak fejben. Próbáld csak meg, tedd zsebre mindkét kezed!
Pistike engedelmesen a nadrágja zsebébe süllyeszti a kezét.
- Na, most mondd meg, mennyi öt meg öt!
A nadrágzsebben mocorognak a kisfiú ujjai, aztán így felel:
- Tizenegy!