




Arisztid vadászélményeit meséli:
A tigris rohan felém, úgy 500 méterre van tőlem amikor felemelem a puskám de várok, hogy közelebb kerüljön.
100 méternél újból felemelem a puskám, de még mindig közelebb engedem.
Úgy 50 méterre lehetett tőlem, amikor lőni akartam, de a puskám csütörtököt mondott. Uraim, én beszartam!
- Hát igen, ilyenkor előfordul, - mondják többen.
Nem akkor, most!
- Te tudtad, hogy ez a Kovács egy autodidakta?
- Nem én. Miből gondolod?
- Hogy saját magától olyan hülye.
Ejtőernyős kiképzésen Kovács honvéd odaadóan figyeli az őrmester előadását:
- ... és akkor meghúzza a fehér zsinórt!
Kovács kérdezi:
- Mi van, ha nem nyílik az ernyő?
- Akkor meghúzza ezt a másik, zöld zsinórt, ez kioldja a tartalék ernyőt.
- És ha az sem nyílik???
- Akkor fiam, csapkodjon a kezével és mondja, hogy csip-csirip én vagyok Ikaros!!!
Repülő felszáll, kiskatonák ugrálnak ki a gépből, egyszercsak az őrmester kopogtatást hall az ablak felől, kinéz és látja, ahogy Kovács honvéd eszeveszetten csapkod a karjával és kiabál:
- Csipcsirip, őrmester úr, hogy is hívják azt a fickót???
Két székely ül egy szobában az asztal mellett. Hallgatnak.
Egyszer csak elereszt egy kekszet valamelyik.
- Kend volt az?
- Nem én.
- Hát akkor ki volt?
- A kutya.
Körülnéz a másik.
- Nincs is bent!
- Majd bejön.
Az újgazdag új villáját mutogatja vendégeinek:
- Tudjátok, nem fogadtam lakberendezőt. Mindent a saját fejem szerint rendeztem be.
Az egyik vendég:
- Akkor azért tűnik olyan üresnek...
- Nagysága, ezt az ötszázforintost találtam takarítás közben az asztal alatt. Tessék!
- Maga becsületes nő, Bözsike. A pénzt azért tettem oda, hogy kipróbáljam Önt.
- Én meg azért adtam a kétszáz forintos helyett ötszáz forintost vissza, hogy kipróbáljam a nagyságát.
A francia diák angliai cserenyaraláson vesz részt egy arisztokrata családnál. A ház ura körbekalauzolja a birtokon.
- Az ott a golfpálya, ugye? - kérdi a fiú. - Gyakran golfozik?
- Nem, feleli a házigazda.
- Egyszer kipróbáltam, de nem tetszett. Unalmas.
A diák ezután meglát két lovat.
- Látom, szeret lovagolni - jegyzi meg.
- Nem - mondja a háziúr. - Egyszer kipróbáltam. Unalmas.
Hirtelen egy fiatalember tűnik fel az ösvényen.
- Hadd mutassam be a fiamat, Williamet - mondja a lord.
Mire a francia fiú megjegyzi:
- Gondolom, egyetlen gyermek.
- Ha ajánlhatom a kedves vendégeknek, éttermünk különlegessége a csiga...
- Köszönöm, nem kérek belőle. Tegnap éppen az egyik szolgált ki.
- Mi a neve ennek a bornak főúr?
- Nincs neve, uram.
- Az lehetetlen, hiszen érezni az ízén, hogy keresztvizet kapott.
- Nem unja, sporttárs, hogy ilyen sokáig nem akad horogra semmi? - kérdezi a pecást a vénkisasszony.
Mire a válasz:
- Talán Ön is unja már?