




Kovács elmegy a szemészetre. Odahajol a szeméhez az orvos, megvizsgálja, aztán azt mondja:
- Uram, ön ma lágytojást reggelizett?
- Igen, csak nem a szememből látja a doktor úr?
- Nem, a nyakkendőjéről.
- Honnan tudja doktor úr, hogy vizelési problémám van?
- A sárga zokniról és a rozsdás cipzárról.
- Ma voltál az orvosnál felülvizsgálaton? - kérdezi a férj a feleségétől.
- Igen, de csak alul vizsgált meg.
A kórházban a belgyógyászat folyosóján rászól a nővérke az egyik betegre:
- Na, Kovács úr, elég a sétálgatásból, feküdjünk csak be szépen az ágyunkba!
-. Én nem bánom, de mi lesz, ha valaki rajtakap bennünket?
A sebészorvos nyugtatgatja a műtőasztalon fekvő beteget:
- Ne aggódjon, kérem, nekem ez már az ötszázadik műtétem lesz.
- Hű, akkor biztos nagyon gazdag lehet! - feleli a beteg.
- Gazdag azért nem vagyok. Csak a sikeres műtétek után fogadok el pénzt.
- Doktor úr, adjon tanácsot. Minden éjjel az a szorongató érzésem, hogy valaki fekszik az ágyam alatt. Mondja, mit tegyek?
- Feküdjön be ön az ágy alá.
Egy asszonyt elkísér a férje az orvoshoz. A férfi beszámol a felesége tüneteiről és hozzáteszi:
- Doktor úr, szerintem a feleségemnek amnéziája van.
Erre az orvos odafordul az asszonyhoz:
- És mondja, volt már önnek ilyen problémája korábban is?
- Doktor úr! Azt hiszem, a férjemnek agyér elmeszesedése van. Akármit mondok neki, rögtön elfelejti, vagy nem is figyel rám.
- Asszonyom, ez nem betegség,...hanem áldás!
- Jaj, doktor úr! Én nagyon beteg vagyok. Néha már úgy érzem, szeretnék véget vetni az életemnek!
- Na-na, ne hamarkodja el! Bízza csak rám a dolgot!
Béla egész nap bűnösnek érezte magát, egyszerűen nem tudta magát túltenni a történteken, és nem tudott másra gondolni, a bűntudat és a szégyen elviselhetetlen volt számára, és két hang viaskodott benne.
Az egyik szerint:
- Béla, ne aggódj emiatt, nem te vagy az első orvos, aki lefeküdt a betegével és nem te leszel az utolsó sem. Különben is egyedülálló fiatalember vagy, ne problémázz ezen. - így az egyik hang.
Mire a másik hang, kérlelhetetlenül zökkentette vissza a valóságba:
- Béla, te állatorvos vagy, vazze!!!