Vicclap.hu - viccek archívum, 2023 . oldal

- Nahát, a kisfiad ilyen okos, már újságot olvas?
- Dehogy, hisz még négy éves! Csak a keresztrejtvényt fejti.

Kohn és Grün beszélgetnek.
- Nekem két nadrágom is van. - mondja Kohn. - Egy jobb és egy rosszabb.
- És ez melyik, ami rajtad van? - mutat rá a kopottas nadrágra Grün.
- Ez a jobb. De ha elkopik, előveszem a másikat, és akkor már az lesz a jobbik.

Egy író panaszkodik a barátainak, hogy álmatlanságban szenved:
- Az a probléma, hogy este sokáig dolgozom, és annyira beindul a fantáziám, hogy még az ágyban is csak a cselekményen jár az eszem, amit leírtam...
- És mi lenne, ha olvasni próbálnád? - ajánlja az egyik barát.

A férje temetése előtt az idős özvegyasszonytól megkérdezi a temetkezési vállakozó:
- Hány éves volt a férje, asszonyom?
- 98. Két évvel idősebb nálam.
- Akkor ön most 96?
- Igen. Arra céloz, hogy talán nem is érdemes már hazamennem?

Két fickó üldögél egy bárban, italos poharaik fölött merengve. Egyszer csak megszólal az egyik:
- Hé, cimbora, te még sosem érezted úgy, hogy a feleséged kettős életet él?
- Dehogyisnem! - feleli a másik. - Az övét és az enyémet!

- Mi az: ha feldobom, zsíroskenyér, ha leesik, semmi?
- ???
- Kéményseprő van a háztetőn.

Felmérések szerint az emberek 51%-a hajlandó lenne bizonyos összegért bárkivel lefeküdni. A nőknél ez az összeg átlagosan 35 ezer dollár. Az átlag férfi pedig ezt kérdezi: "Mennyi aprópénz van nálad?"

- Hogy hívják más néven az alattomos masinát?
- ???
- Számító gép.

Kína egyik kantonjában a legolcsóbb módját választották a születésszabályozásnak: sorban elmennek a férfiak az "orvos" előtt, aki két féltéglával összeüti a tojásokat. A módszernek elterjed a híre, újságírók jönnek megnézni.
Az egyik újságíró elszörnyedve figyeli a beavatkozást, majd megkérdezi:
- Doktor úr, nem fájdalmas ez a módszer?
- Hát, amikor melléütök, akkor nagyon.

Három éve voltunk nyaralni, én, a szüleim és az akkor 7 éves kisöcsém, Dávid. Nem túl sok időnk volt aznap bármilyen ételt csinálni ezért este étterembe mentünk. Kb. 9 óra lehetett, teljes telt ház, és máshol már bezártak, tehát nem tehettünk mást: vártunk egy üres asztalra. Rajtunk kívül még egy csomóan várakoztak, és mire mi sorra kerültünk már fél 10 volt. A pincér felvette a rendelést és ismét csak vártunk.
- Leragad a szemem... - nyöszörögte Dávid.
- Hát tartsd nyitva valahogy! - mondta anyukám. Erre az én leleményes kisöcsém elvette apukám villáját és kését, fölhúzta a szemhéját és az evőeszközökre húzta. A pincér meghozta az italokat és megdöbbenve kérdezte, hogy mit csinál ez a fiú. Erre mindenki felénk fordult, az öcsém meg:
- Nyitva tartom a szemem, hogy ne ragadjon le!
A pincér szó nélkül elment, a vendégek pedig csak nézték az öcsémet, aki mindjárt elalszik. De amikor már horkolni kezdett félig nyitott szemmel, akkor már alig bírták röhögés nélkül...