Vicclap.hu - viccek "" keresés eredménye, 209 . oldal

A pap hittanórán a gyerekeknek a hitről beszél, és arról hogy aki Jézusban hisz és becsületesen él, az majd a Mennybe jut.
Végül felteszi a kérdést:
- Tehát, gyerekek, hová fogunk majd kerülni?
- A Mennyországba.
- És milyennek kell lennünk, hogy odajussunk?
- Halottnak.

Egy kisvárosban megnyitotta kapuit egy új gyár, ahol a hirdetés szerint csak nős férfiakat alkalmaznak. Egy nő, felháborodva ezen, felhívja telefonon az igazgatót:
- Mondja, mi ez a megkülönböztetés, hogy csak férfiakat vesznek fel? Talán azért, mert mi nők gyengébbek vagy butábbak vagyunk?
- Egyik sem. Azért alkalmazunk nős embereket, asszonyom, mert ők hozzászoktak, hogy engedelmeskedjenek, tudnak nyomás alatt teljesíteni és megszokták, hogy nem beszélnek vissza, ha kiabálnak velük.

Az iskolában a tanító néni kérdezi a gyerekektől:
- Ki tudja, ki volt a legelső ember?
- Albert Flórián - vágja rá hirtelen Móricka.
- Nem, kisfiam. A legelső ember Ádám volt. - javítja ki a tanítónő.
- Ja, igen, - bólint Móricka - ha a külföldieket is számításba vesszük.

- Mi a kapitalizmus?
- Ember ember általi kizsákmányolása.
- És mi a szocializmus?
- Ugyanaz, csak fordítva.

- Mit rendel a szőke nő az étteremben?
- ???
- Tökörtojást, hogy megnézhesse magát benne.

- Hogy ízlik a hús, uram? - kérdezi a vendégtől a pincér.
- Mint szakember, megállapíthatom, hogy tökéletes minőségű.
- Ön talán szakács?
- Nem, cipész vagyok.

A rabbi csináltat magának egy műfogsort. Pár nap múlva visszamegy a fogtechnikushoz és egy újabb fogsort rendel.
- Az előző nem vált be? - kérdeti a fogtechnikus.
- De igen, csak az egyik a tejes ételekhez kell, a másik a húsokhoz.

Délután 3 óra körül. Molyolok a számítógépem előtt. Csöng a telefon, felveszem, bemutatkozom, ahogy szoktam:
- ... Bt., Bonyolult István, jó napot kívánok.
A túloldalon egy - a hangjából ítélve - komoly, érett férfihang:
- Jó napot kívánok, én XY vagyok a ... Kft-től. Ma reggel küldtünk Önöknek egy árajánlat-kérést. Érdeklődnék, hogy megkapták-e, mert még nem jött visszaigazolás.
- Uram, mindjárt megnézem! - mondtam, és lekérdeztem a postafiókomat. Az említett üzenet még nem jött meg. Ezt közlöm a túloldallal is.
- Akkor elküldenénk még egyszer, és kérném, hogy mielőbb válaszoljon rá, mert sürgős lenne a munka.
Elbúcsúzás mindkét oldalról. Eltelik fél óra, megnézem a mailboxot, semmi. Egy negyed óra múlva megint megnézem, még mindig semmi. Telefon csöng, megint ő az. Megállapítjuk, hogy a levél még mindig nem jött meg. Majd hallom a telefonban:
- De hát itt van a sikertelen küldések között, nem csoda, hogy nem ment el - majd a telefontól eltávolodva kiabál:
- Andika! Húzza már ki egy pillanatra annak a k... routernek a tápját!
Halkan hallom Andikát:
- Melyik az, főnök?
- Az a kis fekete doboz, a számítógépasztal mellett, a földön. Az van ráírva, hogy: R-O-U-T-E-R.
- Ezt a fekete konnektort, amin piros szalag van, azt húzzam ki?
- Neeem! Az a szerver!!! Mondom, hogy egy kis fekete doboz, abba megy egy fekete zsinór, azt tessék kihúzni, majd 10 másodperc múlva visszadugni!
- Na de főnök, nekem nincsen stopperórám, elég, ha mobilomon nézem?
- Elég ha lassan elszámol 10-ig, de húzza már ki, hogy végre rendbe jöjjön a hálózat. Reggel óta kb. 40-50 e-mailünk nem ment el.
- Főnök, találtam egy szürke dobozt a falon, ezt most kikapcsoljam?
- NEEEM!!! AZ A RIASZTÓÓÓ!!! HOZZÁ NE NYÚLJON!!! Mondom, hogy egy kis fekete doboz, a számítógépasztal mellett, a földön.
- Ja, főnök! Most jut eszembe, hogy arra ma véletlenül ráöntöttem a müzlis joghurtomat, és elmosogattam. Ott van a szárítórácson.
Egy csendes, lakonikusan beletörődő hang a túloldalról:
- Jézusom!

A nyáron egy esküvőre mentünk a Balatonra. A kaja finom volt, a víz langyos és az egészet egy hajón rendezték. Éppen a hidegtálnál zabáltam, amikor halottam, hogy mindenki az emelvényhez rohan, ahol a menyasszony épp a csokor elhajítására készül. Odarohantam, de nem a menyasszony mögé, mert ha véletlenül elkapnám, akkor biztos szétszakít a tömeg. Szóval ott állok és látom ahogy a menyasszony elhajítja a csokrot. Egyenesen bele a Balatonba. A tömeg megőrült és vagy 20 vendég hatalmas csobbanással a vízbe vetette magát. Odajött a haverom és együtt röhögtünk, amikor kimászik a vízből egy nő és azt mondja:
- Röhögjetek csak, de nálam van a csokor! - Rámutatva a kezében lévő fekete iszapos valamire, ami valamikor a csokor volt.

Egy vadász szert tett egy új kutyára, amelyik tudott a vízen járni. A kutya nagy segítség volt a vadászatban, gazdája büszke volt rá. Elhatározta, hogy a barátainak is megmutatja, milyen nagyszerű kutyát szerzett. Egyik alkalommal elhívta egyik cimboráját - aki nagyon pesszimista volt, - vadászni. Amikor az első vadkacsát lelőtték, a kutya nekieredt, belegázolt a tóba és futott, futott a víz tetején. Épp csak a talpa lett vizes. Mikor visszatért a kacsával a szájában, a vadász odafordult a barátjához:
- Na, komám, észrevettél valami furcsát a kutyámon?
- Igen, azt, hogy nem tud úszni.