- Idesapám! Látott már parabola antennát?
- Hogyne, még ettem is.
- De idesapám, az fémbűl van.
- Hát, akkor csak láttam.
Két székely barkochbázik:
- Sündörödik?
- Lá.
- Hümdörödik?
- Lá.
- Penderedik?
- Lá.
- Akkor DNS molekula!
Két székely ül a folyó partján. Megszólal az egyik:
- Te, valami szúrja a lábomat.
- Tán kavics.
Leveszi a csizmáját, rázogatja, ütögeti, nincs benne semmi. Megszólal a másik:
- Akkor a másikban van.
- Mondja, gazduram, ha itt a Maros mentén lefelé megyünk tovább, hová jutunk?
- Ha jól bírják az urak a gyaloglást, a Fekete-tengerhez.
Székely legény kérdezi az apját:
- Édesapám, aztán tudja-e a kend, hogy mi az a kisebbség?
- Nem én, édes fiam. - válaszol az öreg.
- Az az, hogy egy székelyre jut tíz román.
Öreg megpödri a bajszát, majd mondja:
- Hát, annyi kell is...
Két székely találkozik:
- Kend a Gál Áron Tordáról?
- Nem, én Kiss Gergely vagyok Korondról.
- Mindjárt gondoltam, mert cseppet se hasonlít rá.
Vásárra viszi a székely a tehenét. A városban a járdán mennek végig. Megállítja a rendőr a gazdát, és azt mondja neki:
- Vigye csak le innen a marháját, kérem! Nem tudja, hogy a járda a gyalogosoké?
- De hisz' a tehén is gyalog jár!
A székelyek és egy román gyerek mennek kapálni a földre. Már javában kapálnak, mikor egyikük tanácsára egy kis szünetet tartanak. A székelyek elkezdenek falatozni - van a tarisznyában szalonna, cipó, hagyma, víz. Hanem a román gyerek nem hozott magának eledelt. Mondja a székelyeknek:
- Bátyám, ugyan adjon már egy falat kenyeret!
Mire a székely:
- Adok én, csak előbb igyon egy korty vizet.
Issza a román a vizet, kiissza a negyedét, aztán nyújtaná vissza.
- Ugyan, igyon még!
Issza a vizet, már csak egy kicsi marad az alján.
- Ugyan, ha már csak ennyi maradt, igya ki!
Kiissza a vizet, erre mondja a székely:
- Na, látja fiam, tudtam én, hogy nem éhes maga, hanem szomjas.
A székely rábámul egy agyonfestett, öreg nőre. A nőt nagyon zavarja a dolog, rászól a góbéra:
- Mit bámul úgy rám, mint borjú az új kapura?
- No hiszen – vág vissza székely -, lehet, hogy én borjú vagyok, hanem a kapu az már nem új...
Kérdi a székely bácsit egy arra járó német turista.
- Mondja bátyám, messze van ide Várad?
- Hát fiam, olyan 200 km… - feleli az öreg.
- Köszönöm. - mondja a turista,és már indulna is, mire a székely utánaszól:
- Figyelj fiam, adsz 50 eurót, mondok egy rövidebb utat az erdőn keresztül!