Válóperes tárgyaláson a bíró kérdezi a feleségtől:
- Nos, mi a kiindulási pont az önök válásánál?
- Egy szép hatszobás kertvárosi ház, nagy kerttel.
- Úgy értem, hogy mi az alap?
- Az alap az betonból van.
- Milyen a családi életük?
- A férjemnek van egy nagynénje, nekem meg még élnek a szüleim.
- Úgy értem, hogy van-e önök között otthon hangos szóváltás?
- Hát, a gyerekeknek van egy sztereo lejátszójuk, amit gyakran túl hangosan hallgatnak.
- Megverte már önt a férje valamikor?
- Igen, többször előfordult, hogy reggel ő kelt fel hamarabb.
A bíró most már nagyon ideges. Rákérdez:
- Asszonyom, tulajdonképpen miért akar elválni?
- Nem én akarok válni, hanem a férjem. Azt mondja, hogy nem tud velem kommunikálni.
Hazugságversenyt tartanak a faluban. A tavalyi bajnok következik épp:
- Egyszer felmentem a Niagara vízesésen a vízen lépkedve.
Mindenki ájuldozik, hogy mekkorát hazudott.
Erre jön a cigány:
- Én láttam is!
Két idegen férfi bevásárlókocsival összeütközik a szupermarketben. Az egyik negyvenöt körüli, a másik olyan harmincas. A fiatalabb megszólal:
- Elnézést, elbámészkodtam, éppen a feleségemet keresem, elvesztettük egymást.
- Igen? Én is a feleségemet keresem, ő is elment valamerre. Tudja, mit? Ha látom valahol a magáét, majd erre küldöm. Hogy néz ki?
- 27 éves, magas, szőke, karcsú, és egy feszes rózsaszín nadrágot visel. Na és a magáé?
- Áh, az enyémet inkább feleljtsük el, keressük a magáét!