




Két rendőr kimegy helyszínelni egy építkezési balesetben történt haláleset miatt.
Nézegetik az űrlapot, és végül nagy tanakodás után a következőket írják a lapra:
ESET: Tégla a fejére.
KELT: Akart, de nem tudott...
Kar:
Két nagy család élt a szép Veronában.
Ez lesz a szín, utunk ide vezet,
Rómeó nem nyúlhatott Júliához,
Mert nem kapott szabad kezet.
De Ő megtette ezt, s ahogy írva volt,
Megrázta Őt a 380 Volt.
Csak amikor már sarjuk föld alatt van,
Ezt mondja el e 10 perces darab.
Néző, türelmes füllel jöjj, segédkezz,
És mi eddig csonka volt, itten az egész lesz.
Rómeó:
(bejön létrával a kezében, hasra esik)
De kuss, Júlia vetkezik,
(sztriptíz következik)
Látom amint ruhája omlik a válláról,
S tar fejét megfosztja parókájától,
Kinyitja az ablakot, s dús hajába tép a szél,
Itt látom én, hogy Bánfiból egy liter is elkél.
Te vagy számomra az élet,
Nélküled én nem is élek.
Mosolyod számomra meghozza a tavaszt,
Hát nem érted, szeress, Te paraszt.
(suttogva halkan hogy amaz meg ne hallja)
Lám meglát engemet, amint a földön heverek.
Júlia:
Ó, Rómeó, de nem az,
Csak Romja ó, Romja ó.
Óh, Rómeó, miért vagy Te Rómeó?
Dobd el neved,
S vidd innen a mocskos kezed,
Tagadd meg atyád,
S told le a gatyád.
Rómeó:
Ó, Júlia, szeretem szemed,
Mely kancsal, s üveg,
Szeretem füled,
Mely a válladon lebeg,
Szeretem orrodnak két hatalmas likát,
Melyen a pesti gyors röhögve fut át.
Júlia:
Ó, Rómeó, szeretem fejedet,
Azt a kerek holdat,
Melyen már nem segít
A hajnövesztő oldat.
Rómeó:
Ó, Júlia, beléd estem mint vak ló a gödörbe,
Érted könnyezem a felmosó vödörbe.
Ha méhecske volnék, mézet hoznék eleségül,
Ha marha volnék, elvennélek feleségül.
Kar:
Így fejezte ki Rómeó szerelmének hevét,
S ennek is Júlia itta meg a levét.
Válóperes tárgyaláson az asszony ügyvédje felteszi a kérdést a férjnek:
- Elmondaná, mi az oka, hogy el akar válni a feleségétől?
- Kérem, én teherautósofőr vagyok. Egész héten az országot járom. Egyik szombaton, mikor hazamentem, ágybabújtunk a feleségemmel. Kis idő múlva, hallom, hogy átkopog a falon az öregasszony a szomszédból: "Nem hagynák abba ezt a lármát legalább hétvégén?"
Kevés vagy, mint pilótakekszben a katapult.
Kevés vagy, mint Anettka a vizespóló-versenyen!
Kevés vagy, mint orosz rulettben a Jackpot!
Kevés vagy, mint zsákbamacskában a dorombolás.
Kevés vagy, mint afgán bajszán a morzsa.
Kevés vagy, mint Hitlerben a jóindulat.
Kevés vagy, mint gázrobbanáskor a fóliasátor.
Kevés vagy, mint sárgalázban a vágott szem!
Kevés vagy, mint ásványvízben a szinezék!
Kevés vagy, mint vöröshagymában a proletáröntudat!
Kevés vagy, mint téliszalámiban a hólánc!
Kevés vagy, mint Sztálin-orgonán a billentyű!
Kevés vagy, mint repülőben a vészfék!
Kevés vagy, mint kukoricaszárban a C vitamin!
Kevés vagy, mint erdőtűzhöz a vizipisztoly!
Kevés vagy, mint csigaházon a kúpcserép!
Kevés vagy, mint Camping sajtban a sátor!
Kevés vagy, mint börtönben a vészkijárat!
Kevés vagy, mint a vasárnapi tízórai!
Kevés vagy, mint a TSZ földje!
Pistike kacagva szalad be anyukájához:
- Józsi bácsi leesett az almafáról, mert béna!
- Ejnye, Pistike, nem szabad kigúnyolni! - szól rá az anyja.
- Jó, de ő meg azt mondta nekem, hogy: "Ne rázd, te kis rohadék!"
Pistikét felszólítja a tanár a nyelvtan órán:
- Pistike!! Mi az az egyes szám 3. személy??
- Őőő...
Hazamegy a gyermek az iskolából. Kérdi az apja:
- Fiam, mit tanultatok az iskolában?
- Rajzolni! - feleli a gyerek.
- Aztán tudsz-é rajzolni?
- Én igen!
- No, akkor rajzolj egy szamarat!
- Forduljon velem szembe édesapám!
- Miért ilyen ideges, szomszéd?
- Mert kimentem a tóra horgászni.
- Azt hittem, az nyugtat.
- Csak azt, akinek van horgászengedélye!
- Min vitatkozik két politikus egy kidőlt fa mellett?
- ???
- Hogy melyik oldalra dőlt a fa.