A szőke nő megy az utcán. Egyszer csak meglátja, hogy a férje eszeveszettül rohan vele szembe. Mikor oda ér a férj, a szőke nő megkérdi:
- Drágám, hova futsz ennyire?
- Üldöz a maffia!
-Igen?! ...és ki az a Maf?
A híradósok megkérdeznek három embert, hogy szeretik-e a vizet.
Az első:
Búvár szemüvegben, szájában egy pipával, béka talppal ül a parton.
- Ó, mi nagyon szeressük ám a vizet!
- És most éppen mit csinál?
- Hát, csak mérem az időt, mer a feleségem most tanul úszni.
- És mikor indult?
- Hát, olyan jó három hete.
A második:
80 éves öreg:
Én naggyon szeretem ám a vizet, küllönössen a Ballaton vizét, mer az egy csuda víz!
Képzelje, napok úta nem tudok lábra állni, ma is alig bírtam letekerni a partra, és mikorra kijöttem a vízből, már a két lábamon mentem tovább!
- Meggyógyította víz?
- Egy lósza*t! Ellopták a biciklimet.
A harmadik:
- Én nagyon szeretem a vizet, de nem a hazai vizeket. Az Ausztrál tengerpart, na az má' valami. Kocsmák nekem, hmmm! Homokos tenger part a gyereknek, hmmm! Napfény az asszonynak, hmmm! És cápák az anyósomnak!
Egy asszony elviszi hét macskáját, egy anyát és kölykeit, az állatorvoshoz és az ivartalanításukat kéri. Az állatorvos először az anyaállatra mutat:
- Ez a cica milyen? Barátságos?
- Nagyon is. Épp amiatt van ez a nagy zűrzavar nálunk.
Két kenguru beszélget. Megszólal az egyik:
- Remélem, hogy nem fog ma esni. Utálom, ha a kölykök odabent játszanak.
Ezt egy barátom mesélte nekem:
A 90-es években az egyik Ki Mit Tud-on elindult egy amatőr rockbanda. Négyen voltak: a dobos, két gitáros és az énekes. A hatás kedvéért hoztak magukkal úgy 10-12 rajongót is, akik ott csápoltak a színpad előtt, amíg a banda játszott. Úgy a második számnál az énekes egyszer csak úgy döntött, hogy leugrik a színpadról, lévén a rajongók majd úgyis elkapják, ahogy azt nagyobb koncerteken látni.
Hát a rajongók elég rendesen meglepődtek, és inkább félreálltak... Azért azt még megemlíteném, hogy a padló kőlapokból állt.
A gitárosok és a dobos leálltak, néma csend volt a teremben úgy 10 másodpercig. Akkor végre felkelt az énekes, és intett hogy mehet tovább, jól van. Nagy nehezen visszamászott a színpadra, és énekelt tovább.
Mit ad Isten? Pár perc múlva megint nekifut, és leugrik a színpadról. A rajongók persze megint nem merték elkapni, így a folytatás már ismert... Másodszor viszont már nem kelt fel. A többiek összepakoltak, felkaparták eszméletlen társukat a földről, kimentek, és ezzel vége volt a produkciónak...
Helyszín: Budapest, Egér út, Shell kút
Elvittem az autót szerelőhöz, h nézzék át, megnéztük a kerekeket is... stb. Jövök visszafelé, gondoltam le is mosom, meg kap egy tank üzemanyagot. Állok a sorban a kútnál, jön egy kislány, valami kikent-kifent cabrióval, előttem áll a sorban a pénztárnál, látszólag valamilyen okból zaklatott, de én nem nagyon voltam képben a kábulattól, amit a parfümje okozott, amit biztos egy dézsából magára borított. Szóval jön ő a kutashoz:
Csaj: Hali, egy autópálya matricát lécci
Kutas: Milyet?
Csaj: ccc nem tom. hány napos van?
Kutas: Ilyen-meg ilyen.
Csaj: Ilyen jó lesz.
Kutas: Ok, rendszám?
Csaj: Most szívatsz?
Kutas: Nem, ha pályamatricát akarsz venni, nekem kell a rendszám
Erre ő: Jól van, de erre még lehet hogy rá**sztok (bocs a szavakért, de ezt mondta a kislány ) és kirohant. Nézzük a kutassal, hogy mit csinál, mert eltűnt a kocsija mögött. 3 perc múlva visszajött, letette, a hátsó rendszámtábláját az asztalra, és közölte a pultossal, h ilyen még vele nem történt, letört a körme, és a barátja már úton van, mert nem tud így vezetni, miféle eljárás ez?
Kutas: nem kellett volna behozni, elég lett volna ha bemondod
Erre a csaj: úúú igen?
Jött is a csaj pasija pár perc múlva egy jó nagy mercivel, bement, megkérdezte mi történt, elmondták neki, és a kutassal egymást támogatták a röhögéstől, jó fej volt.
- Jean, vigye ezt a levelet a postára, és adja fel!
- Uram, ez a boríték igen nehéz, erre több bélyeget kell ragasztani.
- Miért, attól könnyebb lesz?