Vicclap.hu - viccek archívum, 36 . oldal

- Pista bácsi, sajnos van egy rossz hírem.
- Jaj, nekem, mi az?
- Sajnos a bal oldala hamarosan teljesen le fog bénulni.
Erre Pista bácsi felülről belenyúl a gatyájába, láthatóan megmarkolja a farkát, és áthúzza a jobb oldalra:
- Akkor mentsük, ami menthető!

- Lüktet a halántékom, doktor úr - mondja a beteg az orvosnak. - Fáj az oldalam, szédülök, görcsöl a gyomrom, szúr a szívem...
- Irigylem magát! - vág közbe az orvos. - Hallatlanul erős szervezete lehet, ha mindezt ki is bírja...

Két orvostanhallgató üldögél egy parkban, és figyeli az elhaladó embereket. Azzal szórakoznak, hogy megpróbálják az arra tévedők bajait diagnosztizálni, csak úgy ránézésre. A diagnózisok teljesen egyformák, ám akkor arra megy egy öregember, aki furcsán csoszog, közben a lábait szinte egyáltalán nem hajlítja be.
A két srác hatalmas vitába kezd, majd egyikük odamegy az öreghez és megszólítja:
- Elnézést, uram, de a barátom szerint Önnek elmeszesedtek a lábízületei, míg szerintem inkább ízületi gyulladása van. Melyikünknek van igaza?
- Nézze barátom, az előbb én azt hittem, szellentenem kell, de sajnos mindhárman tévedtünk...

Egy férfi panaszkodik az orvosnak:
- Doktor úr, egyre romlik a hallásom, s emiatt gyakran nagyon kellemetlen helyzetekbe kerülök. A múltkor például társaságban voltam és szellentenem kellett. Igyekeztem igen halkan elengedni, hogy senki ne vegye vészre. Én nem is hallottam demmit, de mindenki más rám nézett és hangosan nevetett. Szörnyű volt! Tudna rajtam segíteni doktor úr?
- Igen, felírok egy receptet, ebből vegyen be naponta 3 x 1 tablettát.
- És ettől jobban fogok hallani?
- Azt nem, de sokkal hangosabbakat fog fingani.

Egy fura kinézetű, rángatózó fejű, enyhén beszédhibás fazon felkeresi az orvost a lakásán. Becsenget. Az orvos kinyitja az ajtót, rögtön be is villan neki, hogy bajban van, de nincs mentség, a látogató belekezd:
- Do..do..doktor úr, olylyan fu..fu..furcsán é..é..érzem maggggam, megvizzzsssgálna?
- Fáradjon beljebb, uram!
A látogató bemegy, az orvos hellyel kínálja és megkérdezi:
- Nem tudná egy kicsit konkrétabban megfogalmazni a panaszát, uram?
- Nnnnnem, ccssak olllyaan fufufurcsán ééérzem maaagam.
- Rendben, uram. Mint minden nem túl jól körülírt panasz kivizsgálásánál, az ön esetében is laborvizsgálatokkal kell kezdenünk. Ezek között is elsőként köpetvizsgálatot végzünk. Legyen szíves, uram, beleköpni a tenyerembe!
- Iiiiitt, moooost az öööön tetetenyerébe? – és közben rángatja állát hol erre, hol arra, hogy belezsibbadnak a doki szemei. Valahogy ilyet produkálhatott a vasorrú a mágneses viharban.
- Uram, most tudni akarja, hogy mi a baja, vagy nem?
- Iiigen.
- Akkor csinálja, amire kértem.
A páciens rákészül, összegyűjti az anyagot, és egy hatalmas zöldhátút suttyant a doki tenyerébe. A dokinak fel is szalad a homloka a tarkójáig, de vasidegzettel kezdi vizsgálgatni a mintát. Tenyerét a fény útjába téve másik kezével emelgeti a nyúlós masszát és vizsgálgatja. Majd megmossa kezét és megszólal:
- Kóros gennygócot vagy egyéb káros elváltozást nem láttam, uram, örömhírt közölhetek önnel, a vizsgálat első szakasza negatív eredménnyel zárult. Most a második vizsgálat, vizeletvizsgálat következik. Itt egy pohár, kérem eresszen bele egy adagot. – és egy poharat nyújt át a páciensnek.
- Nananadede, doktor úr, iiiittt pöpöpösöljek a szoszobában?
- Uram, most tudni akarja, hogy mi a baja, vagy nem?
- Iiiigen.
- Akkor pisiljen, ahogy kértem.
A páciens szégyenlősen előveszi hatalmas szerszámát, és buggyant egy jó fél litert a pohárba. A doki fogja a poharat, a fény felé fordítja, rázogatja, majd mondja:
- Káros lerakódás nem látható. – majd kortyint egyet a mintából. - Cukor nincs benne, (Régen állítólag így (is) ellenőrizték a vizelet cukortartalmát) uram, örömhírt közölhetek önnel, a vizsgálat második szakasza is negatív eredménnyel zárult. Most rátérünk a harmadik fázisra, a székletvizsgálatra. Kérem, ide az asztal sarkára produkáljon egy székletmintát.
- Nananadede, doktor úr, iiiittt kakakáljak a szoszobában?
- Uram, most tudni akarja, hogy mi a baja, vagy nem?
- Iiiigen.
- Akkor kakáljon, ahogy kértem.
Nincs mit tenni, a páciens felkuporodik az asztal sarkára és kanyarít egy amolyan félpudos mintát a felületre. A doki odamegy a szarkupachoz, és elkezdi minden figyelmét rákoncentrálva először jobbról, majd szép komótosan balról, aztán még komótosabban felülről szemlélni az anyagot. A páciens elunja a dolgot, és ő is közelebb húzódik megnézni, mi olyan érdekes a végtermékén. Amikor már egészen közel van, a doki egy hirtelen, nagy ívű mozdulattal, széles tenyérrel belevág a trágya közepébe. A páciens persze ugrik hátra mint a villám, hogy repesz ne érje, mire a doki rámutatva felkiált:
- Na látja, csessze meg, ez a maga baja! Ideges!

- Hogyan adta be a kedves férjének az altatót, amit a múltkor felírtam?
- Ahogyan a doktor úr mondta, minden kétórában. El sem tudja képzelni, hogy milyen nehéz volt mindig újra felébresztenem.

- Az apuka is jelen kíván lenni a szülésnél? - kérdi az orvos a vajúdó kismamát.
- Nem, a férjem kifejezetten ellenezné.

- Az idő minden fájdalmat meggyógyít!
- Aha! Akkor azért kell olyan hosszú ideig várni az orvosnál.

Páciens az orvosának:
- Doktor úr, három másik orvos is megvizsgált, de egyikük sem értett egyet az Ön diagnózisával!
- Eh, várjuk csak meg a boncolás eredményét, meglátja, nekem lesz igazam!

- Hol az új beteg,akit az úthenger ütött el?
- A 17-es,18-as és a 19-es szobában.