Egy cég alkalmazottjai beszélgetnek, mit kezdenek az év végi bónuszukkal.
Első mondja:
- A németországi kirendeltségben dolgozom, a bónuszomból veszek kocsit és a maradékból elmegyek nyaralni.
Második:
- Én a svájci kirendeltségben dolgozom. A bónuszom egy részéből kiépítem a medencét a házam mellett, a többiből pedig világ körüli útra megyek.
A harmadik pedig:
- Én a magyarországi leányvállalatnál dolgozom és a bónuszomból pulóvert veszek.
A többiek meglepődve kérdezik:
- És a többi?
- A többit kipótolják a szüleim.
A kórházi ágyában fekszik a magaslati ablaktisztító, és keze lába összetörve. Megkérdezi a szobatársa:
- Mondd haver, hogy tudtad így összetörni magad?
- Képzeld, voltam egy hónapot szabadságon, és kiestem a gyakorlatból!
- Jó napot kívánok. Okiratügyben jöttem.
- Hogyne. Foglaljon helyet. Tehát kérnék személyi igazolványt, jogosítványt, születési anyakönyvi kivonatot, útlevelet, egy 25-és egy 15000 Ft-os illetékbélyeget, 3 óránál nem régebbi AIDS-tesztet, veszettség és szopornyica elleni oltási bizonyítványt, valamint a különleges okiratkérő űrlapot kitöltve két példányban. Ez utóbbit úgy szerezheti be, hogy elrepül Kuala-Lumpurba, aztán a Svongana utca hét alatt...
- Tessék.
- Tessék? Mi az, hogy tessék?
- Tessék, itt van. Fogja. Ki is van töltve. Malájul és magyarul.
- És kínaiul?
- Természetesen.
- Nem felejtette el kézitechnikával rákopírozni az ujjlenyomatát?
- Dehogyis. Ott van mind a húsz. A lábujjakat külön bejelöltem, hogy ne legyen gond megkülönböztetni.
- Szükség volna továbbá 6 x 9-es és 9 x 6-os fényképekre, melyek nyomon követik az ön egyedfejlődését csecsemőkorától napjainkig legalább félévenként.
- Milyet parancsol? Színeset? Fekete-fehéret?
- Vegyeset. És, persze, háromdimenzióst.
- É'voilá!
- Most megfogtam. Ez hamisítvány. Mikor maga csecsemő volt, még nem is létezett háromdimenziós fotótechnika. Ez egy annyira új eljárás, hogy még most sincs.
- De én számítottam rá, hogy kérni fogja, úgyhogy gyorsan kidolgoztam a módszert két szoptatás közt az újszülött osztályon egy lázlap hátára. Úgyhogy ezek a világ egyetlen eredeti 3D-s fotói. Parancsoljon.
- Ez nem igaz. Létezik egyáltalán olyan papír, ami nincs magánál?
- ...Hát...Az eredeti családi bárói oklevelünk elvitték a tatárok még 1242 végén. Rögtön be is adtuk a pótlási kérelmet, de még nem értesítettek. Nagy baj?
- Jajjj, de sajnálom. Hát pont ez a papír nélkülözhetetlen lenne.
- Csak vicceltem. Itt van.
- A francba. A francba!!! Hogy lehet, hogy bármit kérek, mindent előad? Egy mobil irattárral közlekedik netán?
- Negyvenkét éve készülök erre a pillanatra. Bejövök... Leülök... És nem lehet zavarba hozni, akármit kér. Győztem. Kérem azt az olvasójegy igénylő űrlapot.
- ...Dehát...izé...elfogyott...
- Na ne vicceljen. Ott van az a kétméteres stóc a bal kisujjától három centire, a tetején egy lap, sorszáma No. 0000001. Mondja, miért nem akarja ideadni?
- Fogadtam a kollegámmal egy fagyiba, hogy nyugdíjig senkinek ki nem adok egy okmányt sem, akárhogy ügyeskedik is az illető. Még három nap van hátra. Van magának szíve?
- Hogyne. Még papírom is van róla. Adjam?
- Á, nem kell. Itt az olvasójegy igénylő lapja. Gratulálok.
- Hurrá, és most mi a teendő?
- Ha kitöltötte, kopogjon be azon az ajtón. A kollegám, aki megesküdött a gyermekei életére, hogy még magának az Atyaúristennek sem fog kiadni olvasójegyet, majd tájékoztatja.
Turista megy a múzeumba. Lát egy nagyon öreg dinoszauruszcsontvázat, odamegy a biztonsági ôrhöz és megkérdezi:
- Uram, mennyi idôs ez a csontváz?
- 70.000.000 éves és két hetes.
- És két hetes?! Ezt meg honnan tudja ilyen pontosan?
- 70millió éves volt mikor munkába álltam, 2 héttel ezelött...
Hivatalnok a főnökéhez:
- Ma délután szeretnék elmenni egy temetésre.
- Kiére? - förmed rá a gyanakvó főnök.
- Az Önére.
Egy nagyvállalathoz fontos pénzügyi beosztásba két hölgy (!) jelentkező van.
Mindkettőt egyenként behívják személyes beszélgetésre, ám a ravasz személyzetis egy trükkös meglepetéssel készül. Úgy intézi, hogy a jelölt távozáskor mintegy véletlenszerűen elejtett, elveszített 10.000 forintost találjon a folyosón - olyankor, amikor a jelölt egyedül van.
