Néhány fontosabb paragrafus:
1.§ Amit ma megtehetsz, azt holnap is.
2.§ Az, hogy más dolgozik, nem ok a munkára.
3.§ Az elveszett munkakedvet ne keresd!
4.§ A munkahely nem kocsma, hogy egész nap ott üljünk.
5.§ Aki nem dolgozik, annak nincs hiba a munkájában, tehát jutalmat érdemel.
6.§ Az igaz, hogy a munka nemesít, de mi szükségünk nemesekre?
7.§ A munka nem fenék, hogy ráverjenek!
8.§ A munkához úgy kell hozzáállni, hogy más is hozzáférjen...
9.§ Kis munkát kis ívben, nagy munkát nagy ívben kell elkerülni...
10.§ Aki nem dolgozik, azt nem érheti baleset.
11.§ Amíg csak fizetgetnek, addig csak dolgozgatunk.
12.§ Dolgozzanak az idősek, ők már úgyis megszokták.
13.§ Dolgozni csak lassan, szépen, ahogy a csiga megy a jégen, úgy érdemes.
14.§ Ne kívánd főnököd halálát; segíts neki, hogy önmaga kívánja azt!
15.§ Amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra, inkább hagyd holnaputánra, hátha nem lesz már rá szükség.
16.§ Az a feladat, amely nem oldódik meg magától 30 nap alatt, nem érdemli meg, hogy foglalkozzanak vele.
17.§ Mindenkinek kell, hogy legyen valami hobbija, de nem feltétlen szükséges, hogy az a munka legyen.
18.§ A munka élteti az embert, de a pihenés sem ölt még meg senkit.
Feliratok kutyás házak kapuján
- Jó kutya, de gyenge idegekkel..
- Nem veszünk semmit, nem adunk el semmit, nem térünk át semmilyen hitre. És ezt a kutyák is tudják.
- Én 6 másodperc alatt gyorsulok százra. És Te?
- Vigyázat! A kutya nem harap, de a feleségem még nem evett!
- Csöpike sem vegetáriánus!
- Kutya: Betörő, 15 : 0
- Vigyázz, csak az eleje harap!
- Amputációt és alakformálást vállalok. Kérlek gyere be csengetés nélkül!
- Hangfelismerő szoftverrel ellátva.
- Kedves betörők! A kutya mindenkit beenged, a gond kifele jövet kezdődik...
- Nem felhasználóbarát környezet.
- Jó napot kívánok. Okiratügyben jöttem.
- Hogyne. Foglaljon helyet. Tehát kérnék személyi igazolványt, jogosítványt, születési anyakönyvi kivonatot, útlevelet, egy 25-és egy 15000 Ft-os illetékbélyeget, 3 óránál nem régebbi AIDS-tesztet, veszettség és szopornyica elleni oltási bizonyítványt, valamint a különleges okiratkérő űrlapot kitöltve két példányban. Ez utóbbit úgy szerezheti be, hogy elrepül Kuala-Lumpurba, aztán a Svongana utca hét alatt...
- Tessék.
- Tessék? Mi az, hogy tessék?
- Tessék, itt van. Fogja. Ki is van töltve. Malájul és magyarul.
- És kínaiul?
- Természetesen.
- Nem felejtette el kézitechnikával rákopírozni az ujjlenyomatát?
- Dehogyis. Ott van mind a húsz. A lábujjakat külön bejelöltem, hogy ne legyen gond megkülönböztetni.
- Szükség volna továbbá 6 x 9-es és 9 x 6-os fényképekre, melyek nyomon követik az ön egyedfejlődését csecsemőkorától napjainkig legalább félévenként.
- Milyet parancsol? Színeset? Fekete-fehéret?
- Vegyeset. És, persze, háromdimenzióst.
- É'voilá!
- Most megfogtam. Ez hamisítvány. Mikor maga csecsemő volt, még nem is létezett háromdimenziós fotótechnika. Ez egy annyira új eljárás, hogy még most sincs.
- De én számítottam rá, hogy kérni fogja, úgyhogy gyorsan kidolgoztam a módszert két szoptatás közt az újszülött osztályon egy lázlap hátára. Úgyhogy ezek a világ egyetlen eredeti 3D-s fotói. Parancsoljon.
- Ez nem igaz. Létezik egyáltalán olyan papír, ami nincs magánál?
