Néhány idézet rendőröktől:
- Ha megpróbál elfutni, akkor fáradtabban megy be a fogdába.
- A bilincs szűk, mert még új. Majd kényelmesebb lesz, ha már hordta egy ideig.
- Szóval nem tudja megmondani, mennyivel hajtott? Akkor bármilyen sebességet ráírhatok a cédulára, igaz?
- Na, majd egy utolsó kérdéssel eldöntöm, hogy ön ivott-e alkoholt: mondja meg, hogy Miki-egér macska volt-e vagy kutya?
- Nem, uram, ránk nem vonatkozik a korlátozás. Annyi cédulát írhatok naponta, amennyit csak akarok.
- Hogy inkább egy figyelmeztetést akar? Nos, figyelmeztetem, hogy ha még egyszer megsérti a szabályokat, akkor írok önnek még egy büntetőcédulát.
- Az élet nehéz. És még nehezebb annak, aki szabálysértést követ el.
- Csak Istenben bízunk. Az összes többi gyanúsított.
A Plútóról tekintve a Nap nem látszik fényesebbnek, mint a Vénusz a mi éjszakai égboltunkon.
A fizika tanárom mesélt az egyik barátjáról, hogy nagy világjáró, beutazta egész Európát, és megtanult több nyelven is beszélni: angol, francia, svéd, finn, holland. Egyetlen nyelven nem tudott, ez a német. Egyszer Ausztriában járt és lemerült a karórájában az elem. Keresett egy órás üzletet, ahova betért. Az eladóval először angolul kommunikált, míg az eladó azt nem értette, majd újra kezdte a társalgást franciául, de sajnos, ezt sem értette, az illető nagyon dühös volt, folytatta másképp a társalgást, finnül... Végül svédül, de mind hiába... Végül megszólalt magyarul:
- A franc egye meg, hogy nem érted meg, mit mondok!
Mire az eladó:
- Miért nem ezzel kezdte?
Három gimnazista tízévenként rendszeresen találkozott, hogy megszervezzék az érettségi találkozót. Miben egyeztek meg?
10 év után:
- Elmegyünk a Három Cicához címzett fogadóba, mert ott a pincérlányoknak szép mellük van.
20 év után:
- Elmegyünk a Három Cicához címzett fogadóba, mert ott jó sört csapolnak.
30 év után:
- Elmegyünk a Három Cicához címzett fogadóba, mert aki óhajtja, diétás ételt kaphat.
40 év után:
- Elmegyünk a Három Cicához címzett fogadóba, mert oda rokkantkocsival is be lehet menni.
50 év után:
- Elmegyünk a Három Cicához címzett fogadóba, mert ott még sohasem voltunk!
Egy férfi borotválást kér a borbélynál. A borbély, hogy jobban kifeszüljön a bőr az arcán, ad neki egy fagolyót:
- Vegye ezt a szájába, akkor sokkal szebben tudom borotválni.
- Rendben. - feleli a vendég és berakja a golyót a szájába, majd teli szájjal megkérdezi:
- És mi van akkor, ha véletlenül lenyelem?
- Semmi gond. - feleli a mester - Majd holnap visszahozza, ahogy mások is.
Egy elhagyatott dűlőúton autózik egy turista, olyan rossz az út, hogy egyszer csak elakad egy sáros gödörben. Arra jön egy egylovas szekér, kérdi a gazda, hogy segítsen-e kihúzni az autót. Az autós nagyon megörül neki.
A gazda elé köti a lovát a kocsinak, aztán így szól a lovához:
- Húzd, Ráró, húzd! - A ló meg sem mozdul.
Még egyszer szól:
- Húzd, Fakó, húzd! - A ló csak áll mozdulatlanul.
- Húzd, Deres, húzd! - Semmi.
Végül felkiált:
- Húzd, Nelli, húzd! - Mire a ló nagyot ránt és egyből ki is húzza a kocsit a sárból.
A turista megköszöni a segítséget, aztán még hozzáteszi:
- Csak azt nem értem, miért szólította a lovát más-más néven?
- Azért, uram, mert vak a lovam, és ha tudta volna, hogy csak ő húzza egyedül, meg se próbálta volna.
A férfi fodrászatba belép egy kisfiú. Azt mondja a fodrász a székben ülő vendégének:
- Uram, ilyet még nem látott! Ez a legbutább gyerek a világon. Figyelje csak!
A fodrász elővesz egy százast és egy ezrest a zsebéből és odaszól a gyereknek:
- Na, kisfiam, melyiket választod?
A srác gondolkodik, majd elveszi a százast és elmegy.
- Látja? Minden nap ezt játszuk, és ez a gyerek semmit se tanul. - Vigyorog a borbély.
A vendég, mikor végez a fodrásznál, az utcán találkozik a kisfiúval, aki egy nagy adag fagyit nyal. Megszólítja:
- Kisfiam, hát nem tudod, hogy ezer forint többet ér, mint száz?
- De tudom. - feleli a gyerek.
- Akkor miért nem azt választottad?
- Már három hete játsza velem ezt a borbély. Maga szerint mennyi pénzt kerestem volna, ha rögtön az első napon az ezrest veszem el?
Egyszer egy jól keresö apa úgy döntött, hogy elviszi vidékre 7 éves kisfiát azzal a céllal, hogy megmutassa neki, milyen szegény emberek is vannak, és hogy a gyermek meglássa a dolgok értékét, és felfogja azt, hogy milyen szerencsés családban él.
Egy egyszerű falusi család házában szálltak meg, ahol egy napot és egy éjszakát töltöttek. Amikor a vidéki út végén tartottak, az apa megkérdezte fiát.
- Nos, mit gondolsz erről az útról?
- Nagyon jó volt apa!
- Láttad, hogy némelyek milyen szükségben és szegénységben élnek?
- Igen.
- És mit láttál meg mindebből?
- Azt, Apa, hogy nekünk egy kutyánk van, nekik négy. Nekünk egy medencénk van otthon, ők meg egy tó partján laknak. A mi kertünket lámpák árasztják el fénnyel, az övékére pedig csillagok világítanak. A mi udvarunk a kerítésig tart, az övéké addig amíg a szem ellát. És végül
láttam, hogy nekik van idejük beszélgetni egymással, és hogy boldog családként élnek. Te viszont, és Anyu egész nap dolgoztok, és alig látlak titeket.
Az apa csak fogta a kormányt, vezetett csöndben, mire a kisfiú hozzátette:
- Köszönöm Apa, hogy megmutattad, hogy milyen gazdagok is lehetnénk.