- Miért hívjuk a szüleinket szülőknek, amikor csak az anyánk szül?
- Miért nevezzük a tűzcsapot tűzcsapnak, amikor víz folyik belőle?
- Ha tudna menni egy autó fénysebességgel, mi történne, ha felkapcsolná a lámpát?
Az amerikai vonatok nyomtáva (a sínek közötti távolság) pontosan 143,5 cm (4 láb és 8,5 inch). De vajon mi az oka annak, hogy ez a távolság pont ekkora lett? Mi olyan vonzó ebben a számban?
A válasz meglehetősen egyszerű és könnyen kitalálható: az USA-beli nyomtáv pontosan megegyezik az Angliában használatos nyomtávval, mivel az első vonatokat angliai bevándorlók kezdték építeni az Újvilágban.
Na jó, de ettől a kérdés még kérdés marad. Most azt kell megválaszolni, hogy Angliában miért lett 143,5 cm a nyomtáv. Azért, mert az első vonatokat Angliában azon tervek és sablonok szerint készítették, amelyeket a hintók és kocsik gyártására is használtak. Így hát felmerül a kérdés, hogy a hintók és kocsik nyomtáva miért lett pont 143,5 cm?
A válasz megint nagyon logikus: ha más lett volna a nyomtáv, akkor ezek a járgányok nagyon hamar tönkrementek volna az angliai kőutakon, mivel azokban, pont ilyen távolságra, volt két vájat, melyeket a régebben ott járt kocsik vájtak ki. Nem meglepő azonban, hogy az Angliában található kőutakat, szinte egytől egyig, az ókori Róma építtette. A kőutakba vájt vájatokat pedig az első római kocsik és harci szekerek vájták. Már az ókori rómaiak is szabványok szerint építették az utakat és a harci szekereket, ezért aztán mind ugyanakkora lett, ami a vájatok távolságának egyformaságát is maga után
vonta. A vájatok aztán évszázadokon keresztül kényszerítették az utókor járműtervezőit az ősi szabvány betartására.
A tanulság tehát, hogy ezek után, ha azt kérdézed, hogy ki a fene rittyentette ezt vagy azt a számot (pl. 143,5 cm), még az is lehet, hogy pont rátapintottál a valóságra: a római kocsik távolsága ugyanis pont azért lett akkora, amekkora, hogy két ló hátsója kényelmesen elférjen egymás mellett a kocsi előtt.
Megvan hát a válasz! Római lovak fara szülte ezt a különleges számot. Ha pedig már eléggé izgalomba jöttél attól, hogy birtokába jutottál a modern világ egyik nagy titkának, még egy adalék: bizonyára láttad már azt a két vastag rakétát az amerikai űrrepülok oldalán, felszállás közben. A nevük Solid Rocket Boosters (SRB). Ez a két rakéta hajtja fel az űrbe az űrhajót. A rakétákat a Utahi "THIOKOL" gyárban gyártják, és tervezői sokkal, de sokkal vastagabbra szerették volna csinálni. A probléma csupán az volt, hogy a rakétákat vonaton kellett a kilövőállomásra szállítani. A vonat pályája néhány olyan szűk alagúton keresztül vezet, hogy a sinek épphogy elférnek benne. Ezért aztán a rakéta sem lehetett szélesebb, mint a nyomtáv.
Így esett meg, hogy a világ egyik legfejlettebb technológiájával gyártott rakétájának a szélességét egy római ló hátsó fele határozta meg...
Amerikában Halloween idején egy jelmezes kislány és egy kisfiú jár házról házra. Bekopogtatnak egy ajtón. Kijön a házigazda, és megcsodálja őket:
- Kik vagytok? - kérdi tőlük.
- Jancsi és Juliska. - felelik.
- Az nem lehet, hiszen ti feketék vagytok!
A gyerekek elszomorodnak, hátat fordítanak és hazamennek.
Kis idő múltán ismét megjelennek másik jelmezben. A gazda ajtót nyit:
- Kik vagytok?
- Hófehérke és a Herceg.
- Az lehetetlen, hiszen ők sem voltak feketék.
A két kisgyerek megint elsomfordál lehajtott fejjel.
De nem adják fel, nemsokára újra kopogtatnak. Ezúttal anyaszült meztelenül.
A házigazda meglepetten áll az ajtóban:
- És most kik vagytok? - kérdezi.
- Mi vagyunk az M&M's csokigolyók. - válaszolja a kislány. - Én a sima, ő meg a mogyorós.
1. Félelem a hideg víztől (minidákófóbia).
2. Félelem az áthatolhatatlan ajtóktól (combinofóbia).
3. Félelem a nyíltvízi strandoktól (hátuszony-iszony).
4. Frász a chilis babtól (fingitisz).
5. Irtózás a borosüveg-dugóktól (parafanoia).