Vicclap.hu - g.adesz kedvencek

A teremtes kezdetén, az első nap, Isten megteremtette a tehenet és mondta neki: "Neked kinnt kell lenned a farmon, segítened kell a farmernak mindenben, a tűző napon, esőben, hóban, tejet kell adnod, borjúkat kell szülnöd. Adok neked 60 év élethosszat." Erre a tehén válaszolt:
"Ilyen durva, kemény életet akarsz nekem adni 60 évig? Én inkább visszaadok 40-et, elég ebből az életből 20 esztendő is nekem." Az Isten beleegyezett.

A második nap Isten megteremtette a majmot és mondta neki:
"Neked szórakoztatnod kell az embereket, majomtrükköket kell csinálni, megnevettetni őket. Adok erre 20 évet."
A majom válaszolt: "Micsoda egy unalmas élet lenne ez, egész nap trükköket csinálni, majomkodni. Elég nekem 10 esztendő is erre, 10-et meg visszaadok." Az Isten a majommal is egyetértett.

A harmadik napon Isten megteremtette a kutyát és azt mondta neki:
"Egész nap a kapuban kell ülnöd és meg kell ugatnod mindenkit, aki csak elmegy a ház előtt. Adok neked 20 esztendő élethosszat." A kutya válaszolt: "Ez nekem túl hosszú idő, ugatni egész nap, 20 esztendeig. Visszadok 10-et, elég nekem a maradék 10 is." Az Isten ezzel is egyetértett.

A negyedik nap Isten megteremtette az embert és mondta neki:
"Ne csinálj semmit egész nap, csak egyél, igyál, szórakozzál, játsszál, aludjál, szexeljél, élvezd az életet. Adok neked 20 esztendő élethosszat. " Az ember válaszolt: "Nem addig van az! Az a 20 év túl rövid nekem erre a szép életre. Van egy ajánlatom: úgysem kell Neked, Isten az a 40 év, amit a tehén visszaadott, meg az a 10 év, amit a majom adott vissza, meg az a másik 10 év sem, amit a kutyától kaptál vissza. Tudod mit, add ide nekem ezt a 60 esztendőt!"

Az Isten sóhajtott egyet és beleegyezett.

Ezért van az, hogy az első 20 esztendőnkben nem csinálunk semmit egész nap csak eszünk, iszunk, szórakozunk, játszunk, alszunk, szexelünk, élvezzük az életet, a következő 40 esztendőnkben robotolunk, dolgozunk esőben, hóban, tűző napon, a következő 10 esztendőnkben trükköket csinálunk, nevettetjük az unokáinkat, mint a majmok, és az utolsó tíz esztendőnkben csak ülünk a ház kapujában és ugatunk, morgunk mindenkire, aki csak elsétál a ház előtt.

A Nógrád megyei Pásztón még sokáig emlékezni fognak annak az autószerelőnek az esetére, aki saját budiját robbantotta magára. A kétszeresen is "aláaknázott" balszerencsés férfi rendhagyó katapultálása után a környékbeliek nem tudták, hogy röhögjenek vagy sajnálkozzanak a megperzselt áldozaton.
A férfi egy autójavító-műhelyben keresi karosszérialakatosként a betevőre valót. A baleset délutánján az olajos és kátrányos overallt az asszony gondjaira bízta, majd átugrott egy kicsit sörözni a közeli talponállóba. Míg a ház ura a búfelejtőben poharazott, addig hitvese benzinnel és az ott talált festékhigítóval próbálta eltüntetni a munkaruha makacs foltjait. A rendhagyóan radikális tisztítás végeztével a szutykos vegyszert a WC-be öntötte, majd vacsorakészítéshez látott. Ekkor érkezett haza a kicsit bódult férj, és régi jó szokásához híven - félárbócra eresztett gatyával - beült újságot olvasni a budira. Engedve szenvedélye csábításának, a sporthíreknél már cigarettára is gyújtott, majd hanyag eleganciával a parázsló csikket a duplán "aláaknázott" kagylóba pöccintette... Ekkor csapott fel a kénköves mennykő a házigazda csupasz lába között. A család a kétségbeesett ordításra, majd a veszett szitkozódásra riadt fel. A halálra rémült apuci füstölgő üleppel és megperzselt "családfával" toporgott üvöltve a fürdőszoba közepén és oltásért rimánkodott.
A fáma szerint az áldozat napokig nem szólt mosónőként leszerepelt asszonykájához, és sokáig csak állva tudott vacsorázni. Szerencsére a leégett félguriga WC-papíron és a szőrpusztuláson kívül nem érte komolyabb károsodás a szerelőt. Anyagi kár is csupán az autójavítót érte, mert miután kitudódott a hétpecsétes családi titok, a röhögéstől napokig alig tudtak rendesen dolgozni a műhelybeli haverok.

Egy férfinak elege lett belőle, hogy a kollégái állandóan viccelődnek vele, amiért kopasz. Egyik nap is odajött hozzá egy munkatársa, megsimogatta a tar fejét és azt mondta:
- Olyan a tapintása, mint a feleségem fenekének.
Mire a kopasz így felelt:
- Igazad van, tényleg pont olyan!