A kaliforniai Aliso Viejo városka vezetése rendkívüli ülésen bocsátotta szavazásra azt a kérdést, hogy betiltsák-e az összes terméket, amely dihidrogén-monoxidot tartalmaz. A pánik alapja az az interneten terjedő iromány volt, amely szerint a dihidrogén-monoxid a következő káros tulajdonságokkal rendelkezik:
1. a vegyület erőteljes izzadást és hányást képes okozni
2. a savas esők egyik fő komponense
3. gáznemű halmazállapotban égési sérüléseket okozhat
4. nagy mennyiségű belélegzése fulladást okoz
5. hozzájárul a természet eróziójához
6. erősen korrodálja a legtöbb fémet
7. meggátolja az elektromos rendszerek működését
8. erősen csökkenti az autófékek hatékonyságát
9. kimutatták rákos daganatokban.
A tanult városatyák közül egy sem volt, aki rájött volna, hogy a dihidrogén-monoxid (H2O) a víz bonyolultabb neve...
Anyuka gyorsabb sétára noszogatja kicsi fiát, mire ő mentegetőzni kezd:
- Már olyan gyorsan szedem a lábamat, ahogy csak a torkomon kifér!
Anyuka mérgesen förmed rá kisfiára, aki kérdés és engedély nélkül kinyitotta a "kólás"-üveget.
- Miért nyitottad ki?
- Nem én voltam. . . kidugult!
Ti mit válaszolnátok egy hároméves következő kérdésére?
- A varangyos békán mi a varangy?
Charlie hangján bizonyára sokan ismeritek a dalt: Néhány kikötő, még útba ejthető. Ez következzen most négyéves szólamban: - Néhány kikötő még PULYKAETETő.
- Tudod anya, kibe vagyok szerelmes? Tégedbe!
- A kisfiú hazaér apukájával az uszodából, és kipirulva újságolja a család többi tagjának:
- Képzeljétek, voltunk SZALONNÁBAN is!
- Tudod, melyik a két kedvenc virágom? Hát a rózsa, meg a bimbó!
Alkudozás az esti elalvással kapcsolatban:
"Este majd itt fogok aludni veletek! Kölcsön jövök hozzátok!
Ebéd közben beszabadul egy légy a konyhába, és zavarni kezdi az ovist. Mire ő mérgesen:
- Tűnj el az étvágyamból!
Álltam a forgalomban, és a visszapillantó tükörben láttam, hogy egy vadítóan rózsaszín motor közeledik, bőrnadrágos motorossal a nyergében.
"Ez tényleg egy rózsaszín Harley-Davidson?" volt az első gondolatom, majd mindjárt utána: "Biztos meleg a tulaj".
Amikor elhúzott mellettem a motoros, észrevettem a hátán a feliratot:
"Igen, ez az. Nem, nem vagyok."
Réges-régen a tv hőskorában, még esténként a nők olvastak fel Esti Mese gyanánt. Egy alkalommal, teljesen váratlanul az utolsó pillanatban a bemondónő rosszul lett, és helyette az egyik férfi kollegát kérték fel a mesemondásra.
- Szervusztok gyerekek! - köszönt illendően az ötvenhárom éves szakállas figura.
- Fecske anyó vagyok! - folytatta, és a korabeli felvételen látszik, hogy az operatőr megbillenti a statívot a röhögéstől. A mesélő, nagydarab szakállas figura folytatta
- ...és épp a tojásaimon ülök... - a korabeli kollegák szerint, ekkor a hangosító, valamint az összes díszletes, és kellékes, halkan kiosont a folyosóra, majd összeesett a röhögéstől. Utolsónak az operatőr maradt, aki a következő mondat után hagyta el a stúdiót.
- ....és a fészekből kilóg a szép villás farkam...
Haverom mesélte: egy srác fölnevelt egy vadmalacot. Az állat úgy ragaszkodott a sráchoz, mint egy kutya. Egyszer elmentek vadhajtásra, a haverokkal együtt. A srác lőtt egy vaddisznót. Vitte a vállán. Mögötte ballagott a saját vaddisznója. A turisták meglepve kérdezték: mi történik itt? Mire a srác:
- Az egyiket lelőttem, a másik megadta magát.