Vicclap.hu - viccek archívum, 3 . oldal

Az újonc katonától kérdezi az őrmester:
- Na fiam, milyen volt az első napja?
Mire az újonc:
- Uram, nem emlékszem rá! Akkor még egészen kicsi csecsemő voltam.

A gyengélkedő előtt sorban állnak a katonák. A kezelés gyorsan megy, ilyeténképpen:
- Panasza?
- Fáj a mandulám.
- Kivágjuk! Következő!
- Tyúkszemem van.
- Kivágjuk! Következő.
- Bőrkeményedés kínoz.
- Levágjuk! Következő!
- Begyulladt a vakbelem.
- Kivágjuk. Következő!
Csönd.
- Mondom következő! Mi a panasza?
- Jelentem, a fejem fájt... de már elmúlt!

A kiképzésen megkérdi az újoncokat az őrmester:
- Na, kopaszok, kinek nagy a cipője?
Jelentkezik egy újonc.
- Na, akkor menjen be a raktárba, és cseréltesse ki kisebbre!
- Jelentem, én inkább megtartanám a mostanit, mert a lábam is nagy!

Egy nap bemegy Kovács az ejtőernyős a kiképzésre, és így szól:
- Én ma nem ugrok.
Mire a parancsnoka:
- De hát miért nem?
- Én nem ugrok ma, ha a fene fenét eszik akkor sem!!!
- Na de mindenkinek ugrania kell.
- Én akkor sem ugrok. Az este azt álmodtam, hogy leugrok és nem nyílik ki az ejtőernyőm.
- És ha kicseréljük az ejtőernyődet, akkor leugrasz?
- Igen.
Na, ki is cserélik az ejtőernyőjét egy másikéval, és felszállnak a repülővel. Mindenki ugrik sorban, Kovács is kiugrik, meghúzza a zsinórt, ki is nyílik az ejtőernyője. Mellette elhúz az egyik társa és becsapódik a földbe.
Leérnek, és kérdezik Kovácstól:
- Te beszéltél vele utoljára, mit mondott neked?
- Hát nemtom pontosan, én csak annyit hallottam, hogy "...nyádpics...".

A honvédségnél az őrmester tanít a honvédoknak a logikáról.
- Kovács honvéd! Álljon fel! -mondja az őrmester.
- Figyeljen. Elmondom mi a logika. Itt van maga. Megszületett, felnőlt, majd meghal, eltemetik. Kinől a sírján egy szál fű, egy tehén arra megy, lelegeli, letesz egy szép nagy lepényt. Én arra megyek, belelépek és azt mondom: Hej, Kovács honvéd maga de megváltozott. Na érti miről van szó?
- Igen. - mondja Kovács.
- Akkor mondja vissza! - szólítja fel az őrmester.
Kovács belekezd:
- Az őrmester úr megszületett, felnőtt, majd meghal, eltemetik. Kinől a sírján egy szál fű, egy tehén arra megy, lelegeli, letesz egy szép nagy lepényt. Én arra megyek, belelépek és azt mondom: Hej,őrmester úr! Maga semmit sem változott!

A második világháborúban a szövetséges csapatok éppen kitörni készülnek a lövészárkukból. A parancsnok lelkesítő szózatot intéz hozzájuk:
- Katonák! Hamarosan támadást intézünk a nácik ellen! Gondoljanak arra, hogy ott, kint az ellenségeik vannak. Azok, akik minden nyomorúságuk okzói! Azok, akik az elpusztításukra törekednek, akik meg akarják gyilkolni Önöket minden áldott nap!
Az egyik katona közbeszól:
- Úristen! Csak nem azt mondja, hogy a szakácsunk a németeknek dolgozik?

Hadgyakorlaton kiküldenek egy katonát az ellenség vonalai mögé, hogy álcázza magát, és jelentse az ellenséges csapatmozgásokat. Rendben megy is a dolog, ám egyszer csak az őrszem feladja álcázott megfigyelőhelyét, és elkezd ugrálni. El is kapják, győz az ellenség.
Később a parancsnoka felelősségre vonja a renitens őrszemet.
- Egy fatörzsnek álcáztam magam - mentegetőzik a katona. - Nem is volt semmi gond, bár először egy csapat galamb telepedett rám, aztán meg egy kutya oldalbavizelt. Utána azonban két mókus futott fel a nadrágszáramon, és azt véltem hallani: "Te, az egyiket együk meg most, a másikat tegyük el télire!"
Na, ezt már nem bírtam!

A katonai alaki kiképzés szünetében a szakaszvezető megkérdi:
- Fiúk, kinek van egy Symphoniája?
- Beethovennek - szól egy honvéd.
- Beethoven honvéd, hozzám! - parancsolja a kiképző.

Atomvillanáskor ne álljunk tank mögé, mert ránkolvad!

Újjonc ejtőernyősök beszélgetnek:
- Képzeld a parancsnok azt mondta, hogyha nem ugrok, akkor megb...sz.
- Na és te ugrottál?
- Eleinte egy kicsit...