Lawrence Ellison, az Oracle cég vezetője mondta el a következő beszédet a Yale Egyetem végzőseinek. Nem tudta befejezni, mert lerángatták a színpadról:
Ha előre tekintek, nem látok fényes jövőt, nem látok ezernyi kiemelkedő ipari vezetőt. Most fel vannak zaklatva. Ez természetes. Mégis, hogy jövök én, Larry Ellison, aki kibukott az egyetemről ahhoz, hogy ilyen módon ítélkezzem a nemzet egyik legnagyobb presztízsű egyeteme végzősei előtt? Megmondom.
Mert én, Lawrence Ellison, a bolygó 2. leggazdagabb embere, kibuktam az egyetemről, és maguk nem. Mert Bill Gates, a bolygó leggazdagabb embere kibukott az egyetemről és maguk nem. Mert Paul Allen, a harmadik leggazdagabb ember, kibukott az egyetemről, és maguk nem. És azért mert Michael Dell, aki jelenleg a kilencedik helyen áll, is kibukott. És erősen tör felfelé.
Most nagyon fel vannak zaklatva. De ez természetes. Hadd bátorítsam önöket azzal, hogy nem hiába szerezték meg keserves munkával a diplomájukat. Nem hiába töltöttek el 5 évet itt azzal, hogy jó munka morált tanuljanak, kapcsolatokat fejleszenek ki, és egy életre megismerkedjenek a terápia szóval. Mindez nagyon jó. Kell is majd a jó munkabírás. Kellenek is majd maguknak a kapcsolatok, és bizony, kell is majd a terápia. Mert maguk nem buktak ki, és sosem lesznek a világ 10 leggazdagabb embere között. És bele kell törődniük egy patetikus, évi 200 ezer dolláros állásba, ahol is a fizetési csekküket egy volt évfolyamtársuk írja majd alá, aki két éve kibukott.
Most azon méláznak, hogy van-e még remény? Nincs. Maguk már végeztek. Túl sokat abszorbáltak. Már beépített sisakot viselnek. Most azokhoz szólok akik még nem végeztek: ezt nem tudom eléggé hangsúlyozni. Pakoljanak össze! Menjenek el! Ne jöjjenek vissza! Valósítsák meg álmaikat! Mert bizton mondhatom, hogy az a beépített sisak úgy fogja lehúzni magukat, mint most ezek a biztonsági őrök engem....."
"Elképzelhető, hogy a komputerek a jövőben nem nyomnak majd többet 1.5 tonnánál."
Popular Mechanics magazin, 1949.
"Véleményem szerint a virágzó világpiacon öt komputerre is lehet kereslet."
Thomas Watson, IBM, 1949.
"Minden, mit feltalálni lehetséges, feltaláltatott!"
Charles H. Duell, az USA Szabadalmi Hivatalának főbiztosa, 1899.
"Ennek a 'telefonnak' túl sok a hátulütője ahhoz, hogy kommunikációs célú felhasználását komolyan mérlegelni lehessen. Az eszköznek természetéből fakadóan nincs értéke számunkra!"
Western Union, belső emlékeztető, 1876.
"Lehet, hogy az amerikaiaknak szükségük van telefonra, de nekünk biztosan nincs. Bővében vagyunk a futároknak."
Sir William Preece, a Brit Postahivatal elnöke, 1876.
A kikötő-parancsnokság rádióadóján egy izgatott hang:
- Halló! Kikötő-parancsnokság?
- Igen!
- Egy kérdés: a Viktória torpedóromboló vagy tengeralattjáró?
- Torpedóromboló.
- Basszus. Akkor süllyedünk.
Az alábbi sorok az Axelero segélyvonalára beérkezett arany köpések gyűjteményéből adnak némi ízelítőt!
Júzer: "Kattintok a csatlakozási ikonra. Feljön az ablak, és sohasem tudok felcsatlakozni, pedig mindig a Mégse gombra kattintok."
HD: "Magyar nyelvű a program?"
Júzer:"Nem tudom."
HD: "Mit írt be az email címhez?"
Júzer:" 1023 Budapest..."
HD: "Milyen Windóza van?"
Júzer: "Mindjár lehasalok és megnézem."
HD: "Menjünk be a Saját gépbe."
Júzer: "Jaj, de ez nem az én gépem..."
Júzer:"Az a problémám, hogy már beszéltem Önökkel korábban is."
Júzer: "Tudna nekem segíteni, hogy fel tudjak telepedni?"
HD: "Milyen modemje van?"
Júzer: "Jó!"
HD: "Analóg vagy ISDN?"
Júzer: "Laptop."
HD: "Mi a jelszava?"
Júzer: "A jelszavam? Hát volt egy jelszó, mikor úttörő voltam, de már nem emlékszem rá..."
Júzer(Nő): "Aszt mongya nekem ez az Outluk Varázsló, hogy én vagyok a Tóth Béla!"
HD: "Milyen levelező programja van?"
Júzer: "Kitekintő Gyorsvonat."
HD: "Az meg miféle?"
Júzer: "Hát az Outlook Expressz."
Júzer: "Itt alul megjelent két emberke ikonban..."
HD: "Igen az az MSN messenger, az Outlook Express indítja el magától..."
Júzer:" Tőlem????"
Júzer: "Jesszusom! Beszippantotta a CD-t!!"
Júzer: "Az Entert ütni kell vagy írni?"
Júzer: "Start gomb csak az irodai vindózókon van, de nekem otthoni van..."
Júzer: "Most nyertem egy Netquicket és azt szeretném megkérdezni, hogy a 25 órát 1 nap alatt kell elhasználni?"
HD: "Most nyomja meg az OK-ot!"
Júzer(hosszú csend):"...de itt nincs OK..."
HD: "DE, lennie kell."
Júzer(keres vadul,majd):" ...de nincs, kétszer is megnéztem!"
HD: "Rendben, akkor mit lát a képernyőn?"
Júzer:" Jaaa, ott..."
Langy esőben, tömör ködben, hótrészegen mély gödörben Szilveszter nehéz napján 4kézláb az árok partján, átölelem a világot, Boldog új évet kívánok!
Olga nővér a zárdaablaknál ül, s az otthonról kapott levelet bontogatja. Talál benne egy tízdollárost. Lenéz az ablakból és meglát egy rongyosan öltözött embert, aki a lámpaoszlophoz támaszkodva álldogál. Olga nővér gyorsan ráírja egy darab papírra: "Van remény - Olga nővér". Becsomagolja a tízdollárost és ledobja az ember lába elé. Az felemeli, majd értetlen arccal megbillenti a kalapját, és elmegy.
Másnap szólnak a nővérnek, hogy egy ember mindenáron beszélni akar vele. Olga lemegy a kapuhoz és ott találja a tegnapi embert, aki szó nélkül átnyújt neki egy köteg bankjegyet.
- Hát ez meg mi? - kérdezi a nővér.
- Hatvan dollár. A nyereménye. Van Remény öt az egyhez befutott.