- ...Hát...Az eredeti családi bárói oklevelünk elvitték a tatárok még 1242 végén. Rögtön be is adtuk a pótlási kérelmet, de még nem értesítettek. Nagy baj?
- Jajjj, de sajnálom. Hát pont ez a papír nélkülözhetetlen lenne.
- Csak vicceltem. Itt van.
- A francba. A francba!!! Hogy lehet, hogy bármit kérek, mindent előad? Egy mobil irattárral közlekedik netán?
- Negyvenkét éve készülök erre a pillanatra. Bejövök... Leülök... És nem lehet zavarba hozni, akármit kér. Győztem. Kérem azt az olvasójegy igénylő űrlapot.
- ...Dehát...izé...elfogyott...
- Na ne vicceljen. Ott van az a kétméteres stóc a bal kisujjától három centire, a tetején egy lap, sorszáma No. 0000001. Mondja, miért nem akarja ideadni?
- Fogadtam a kollegámmal egy fagyiba, hogy nyugdíjig senkinek ki nem adok egy okmányt sem, akárhogy ügyeskedik is az illető. Még három nap van hátra. Van magának szíve?
- Hogyne. Még papírom is van róla. Adjam?
- Á, nem kell. Itt az olvasójegy igénylő lapja. Gratulálok.
- Hurrá, és most mi a teendő?
- Ha kitöltötte, kopogjon be azon az ajtón. A kollegám, aki megesküdött a gyermekei életére, hogy még magának az Atyaúristennek sem fog kiadni olvasójegyet, majd tájékoztatja.
Néhány önéletrajz részlet azokból, amelyeket a bevonuló újoncok írtak a szolgálati könyvbe. És ez nem vicc!
"Testvérem van: 5 db-rab." (Mint kiderült, az ötben ő is benne volt.)
"Kedvenc ételem a csirkepörkölt galuskával."
"Homokozóbeli pajtásaimtól az iskolakötelesség választott el."
De ez már az. Levél a távoli családnak.
"Kedves édesanyám! Nagyon jól érzem magam itt, nincs semmire szükségem. De ha mégis csomagot akarna küldeni, akkor abban jól kösse meg a csirke lábát, nehogy felrúgja az üveg bort és elázzon az ötezres! Fia Sanyi"
Egy ember kifogja az aranyhalat, amely így szól:
- Akármit kívánsz, minden ügyvédnek kétszer annyi lesz.
- Akkor jó sok pénzt kérek.
- Rendben.
- Másodjára szeretnék egy kocsit.
- Rendben.
- Utoljára pedig szeretném felajánlani az egyik vesémet jótékony célra.
Amikor a taxi átrobog a piroson, az utas felszisszen.
- Ugyan,- mondja a sofőr - a bátyám minden piroson áthajt!
Aztán a küvetkező zöld lámpánál megáll.
- Most miért állt meg?
- Hátha jön a bátyám.
Isten és Szent Péter összejönnek golfozni. Pénzfeldobással eldöntik, hogy Isten kezd. Isten odaáll a labda mellé, majd üt. A repülő labdát bekapja egy galamb. A galambra lecsap egy sas. A sasba belecsap a villám, teteme leesik a földre. A tetemet megeszi egy róka. A róka odamegy a lyukhoz és belerakja a labdát. Erre Szent Péter:
- Na jó, akkor döntsük el, most hülyéskedünk, vagy golfozunk?!
Két óvodás beszélget:
- Én egy villanyvonatot kérek a szülinapomra. És te mit kérsz?
- Tampont.
- Az mi?
- Nem tudom, de lehet vele síelni, teniszezni és úszni is.
Az angol a német és a cigány beszélgetnek.
Angol:
- Én a két kezemmel körbe érem a feleségem derekát. De nem azért, mert olyan nagy kezem van, hanem mert olyan karcsú a feleségem.
Német:
- Az én feleségem ha ráül a lóra, a lába leér a földig. De nem azért, mert kicsi a ló, hanem mert olyan hosszú lábai vannak.
Cigány:
- Én ha reggel rácsapok az asszony seggére, aztán elmegyek munkába, mikor hazaérek, a segge még mindig remeg. De nem azért, mert olyan nagy a segge, hanem mert olyan hamar hazaérek!
Még anno volt egy porszívómárka, melyet úgy hívtak, hogy Erika. Reklámozták, méghozzá ilyen szöveggel:
Ne verje ki, ne rázza ki, Erikával szívassa ki!
Nem sokkal később betiltották a reklámszöveget.