Vicclap.hu - diorita kedvencek

Egy nap a paraszt szamara beleesett a kútba. Az állat órákon át szánalmasan bőgött, miközben a paraszt megpróbált rájönni, mit is tehetne. Végül úgy döntött, hogy az állat már öreg és a kutat úgyis ideje már betemetni. Nem éri meg kihúzni az öreg szamarat. Áthívta a szomszédait, hogy segítsenek. Mindegyik lapátot fogott és elkezdtek földet lapátolni a kútba. A szamár megértette mi történik, és először rémisztően üvöltött. Aztán, mindenki csodálatára, megnyugodott. Pár lapáttal később a paraszt
lenézett a kútba. Meglepetten látta, hogy minden lapátnyi föld után a szamár valami csodálatosat csinál. Lerázza magáról a földet és egy lépéssel feljebb mászik. Ahogy a paraszt és szomszédai tovább lapátolták a földet a
szamárra, lerázta magáról és egyre feljebb mászott. Hamarosan mindenki ámult, ahogy a szamár átlépett a kút peremén és boldogan elsétált!

A tanulság:
Az élet minden fajta szemetet és földet fog rád lapátolni. A kútból kimászás trükkje, hogy lerázd magadról és tegyél egy lépést. Minden probléma csak egy lehetőség a továbblépésre. Rázd meg magad és lépj egyet feljebb!

A cowboy odamegy az indiánhoz, aki épp birkát legeltet:
Cowboy: - Szia Indián! Beszélhetek a kutyáddal?
Indián: - Kutya nem beszélni.
Cowboy: - Szia Kutyus, mizujs?
Kutya: - Semmi különös. (Indián ledöbbent arccal néz.)
Cowboy: - Ez az indián a gazdád?
Kutya: - Jaja.
Cowboy: - És jól bánik veled?
Kutya: - Nagyon jól. Kétszer megsétáltat, jó kajákat ad és heti egyszer elvisz a tóhoz játszani. (Indián teljes hitetlen arccal néz...)
Cowboy: - Indián, beszélhetek a lovaddal?
Indián: - Ló nem beszélni.
Cowboy: - Helló Ló, hogy vagy?
Ló: - Királyul. (Indián teljes sokkban...)
Cowboy: - Ez az indián a gazdád?
Ló: - Ja.
Cowboy: - És hogy bánik veled?
Ló: - Egész jól, lovagol velem, lecsutakol és istállóban tart,
amikor rossz az idő. (Az indián teljesen elképed.)
Cowboy: - Indián, beszélhetek a birkáddal?
Indián: - Birka hazudni...

Egy kisboltban dolgozom. A múltkor egy vevő a pulton felejtette a mobilját. Megnéztem rajta a címlistát, és felhívtam a Mama felíratnál jelzett telefonszámot. Elmondtam a hölgynek, hogy a fia telefonja nálunk van.
- Azonnal intézkedem. - válaszolt a Mama.
Kis idő múlva megcsörrent a mobil, felvettem:
- Halló?
- Kisfiam, a kisboltból telefonáltak, hogy náluk van a mobilod, menj érte!

Egy cég alkalmazottjai beszélgetnek, mit kezdenek az év végi bónuszukkal.
Első mondja:
- A németországi kirendeltségben dolgozom, a bónuszomból veszek kocsit és a maradékból elmegyek nyaralni.
Második:
- Én a svájci kirendeltségben dolgozom. A bónuszom egy részéből kiépítem a medencét a házam mellett, a többiből pedig világ körüli útra megyek.
A harmadik pedig:
- Én a magyarországi leányvállalatnál dolgozom és a bónuszomból pulóvert veszek.
A többiek meglepődve kérdezik:
- És a többi?
- A többit kipótolják a szüleim.

Két öreg házaspár hajt autójukkal a német autópályán, pontosan 81 km/h-val. Egy rendőr megállítja az autójukat.

Az egyik öreg megkérdi: - Túl gyorsan hajtottunk?
Erre a rendőr: - Nem, de miért mennek ilyen lassan?
Öreg: - Miért, gyorsabban is hajthatnánk?
Rendőr: - Szerintem 100 km/h-val nyugodtan mehetnek.
Öreg: - De a táblán az áll, hogy A81.
Rendőr: - Igen, és? Mit gondolt?
Öreg: - Hát, hogy 81 km/h-val kell mennem.
Rendőr: - Nem dehogy, az csak az autópálya száma.
Öreg: - Ja, vagy úgy! Köszönöm a felvilágosítást!
Majd a rendőr benéz az autó hátsó ülésére, ahol két kővé dermedt, tágra nyílt szemű öregasszony ül. Erre megkérdezi a rendőr: - Mi baja van a hátul ülő két idős hölgynek? Talán nem érzik jól magukat?
Erre a másik öreg úr: - De, de. Csak most jöttünk a B252-esről!