




Egy tudós egy lakatlan szigere költözött, hogy kies magányban megfejtse az élet értelmét. Két évtizeddel később barátai és sok-sok érdeklődő értement. Az üdvözlések után, mindenki kíváncsian várta a felismerést. Tudósuk így szólt:
- Igen, rájöttem, az élet olyan, mint egy óceán.
Eltelt némi idő, mire valaki vette a bátorságot, és megkérdezte:
- Miért pont olyan, mint az óceán?
Némi töprengés után jött a válasz:
- Jó, hát akkor nem pont olyan.
Az új cégvezetőt utasítja a főnök, hogy küldjön felszólító levelet Kovácsnak, fizesse meg régóta esedékes tartozását. Az ügybuzgó fiatalember elkészíti a fogalmazványt, s megmutatja a főnökének.
- Nem, ezt nem lehet elküldeni. Ez a levél túlságosan goromba. Ilyen hangot az üzleti levelezésben nem használunk. Fogalmazza finomabban.
A cégvezető átírja a levelet, de a főnök még mindig elégedetlen.
- Nem szabad így sértegetnünk Kovácsot, mert még elveszítjük, mint vevőt. Írja át még finomabb, udvariasabb hangnemben!
A harmadik változattal már elégedett a főnök.
- Igen, ez már kellően finom, és udvarias... Ám mégis át kell írni a helyesírási hibák miatt. A tolvajt ugyanis nem írjuk nagy T-vel, az akassza fel magát viszont három szóba írandó, két s-el, egy z-vel...
Nem ajánlom, hogy túl sok tengeri rákot fogyasszon - mondja a házigazda a vendégnek.
- Te jó isten, talán nem friss?
- Dehogynem, de én is szeretném megkóstolni!
Egy juhásztól megkérdezik, hány éves.
- Honnan tudjam? Én csak a juhokat számolom, mert azt ellophatják...
Egy vidéki kisvárosban, ahol csupa nagyothalló ember lakik, bírósági tárgyalást tartanak. Azt mondja az alperes:
- Ez az ember ellopta az órámat!
- Tévedés! - tiltakozik a felperes -, mert én meggyőződéses antialkoholista vagyok.
A bíró kihirdeti az ítéletet:
- A kutat mindkettőjüknek joga van használni!
- Mester, megborotválna? - kérdi a vendég a borbélytól.
- Olyan vagyok, mint egy tüskés disznó.
- Nézze, uram, a tüskét valahogy el tudom tüntetni...
A bankrablás után kiderül, hogy másfél millió hiányzik a pénztárból.
- Írják azt, hogy a rabló ötmilliót vitt el! - mondja a bankfiók igazgatója az újságíróknak. - Így legalább jól ellátja majd a felesége a baját, hogy csak másfél milliót tett le otthon az asztalra...
A riporter megkérdezi a filmcsillagot:
- Hány éves?
- Negyven felé közeledem.
- Igen, de melyik irányból?
A csatár sorozatban hagyja ki a jobbnál jobb helyzeteket. Amikor már huszadszor lő az üres kapu fölé két lépésről, szomorúan fordul a játékostársához:
- Úgy látszik, ma nincs szerencsém!
- Dehogy nincs, ez a mi kapunk!