




- Evés után miért savanyú a képe a székelynek?
- ???
- Mert székelykáposztát evett.
Egy székely atyafit megszólít egy utazó:
- Mondja, kérem, elérek ezen az úton a városba még vacsora előtt?
- El, ha addig nem eszik.
Bíró a vádlotthoz:
- Maga szamárnak nevezte a panaszost, ugye?
- Nemigen emlékszem az esetre bíró úr, de ahogy most elnézem a komámat, igencsak lehetséges.
Két székely találkozik az erdőben.
- Adjon Isten!
- Adjon Isten!
Leülnek egy kidőlt fára. Miközben ott üldögélnek, elkezd esni az eső.
- Megeredt.
- Meg.
Jó negyedóra múlva arra siet az erdész, felhajtott gallérral, döbbenten áll meg a két székely előtt.
- Maguk meg mit csinálnak itt ebben a szakadó esőben?
- Beszégetünk!
Két székely üldögél és tengerit morzsolnak.
Egyik megszólal:
- Fingottá’?
Morzsolgatnak tovább. Egy óra múlva megszólal a másik:
- Én nem!
Egy óra múlva megint a második:
- Tán a kutya!
Morzsolgatnak tovább, mire az első:
- De hát az benn’ sincs!
Morzsolgatnak tovább, mire a második:
- Majd begyün!
A székely áll a hegyormon és nézelödik. Arrahalad egy turistacsoport és megkérdezik:
- Meddig lát el, bátyám? Messze?
- Messze biz én!
- Talán még Amerikáig is?
- Messzebre!
- ???
- Egészen a holdig!
A székely gyerekek az iskolában a kijelentő és a felszólító módot tanulják. A tanító példát mond:
- Van egy kijelentő mondat: "A szekér elindul.". Áron, hogy lesz ebből felszólító mondat?
- Gyű, te!
Az öreg székely orvos minden reggel 8-kor szeretne felkelni, de a falu kondása minden reggel 6-kor felkürtöli. Előáll az öreg egy jó ötlettel, hogyan hallgattathatná el a fiút. Másnap hajnalban már a kapuban várja a kondást. Mikor odaér, megszólítja:
- Laci fiam, nekem úgy tetszik a maga kürtjének a hangja. Megkérném magát valamire. Ha minden reggel jó hangosan kürtöl itt a kapu előtt, kap egy deci pálinkát. Megegyeztünk?
- Persze Pista bá!
1. nap: a fiú kürtöl, kapja a pálinkát.
2. nap: a fiú kürtöl, kapja a pálinkát.
3.nap: Egy kürtszó - az öreg nem jön. Két kürtszó - az öreg sehol.
A fiú harmadjára is belefúj egy jót, de Pista bának nyomát se látni. Erre elkáromkodja magát:
- Kürtöljön neked az anyád ***, az én kürtömet többé nem hallod!
Keresztrejtvényt fejtenek a székelyek:
- Te, Áron, hogy van az oroszul, hogy béke?
- Mír.
- Há' mer tunni akarom!
Egyszer a románok nagy ásatásba kezdtek, hogy hátha találnak valamit, ami igazolja, hogy ők már a római-korban is ott voltak. A szorgos munka meghozta gyümölcsét, találtak egy régi nagy kőtáblát a következő felírattal "Ave Cezar Vavan" Megörülnek, hiszen kezükben a bizonyíték, már nem érheti szó a ház elejét, csak a "vavan" szót nem értik, de a többi egyértelműen igazolja, hogy római-kori. De a hiányzó részt majd a tudósok kitalálják, addigis a Bukaresti Nemzeti Múzeumban a helye.
Jöttek is a látogatók, ám egyszercsak a sokaság arra figyel fel, hogy egy székely paraszt iszonyatosan röhög. Oda is súgja neki a múzeumőr:
- No, te székely! Ne nevess ilyen hangosan, mert elvisz a Szekuritate.
De a székely csak nevet, és nem bírja abbahagyni. Be is viszik kihallgatásra és kérdezik, min nevet ennyire.
-Hát, csak azon, - mondja a székely - hogy nem az van oda írva "Ave Cezar Vavan", hanem az, hogy "A Véce Zárva Van".