Az amik kiképeznek egy katonát, szupertitkos diverzáns akciók végrehajtására. Át is dobják a ruszkikhoz, hogy ott aztán, a "beolvadás" után szabotázs akciókat hajthasson végre. A katona fedőneve: Szergej.
Szergej beilleszkedik az új környezetbe, s minden tekintetben tökéletes kiképzésének köszönhetően még túl is szárnyalja az oroszokat.
Az első héten, kiképzés Szibériában, röpködnek a mínuszok, de Szergej fogvacogás nélkül, akár ingujjban is remek teljesítményt nyújt. A gyakorlat után hívatja a parancsnok.
- Parancsára, ezredes elvtárs!
- Szergej! Te nagyon bírod a hideget, de valamiért úgy érzem, nem vagy közénk való. Na mindegy. Lelépni!
A következő hónapban, kimenőt kapnak, hogy egy kis mulatozással vezessék le a kemény katonaélet fáradalmait. Folyik a vodka üvegszámra, részeg, alkoholmérgezéstől ájult katonák mindenütt, de Szergej csak issza a nedűt, mintha víz volna. A mulatozás utáni napon, ismét hívatja a parancsnok Szergejt.
- Parancsára, ezredes elvtárs!
- Szergej! Azt már tudjuk, hogy bírod a hideget. Most már azt is tudom, hogy úgy bírod a vodkát, akár csak jómagam, ifjúkoromban, de valahogy még is az az érzésem, nem vagy közénk való. Lelépni!
Néhány hét múlva bált rendeznek Lenin elvtárs születésnapjának tiszteletére. Hogy a mulatság még nagyobb legyen, táncversenyt rendeznek. Járják a katonák, járják, míg a fáradtságtól össze nem esnek, de Szergej, mintha csak könnyű sétán lenne a Vörös-téren, járja és ropja a bál végéig. A bál utáni reggelen, hívatja ismét a parancsnok.
- Parancsára, ezredes elvtárs!
- Szergej! Te nagyon bírod a hideget! Iszod a vodkát, mint jómagam, ifjúkoromban. Úgy járod a táncot, hogy senki nem érhet a nyomodba, de nem vagy közénk való, most már biztosan tudom.
- De hát miért nem, ezredes elvtárs?
- Azért Szergej, mert fekete vagy.
Az üldöző rendőrök defektjének köszönhetően került rendőrkézre egy gyorshajtó motoros az Egyesült Államokban. A rendőrök üldözték a motorost, aki óránként 190 kilóméteres sebességgel száguldott az autópályán, ám megállásra kényszerültek gumigond miatt. Amikor kiszálltak, hogy kereket cseréljenek, megjelent a gyorshajtó, és megtudakolta, tud-e segíteni. Mint kiderült, fogalma sem volt róla, hogy üldözik, és a visszapillantó tükörből látta, hogy gondja támadt a rendőrautónak.
A háború alatt egy orosz katona bevisz az óráshoz egy órát, ami megállt. Az órás nem tudja, hogy pusztán annyi a baja, hogy az orosz - nem ismerve a kezelését - elfelejtette felhúzni, így kinyitja a hátulját, ahonnan kiesik egy döglött légy.
Az orosz felcsillanó tekintettel szemléli a legyet és megszólal:
- Á... masiniszta kaput!
A kínaiak világhódító hadjáratba kezdenek, és szépen lassan eljutnak Székelyföldig. Felsorakozik a két hadsereg egymással szemben, majd a kínai vezér megbeszélésre hívja a székely vezért, Áront.
- Nem félsz? - kérdi a kínai.
- Hát, mért is félnék? - kérdi hetykén Áron.
- Azért - válaszol a kínai -, mert mi 200 millióan vagyunk,
ti meg csak 40 ezren.
Elkerekedik Áron szeme, feltolja a kucsmáját, megvakarja a fejét majdhátrafordult a hadaihoz:
- Emberek! Hova a fenébe fogunk eltemetni 200 millió kínait?
Egy idős házaspár istentiszteleten vesz részt. Úgy a felénél az asszony odahajol a férjéhez és így szól:
- Az imént egy csendeset szellentettem; mit gondolsz, mit tegyek?
A férj válasza:
- Cseréld ki az elemeket a hallókészülékedben...
Repülés közben hirtelen leállnak a motorok. A pilóta beszól a mikrofonba:
- Kérem, mindenki maradjon a helyén, ne nehezítsék meg az azonosítást... Köszönjük!
Drága Mama és Papa!
Jól vagyok. Remélem, ti is. Mondjátok el Walt bátyámnak, meg Elmer bátyámnak, hogy a Tengerészgyalogság mérföldekkel jobb, mint az öreg Minch-nek dolgozni. Mondjátok meg nekik, hogy csatlakozzanak, amilyen gyorsan csak tudnak, mielőtt minden hely betelik.