AZ ELSŐ jelölt hölgy távozáskor megtalálja a pénzt. Zavartan körülnéz, látja-e Őt valaki, majd egy gyors mozdulattal lehajol, és a táskájába rejti a pénzt, mintha mi sem történt volna, távozik.
A MÁSODIK jelölt hölgy, mikor meglátja a pénzt zavartan körülnéz, a pénz gazdája után kutatva, majd félénken visszalép az ajtón és közli: "Találtam egy 10 ezrest, biztosan hiányzik annak, aki elveszítette, itt hagyom, hátha jelentkezik érte a gazdája."
A KÉRDÉS:
melyik hölgyet veszik fel? Amelyik eltette, vagy amelyik visszaadta a pénzt?
A VÁLASZ:
Mindegy! Amelyiknek nagyobb a melle!
Egy kereskedelmi bank hitelügyintézői által feljegyzett gyöngyszemek:
- A munkaviszonyom folyamatos, de megszakításokkal.
- Lehetne úgy visszafizetni, hogy két nyár alatt és akkor, amikor én mondom?
- Kezes, meg ilyen hülyeségek kellenek?
- Most szűnt meg a munkanélküli viszonyunk.
- Van telefonos vezeték.
- Én az öcsém nővére vagyok.
- Három idő alatt szeretném visszafizetni.
- És ez a hitelkérelem mennyi idő alatt folyósul meg?
- Hogyan lehetne hozzájutni ehön a hitelhön?
- Hogy is megyen ez a hitelösszeg?
- Az Internetről letölthető munkáltatói igazolásnak mi az e-mail címe?
- És a hitelhez nem elég, ha valaki csak úgy fel akarja venni?
- Inkább átadom a telefont a férjemnek, mert most húzták ki az egyik fogamat...
- Akkor holnap majd megadom a faxszámlaszámot.
- És ha van egy házam fedezéknek?
- Szóval jövedelem mindenképpen kell hozzá?
- Én minimálra vagyok bejelentve, de a számlámra érkeznek a nagy lóvék.
- Vezetékes mobiltelefont nem fogadnak el?
- Jelenleg nincs munkaviszonyom, de ha lenne, kb. hatvan nettót keresnék.
- Ez a nettó hatvan..... ez nettó hatvanezer, vagy bruttó?
- Azt szeretném megkérdezni, hogy van-e olyan hitelük, ami engem érdekel.
- Öt év, az sok lenne. Inkább tíz legyen!
- Érdeklődnék, hogyan működik ez a személyi kölcsön, vagy mifene!
- Az újságból izéltem ki ezeket a hitellehetőségeket...
- A vezetékes telefont mobil formájában elfogadják?
- Ha a szomszéd telefonszámát adom meg, az nem jó?
- És akinek zsebtelefonja van, az mi'csinájjon?
- Hát errű' nem vó' t ám szó a reklámba', hogy munkaviszonynak is kell lennie!
- Nem tudom, jogosult lennék-e erre a hitelre, mert hát elég messze lakom.
- Akkor ehhöz munkaviszony is kell? Mióta kő' köcsönhöz munkaviszony?
- A hitellel szeretnék kapcsolatban érdeklődni.
- Engem a gyorssegély érdekelne, amit reklámoznak.
- Nincs munkám, nincs fedezetem, milyen hitelt tudna ajánlani?
- És mennyi a havi nettó jövedelme?
- Tippeljen jó, mert nem vagyok egyedül!
- Egyedül, vagy adóstárssal, igényelné?
- Egyedül a férjemmel.
- A legkisebb felvehető összeg háromszázezer forint.
- Nem baj, én úgyis csak százötvenezret szeretnék.
- Vásárlásra szeretnénk felvenni kölcsönt.
- Mit vásárolnának?
- Valami nagyot.
- Mire gondol pontosan?
- Hát, nagyobbat.
- Lakást vásárolnának?
- Nem, hát azért akkorát nem!
- Érdeklődnék az után a bizonyos hitel után!
- Milyen hitelt szeretne?
- Hát asztat én honnan tudjam, azért telefonálok, hogy megmondja!
- Nekem százezer forintra lenne szükségem.
- A felvehető minimális hitelösszeg háromszázezer forint.
- Akkor nézzünk mondjuk négymillió forintot.
- Az probléma, hogy a telefonszámla a nagymamám nevére érkezik?
- Nem probléma.
- De a nagymamám már meghalt.
- Akkor háromszáz, vagy háromszázötvenezer forint legyen az igényelt hitelösszeg?
- Hát. Jelöljük meg a háromszázötvenezret. Mint a Vágónál, hö-hö.
- Mennyi a jövedelme?
- Hatvanötezer forint.
- És Ön hol dolgozik?
- Nem én igényelném.
- És ki igényelné?
- Az élettársam.
- És ő hol dolgozik?
- Az élettársam?
- Igen.
- Siófokon.
- Név szerint tudná mondani?
- Asztalos János.
- De a munkahelye nevét kérném!
- Az enyémet?
- Nem, az élettársáét.
- Ez egy siófoki cég.
- Értem, de mi a neve?
- Asztalos János.
Kalle feltűnően kedvetlenül érkezett munkába.
- Nincs ma munkakedved? - kérdezi valaki.
- Dehogynem! De az önuralmam nagyobb!
Szöszi titkárnő a főnökéhez:
- Főnök, van egy rossz-, meg egy jó hírem. Itt volt az APEH, nagy balhé volt, mindenféle adócsalást találtak.
- Na, akkor mondja a jót! - szól a főnök.
Mire a szöszi:
- Gyerekünk lesz...