Vicclap.hu - diorita kedvencek

Ezeknek a mondatoknak nagy része elhangzott a felvételizők szájából (pszichológia szakra való felvételin) A kérdést az alkalmasság vizsgálata érdekében tették fel. A kérdés: "Miért is akar pszichológus lenni?"

(barna hajú nő)"A barátom is ide jelenkezett, és én mindig vele akarok lenni, nehogy megcsaljon."

(szőke hajú nő)"Háát nem is tudom... ezen még nem nagyon gondolkoztam."

"Az orvosi és a pszichológia között hezitáltam, de a tuti módszerrel eldöntöttem a kérdést."
(Vizsgáztató:???)
"Feldobtam egy huszast és..."

(rapper-gyanús alak)"Egy haverom ősei is pszikológusok, és kőgazdagok. Én is az akarok lenni."

"Mindenki azt mondta ez a legegyszerűbbb, és... végeredményben nekem csak egy papír kell, hogy egyetemet végeztem, és akkor cégtárs lehetek az unokatesómnál."

"Segíteni akarok a barátaimon."

"Segíteni akarok a családomon."

(32 éves érettségizett)"Az az igazság, hogy én mindig is tudtam magamról, hogy sokra vagyok hivatva, és hiszek a felsőbb hatalomban ami elrendelte előre, hogy mit fogok csinálni az Életemben, de hogy biztos legyek a dolgomban elmentem egy jósnőhöz. Az egész életemet ismerte, és ő mondta azt is, hogy a pszichológia az én Utam, melyet be kell járjak."

Ééés... a kedvencem:
(csinos csaj)"17 éves koromban láttam "A bárányok hallgatnak"-ot, és nagyon megfogott a pszichológusnő szerepe, azóta az az álmom, hogy én is pszichológus legyek."

A repülőn egy gyönyörű nő utazik. Nézeget kifelé az ablakon, amikor megjelenik egy férfi ejtőernyővel, és így szól:
- Nem jössz velem, szivi?
A nő sértődötten elfordul, és nem is vesz tudomást róla. Mire az ejtőernyős:
- Kár, pedig én vagyok a pilóta.

- Jó napot kívánok. Okiratügyben jöttem.
- Hogyne. Foglaljon helyet. Tehát kérnék személyi igazolványt, jogosítványt, születési anyakönyvi kivonatot, útlevelet, egy 25-és egy 15000 Ft-os illetékbélyeget, 3 óránál nem régebbi AIDS-tesztet, veszettség és szopornyica elleni oltási bizonyítványt, valamint a különleges okiratkérő űrlapot kitöltve két példányban. Ez utóbbit úgy szerezheti be, hogy elrepül Kuala-Lumpurba, aztán a Svongana utca hét alatt...
- Tessék.
- Tessék? Mi az, hogy tessék?
- Tessék, itt van. Fogja. Ki is van töltve. Malájul és magyarul.
- És kínaiul?
- Természetesen.
- Nem felejtette el kézitechnikával rákopírozni az ujjlenyomatát?
- Dehogyis. Ott van mind a húsz. A lábujjakat külön bejelöltem, hogy ne legyen gond megkülönböztetni.
- Szükség volna továbbá 6 x 9-es és 9 x 6-os fényképekre, melyek nyomon követik az ön egyedfejlődését csecsemőkorától napjainkig legalább félévenként.
- Milyet parancsol? Színeset? Fekete-fehéret?
- Vegyeset. És, persze, háromdimenzióst.
- É'voilá!
- Most megfogtam. Ez hamisítvány. Mikor maga csecsemő volt, még nem is létezett háromdimenziós fotótechnika. Ez egy annyira új eljárás, hogy még most sincs.
- De én számítottam rá, hogy kérni fogja, úgyhogy gyorsan kidolgoztam a módszert két szoptatás közt az újszülött osztályon egy lázlap hátára. Úgyhogy ezek a világ egyetlen eredeti 3D-s fotói. Parancsoljon.
- Ez nem igaz. Létezik egyáltalán olyan papír, ami nincs magánál?
- ...Hát...Az eredeti családi bárói oklevelünk elvitték a tatárok még 1242 végén. Rögtön be is adtuk a pótlási kérelmet, de még nem értesítettek. Nagy baj?
- Jajjj, de sajnálom. Hát pont ez a papír nélkülözhetetlen lenne.
- Csak vicceltem. Itt van.
- A francba. A francba!!! Hogy lehet, hogy bármit kérek, mindent előad? Egy mobil irattárral közlekedik netán?
- Negyvenkét éve készülök erre a pillanatra. Bejövök... Leülök... És nem lehet zavarba hozni, akármit kér. Győztem. Kérem azt az olvasójegy igénylő űrlapot.
- ...Dehát...izé...elfogyott...
- Na ne vicceljen. Ott van az a kétméteres stóc a bal kisujjától három centire, a tetején egy lap, sorszáma No. 0000001. Mondja, miért nem akarja ideadni?
- Fogadtam a kollegámmal egy fagyiba, hogy nyugdíjig senkinek ki nem adok egy okmányt sem, akárhogy ügyeskedik is az illető. Még három nap van hátra. Van magának szíve?
- Hogyne. Még papírom is van róla. Adjam?
- Á, nem kell. Itt az olvasójegy igénylő lapja. Gratulálok.
- Hurrá, és most mi a teendő?
- Ha kitöltötte, kopogjon be azon az ajtón. A kollegám, aki megesküdött a gyermekei életére, hogy még magának az Atyaúristennek sem fog kiadni olvasójegyet, majd tájékoztatja.

Nyugodtan dudálj csak,
most cserélem a tárat.