Kicsit ideges voltam eleinte, mert ágyban kellett maradni egészen reggel 6-ig, de már túl vagyok rajta és tetszik, hogy tovább alhatok, mint szoktam.
Mondjátok meg Waltnak és Elmernek, hogy amit reggeli előtt tenni kell, az nem több, mint rendbe rakni az ágyat, meg kifényesíteni pár dolgot. Nem kell moslékot adni a disznóknak, takarmányt behordani, darát keverni, fát hasogatni, tüzet rakni. Gyakorlatilag semmit se kell csinálni.
Borotválkozni azt kell, de az se túl rossz, mert van melegvíz.
A reggeli bőviben van olyanoknak, mint gyümölcslé, gabonapehely, tojás, szalonna, stb., de elég gyenge a normális kaját tekintve, mint pl. krumpli, sonka, sültoldalas, steak, sült padlizsán, sütemény. De mondjátok meg Waltnak és Elmernek, hogy le lehet ülni két városi fiú közé, mivel azok csak kávén élnek. Az ő kajájukkal, meg a sajátunkkal aztán már ki lehet bírni délig, mert akkor újra enni adnak.
Nem csoda, hogy ezek a városi fiúk nem sokat bírnak gyalogolni. Naponta kimegyünk "erőltetett menetre", ami az őrmesterünk szerint hosszú gyaloglás, hogy megkeményítsen bennünket. Ha úgy gondolja, ám legyen, nem az én dolgom, hogy mást mondjak, de ezek az "erőltetett menetek" kb. olyan hosszúak, mint a postaládánk a farmtól. Aztán persze a városi fiúknak feltöri a bakancs a lábát, és mind teherautón megyünk vissza a laktanyába.
A vidék szép errefelé, de félelmetesen lapos. Az őrmester egyébként olyan, mint a tanár az iskolában, állandóan kötözködik. A százados olyan, mint az iskolaigazgató. Az őrnagyok és ezredesek csak mászkálnak erre-arra és ráncolják a homlokukat. Egyáltalán nem zavarnak senkit.
A következőtől biztosan halálra röhögi magát Walt és Elmer bátyám:
Elkezdtem kapni a kitüntetéseket a lövészeteken, fogalmam sincs, hogy miért. A célpont közepe majdnem akkora mint egy mókus feje, és nem mozog. Ráadásul vissza sem lő, mint nálunk a Higget fiúk. Csak kényelmesen feküdni kell, és eltalálni a fekete kört. Még csak nem is nekünk kell betölteni a töltényeket: kapjuk dobozszám.
Aztán itt van ez közelharc gyakorlatnak nevezett dolog. Birkózni kell a városi fiúkkal. Nagyon vigyáznom kell velük, mert igen könnyen törnek. Ez egyáltalán nem olyan, mint amikor otthon az öreg bikával birkózunk. Úgy néz ki, hogy én vagyok a legjobb, kivéve Tug Jordant, aki Silver Lake-ből jött. Őt csak egyszer vertem meg. Ugyanakkor vonult be mint én, de én csak 64 kiló és 152 cm magas vagyok, ő meg 136 kiló és 190 cm.
Bárhogy is, mondjátok el Waltnak és Elmernek, hogy siessenek és jöjjenek, mielőtt más fickók megneszelik ezt a jó helyet!
Szerető lányotok, Gail
Buszsofőr mottó:
"Aki integet, az búcsúzkodik. Aki fut, az sportol. Az utas az, aki vár a megállóban."
Két öreg házaspár hajt autójukkal a német autópályán, pontosan 81 km/h-val. Egy rendőr megállítja az autójukat.
Az egyik öreg megkérdi: - Túl gyorsan hajtottunk?
Erre a rendőr: - Nem, de miért mennek ilyen lassan?
Öreg: - Miért, gyorsabban is hajthatnánk?
Rendőr: - Szerintem 100 km/h-val nyugodtan mehetnek.
Öreg: - De a táblán az áll, hogy A81.
Rendőr: - Igen, és? Mit gondolt?
Öreg: - Hát, hogy 81 km/h-val kell mennem.
Rendőr: - Nem dehogy, az csak az autópálya száma.
Öreg: - Ja, vagy úgy! Köszönöm a felvilágosítást!
Majd a rendőr benéz az autó hátsó ülésére, ahol két kővé dermedt, tágra nyílt szemű öregasszony ül. Erre megkérdezi a rendőr: - Mi baja van a hátul ülő két idős hölgynek? Talán nem érzik jól magukat?
Erre a másik öreg úr: - De, de. Csak most jöttünk a B252-esről!