Tudod-e, ki hogyan hal meg?
A tűzoltó elég gyorsan,
Az aratóért jön a kaszás,
A házmester beadja a kulcsot,
A molnárt felőrli az élete,
A szabónak elszakad élete fonala,
A pék megeszi kenyere javát,
A kertész a paradicsomba kerül,
A postásnak megnyílik a mennyország kapuja,
Az órásnak üt az utolsó órája,
A kalauz eléri a végállomást,
A prímásnak elszakad a húrja,
A matróz az örök nyugalom tengerére hajózik,
A pénztáros elszámol az élettel,
A búvár örök álomba merül,
A trombitásból kifogy a szusz,
A koldus jobblétre szenderül,
A díjbirkózót maga alá gyűri a halál,
A bérlő örökös otthonra lel,
A boldogtalan megboldogul,
A léghajósnak elszáll a lelke,
A vegetáriánus fűbe harap,
A virágárus alulról szagolja az ibolyát,
A lovász elpatkol,
A papnak harangoznak,
A vadásznak lőttek,
A színésznek legördül a függöny,
A muzsikusnak elhúzzák az utolsó nótáját,
A szabót kinyírják,
A kisembereket elteszik láb alól,
A meteorológusnak befellegzett.
- Milyen az új munkád a Történészeti Hivatalban?
- Nem tetszik, valahogy nem látok benne jövőt...
- Milyen az új munkád a Meteorológiai Intézetben?
- Még nem tudom, remélem, holnapra kiderül...
- Milyen az új munkád az óragyárban?
- Majd az idő eldönti...
- Milyen az új munkád a zöldségboltban?
- Jó, de könnyen elcsúszhatok egy banánhéjon...
- Milyen az új munkád a fegyvergyárban?
- Remélem, jól sül el a végére...
- Milyen az új munkád a léggömbgyárban?
- Jó, de a hibáimat nagyon felfújják...
Három roma érkezik a Mennybe. Szent Péter fogadja őket, majd közli az Úrral:
- Uram, három roma érkezett a Mennybe.
- Nyisd a kapukat és engedd be őket, Péter! Mindenkit befogadunk.
Két perc múlva jön vissza Szent Péter:
- Eltűntek.
- A romák? - kérdi Isten.
- Nem, a kapuk.
A horoszkópod a következő napokra:
Hamarosan sok dícséretet kapsz, virágözön áraszt el. Ne lepődj meg, minden temetés ilyen!
- Annyit olvastam a cigiről meg a piáról, hogy úgy döntöttem, abbahagyom.
- Mit, a piálást vagy a cigarettázást?
- Az olvasást!
Japán és román munkások tárgyalják, ki mennyit dolgozik. A japán:
- A 8 órából négyet dolgozok a családomért, kettőt a császárért, kettőt pedig Japánért.
Mire a román megvetően:
- Én négy órát lógok a munkahelyről a családomért, császárunk nincs, Japánért meg miért dolgozzak?
- Mondd, apu, te miért vetted pont az anyut feleségül?
- Látod, asszony?! Már a gyerek sem érti!
- Tudod, ki hozza a gyereket?
- Persze, a gólya.
- Na és a cigánygyereket?
- Azt meg a kanalasgém.
A majomház környékén nagy a tumultus. Pistike lenyűgözve áll az egyik ketrecnél. Az anyuka szörnyülködve látja, hogy a majmok utódnemzéssel foglalkoznak. Próbálja a gyereket elráncigálni, de nem megy. Végül bedob a rácson egy narancsot, de a majmok rá se hederítenek.
- Csináljon már valamit, mert a majmok még a narancs bedobására sem hagyják abba!
Mire az állatgondozó:
- Miért, maga egy narancsért abbahagyná?
A halálos ágyán kérdezi Samu Ráhelt:
- Ráhel, itt voltál velem, mikor a nácik elvették tűlünk az első boltunkat?
- Itt voltam, Samu.
- Velem voltál, mikor elvittek minket a koncentrációs táborba?
- Veled voltam.
- Velem voltál akkor is, mikor a nácik elvették tőlünk a második boltunkat is?
- Akkor is veled voltam.
- És most is itt vagy velem a halálos ágyamnál?
- Most is itt vagyok.
- Ráhel, Ráhel, nem hozol szerencsét!