- Mondja, atyám, ha nem hagyom abba a dohányzást, Pokolra jutok?
- Nem, fiam, de ugyanúgy fogsz bűzleni.
- A bácsikám tavaly szenátornak jelöltette magát.
- Tényleg? És most mit csinál?
- Semmit. Megválasztották.
Két rendőr beszélget.
- Te tudtad, hogy én 9 évesen kezdtem el beszélni?
- Komolyan?
- Ah, nem nagy dolog. Mozart már 5 évesen zongorázott...
- Pistike! Ne adj babot a macskának, mert felfúvódik!
- Nem baj, a kutyának úgy sincs most labdája...
- Jean! Öntsön rám gyorsan egy vödör jeget!
- Miért, uram?
- Mert mindjárt elolvadok a gyönyörűségtől.
- Miért reménytelen dolog házőrzőből szeszt főzni?
- ???
- Mert kutyából nem lesz Szalonsör.
-Jean! Hozasson nekem egy koporsót!
-Miért, uram?
-Mert el akarom temetni a múltat.
-Mi az ön foglalkozása?
-Kutyaviadalokat szervezek.
-De hát ez embertelen és illegális! Ráadásul ebből az egészből csak e véres látványosság szervezői profitálnak!
-Nos, ez nem egészen így van. A párharcokban kimúlt kutyák elszállításához ugyanis szerződést kötöttünk egy kínai étteremmel.
Amerikában az egyik reggel rendkívüli hírt olvasnak be az összes TV- és rádiócsatornán:
- A múlt éjjel egy ismeretlen személy repülőgépről gyilkos vadméhek ezreit szórta le a keleti partvidéken. Kérünk mindenkit, hogy aki teheti, az elkövetkezendő napokban ne mozduljon ki otthonról, hanem maradjon a lakhelyén és minden rést fedjen be sűrű hálóval egészen addig, amíg a rovarok kiirtása be nem fejeződik!
Az országban kitör a pánik, mindenki kétségbeesik. Aki él és mozog, az a katasztrófa-elhárítással van elfoglalva. Ugyanaznap este ismét beolvasnak egy hírt:
- Hölgyeim és Uraim! Önök egy áprilisi tréfa áldozataivá váltak. Természetesen szó sincs semmiféle vadméhekről. Az ismeretlen merénylő valójában egy halálos kór vírusait szórta szét a levegőben...
Az 5 éves Ádámot megszidja a 10 éves nővére:
- Rossz fiú vagy, most már nem is szeretlek!
- Eddig sem szerettél! - felesel a kisfiú.
- Dehogynem! Minden nap kilopod a csokit az iskolatáskámból. Nem vetted észre, hogy mégis mindig ugyanoda teszem?