




- Igaz az, hogy Ön ezt az urat idiótának nevezte?
- Őszintén szólva bíró úr, már nem emlékszem...de ahogy most jobban megnézem, azt hiszem, hogy igaz.
A nyuszika elhatározza, hogy elmegy cseresznyét szedni, de nincs elég hosszú létrája. Hát gondolja elmegy a mókushoz és elkéri az övét. Útközben elgondolkodik:
- Mi van, ha nem is akarja odaadni a létrát? Na mindegy.
Megy tovább a nyuszika, majd megint elgondolkodik:
- Mi van ha pénzt kér érte? Na mindegy.
Így gondolkodik, amikor egyszer csak megérkezik a mókushoz.
Mókus:
- Jó napot, nyuszika!
Nyuszika:
- Tudod mit!? Rohadj meg a létráddal együtt!!!!
rendőrök a tévében meccset néznek, beront a társuk, izgatottan kérdi:
- Na, mennyi az állás?
- 3:0-ra vezetünk.
- És ki rúgta a gólokat?
- Egyet a Détári, kettőt meg a Replay...
Tizenkettedik nap.
Beérek a munkába, de egy kissé fáradt vagyok, ezért bedugok egy kis rezet a konnektorba, hogy levágjam a biztosítékot. A szoba sötétségbe borul, és végre, a helység csendes.
Ez tetszik nekem.
Melléteszem a telefont, és behúzom a függönyöket a megfigyelő ablakon. Most már igazán sötét van. Nem lennék meglepve, hogyha valaki balesetet szenvedne.
Kiemelek néhány álpadlókockát, majd felhívom a szerelőket, hogy a kisgép megint leadta a kulcsot. Ezután kicserélem a biztosítékot egy pár szögre, és leföldelem a rendszert. Az embernek nem csak várnia kell az eseményekre ugyebár, hanem elébe is kell mennie...
Tizenöt perc múlva a mérnök megérkezik, és beleesik a lyukba. Visszarakom a padlót, épp mielőtt a rendszergazda megérkezik (Ez egy új, kedves egyén), aki azt mondja nekem, hogy figyeljek oda, még a végén valakinek baja esik a sötétben.
Bólintok, majd mondom neki, hogy igazán nem engedhetjük meg magunknak, hogy ennyit álljon a rendszer, és mi van akkor, hogyha csak felkapcsolom a biztosítékot, remélve, hogy nincs nagyobb gond. Miután felhívom a figyelmét a negatív publicitásunkra, megteszi rövid karrierjének utolsó döntését; azt mondja, csak csináljam nyugodtan.
Később, mikor a füst eloszlik, megnézem a kisgép füstölgő romjait. Nem valami kellemes látvány...
"Furcsa, hogy a biztosíték beragadt," mondom az ürgének később, mikor a csomagjait pakolgatja a szobájában. "Az esély csak egy a millióhoz volt. Kár, hogy valaki látta az egészet és feladta levélben a világnak. Még szerencséje lesz, ha egyáltalán autószámítógépekkel engedik majd dolgozni."
Visszamegyek a gépterembe, és visszakapcsolom a többi biztosítékot, hogy életre keljen az egész, majd nekiállok törölgetni a felhasználók levelei között. Kiszúrok magamnak egy szexuális jellegű levelet, amit az egyik kollégista lány írt a férfi úszócsapat egyik tagjának. Azt hiszem ez jó lesz. A feladó nevét átjavítom a dékánéra majd átmásolom a /etc/nologin névre, aztán a root logint megváltoztatom "Winker"-re és a jelszavát "lsdfjhsdf"-re, ezután felhívom a nagyfőnököt, hogy rendszerbetörésre gyanakszom. Legalább egy pár órába bele fog telleni, míg helyretesszük, ez idő alatt a népek meg csak azt a levelet fogják olvasgatni...
Mikor hallom a lövést a dékán irodája felől, rájövök, hogy ő már elolvasta.
A hívásokat átigazítom a rendszergazda irodájába. Biztos fog örülni annak a sok telefonnak ezekben a szomorú időkben.
Még egy lövést hallok, és rá kell jönnöm, hogy ő ma már nem fog több hívást fogadni.
Visszairányítom a hívásokat, és megnézem a mai kifogást. "GYENGE ÁRAMELLÁTÁS". Túl nyilvánvaló. "STATIKUS ÁRAM". Még mindig egy kicsit túl gagyi, de nem akarok kifogyni a kártyákból még az év vége előtt, ezért jó lesz ez.
A telefon szinte abban a pillanatban csörög, mikor beteszem a Top Gun-t a videóba. Leállítom a képet, és kihangosítom a telefont.
"Azt hiszem roszz floppylemezt vásároltam"
"Igen?" Kíváncsi vagyok, hogy mióta lettem vásárlói tanácsadó szolgálat.
"Itt van ez a lemez és nem tudom megformattálni. A dobozból az összes többit igen, de ezt nem. Ez miatt gondolom, hogy hibás."
"Igen? De akkor miért engem hív?" kérdem tőle.
"Hát, a dobozra az van írva, hogy garanciális. Hol kaphatok cserét?"
Aha! Persze.
"Na lássuk csak. Biztos, hogy a lemez a rossz, nem pedig csak a statikus elektromosság okoz problémát?"
"Hogyan???"
"Statikus elektromosság. Tudja, az, ami magáról szokott átpattanni a gépre."
"Pedig le vagyok földelve a csuklómnál!"
Cirka mostanra rájöttem, hogy valami szakbarbárral akadtam össze. A csuklószalag nem igazán divat errefelé a városban...
"Persze, persze, de egy átlagos csuklószalagnak az ellenállása csak egy 1 megás ellenállás, ez pedig egy igazán rossz föld. Amire magának szüksége van az egy direkt földelés. Csak markoljon rá valami fém tárgyra, ami a közelében van."
"A fém íróasztalom jó?"
"Kiváló! No mármost, van magánál valami gemkapocs, hogy levezesse az áramot?"
"Egy pillanat, igen!"
"Oké, a másik kezével nyúljon be a kapoccsal a ventillátoron keresztül és érintse meg a vastag piros drót végén a csatlakozást."
"Azt, amelyik a táphoz kapcsolódik?"
"Igen, ez az..."
"Hé, ez nem a >kzzzzt!< >clunk<"
Még egy hívás, amit a pokoli operátor sikerrel megoldott...
(Fordította: Benő)
A fizikatanár felszólítja Mórickát:
- Defináld nekem a szél fogalmát!
- A szél olyan levegő, amelyiknek sürgős dolga van.
A posta álláshirdetésére jelentkezik egy férfi. A személyzetis behívja és alaposan kifaggatja. Végül így szól:
- Még egy kérdés, Smith úr. Volt Ön katona?
- Igen, uram. Vietnamban.
- Megsérült?
- Igen, uram. Ellőtték a herémet.
- Jól van, fel van véve - mondja a személyzetis. - Nyolckor kezdünk, de Önnek elég tízre jönni.
- Miért olyan későn?
- Mert addig úgyis csak a tökünket vakarjuk.
A rendőr gyorshajtásért megállítja a fiatal autóvezetőt.
- Haha, ezt nem ússza meg - mondja neki. - Magára vártam itt egész nap!
- Tudom, biztos úr - feleli a vezető - siettem, ahogy csak tudtam!
- Jean, hozza a fürdőnadrágomat!
- Dehát uram, éppen az ön esküvőjére megyünk!
- Tudom, de úszni szeretnék a boldogságban.
- A mi házunkban van elnyomás Jean?
- Nincs uram.
- Akkor engem miért nyomott el az álom?