Néhány évvel ezelőtt kétségbeesetten próbáltuk eladni a házunkat, egy zajos, forgalmas út mellett, de hónapokon át nem akadt rá vevő. A gyerekekre szigorúan ráparancsoltunk, hogy ha jön egy érdeklődő, semmi rosszat ne mondjanak a házról.
Egyszer betoppant egy vevő, aki úgy tűnt, elégedett lenne a körülményekkel, és az árat is elfogadta. Odafordult a 6 éves lányunkhoz, és bizalmasan megkérdezte tőle:
- Mit gondolsz, van még valami, amit tudnom kéne erről a házról?
A kislány ijedten felelte:
- Én nem mondhatok semmit.
A férfi tovább erősködött, míg a gyereknek végül megeredt a nyelve:
- Tudod..., - suttogta - van egy mumus a kamrában...
Egy nagymama a következő monológnak volt fültanúja, miközben 5 éves kisunokája esküvőt játszott egyedül a szobában:
- Jogod van hallgatni. Bármi, amit mondasz, felhasználható ellened. Jogod van ügyvédet hívni. És most, csókold meg a menyasszonyt!
Sanyi bácsi, egykori Malév-es fedélzeti mérnök sztorijai:
1.
Az utasok mindig is kíváncsiak voltak a pilótafülkére, még ha nem is sokat értettek belőle. Egyszer egy nem túl eszes hölgy kívánta megtekinteni a TU-154 kezelőszerveit. Félrehúzta a fülke ajtaját takaró függönyt, és megkérdezte, bejöhet-e egy pillanatra.
- Hölgyem, annak semmi értelme - felelte neki Sanyi bácsi.
- Ó, elnézést, nem tudtam, hogy nem lehet - felelte a hölgy, és távozni akart.
- Dehogynem lehet, de csak egy pillanatra bejönni, annak semmi értelme. Belépni és kimenni? Maradjon, nézzen körül.
A nőnek leesett az ejtőernyős papírtantusz, belépett, majd nézegetni kezdte a navigátor munkahelyét és a műszerfalon a számtalan mutatót, műszert.
- És ez, ezt hogy figyelik mind? - kérdezte értetlenül.
- Ááá, nem figyeljük. Igazából ezek nem is műszerek, csak egy tapéta az üveg mögött. Látja, nem is mozdulnak a mutatók.
- Óóó, értem. Érthető, hiszen ennyi műszerre nem is lehet figyelni.
A nő ezek után az ablakon nézegetett kifelé. Odakint, mélyen alattunk, zárt felhőtakaró, s úgy nézett ki, mintha állnának. Sanyi bácsi meg is kérdezte:
- Ugye, azt akarja kérdezni, hogy mióta állunk?
- Ööö, igen, pont erre gondoltam.
- Hát olyan - ránézett az órájára - nyolc, nyolc és fél perce.
- Micsoda? - csattant fel a kapitány - Nyolc perce vesztegelünk itt? Hát ezért állítottak meg? - előrehajolt, jobbra-balra nézett, mintha keresne valamit odakint - Nyolc perc, és ezek sehol, hát mondhatom!
- Kik nincsenek sehol?
- Megállított minket a légi irányítás, mert keresztben áthalad egy másik gép, de az meg késik.
A droid arca felderült:
- Egy másik gép? Hát ezt le kell fényképezni!
Azzal kirohant a pilótafülkéből, és ujjongva mesélte a többi utasnak, hogy hamarosan egy másik gép fogja keresztezni az útjukat. Abban a pillanatban a jobb oldali ülésekről felpattantak az emberek, és tódultak a kameráikkal a bal oldali ablakokhoz. Jó nagy tülekedés lett. A kapitány erre elkezdte a gépet balra dönteni, és beleszólt a mikrofonba:
- Emberek, mit művelnek? Felborulunk!
Erre a droidok egymást taposva igyekeztek vissza a helyükre.
2.
Szokás szerint civil látogatót fogadtak a pilótafülkében, egy nyolc év körüli kissrácot. Nézte tágra nyílt szemekkel a sok műszert, kart, fogantyút, majd megszólalt:
- Én azt hittem, robotpilóta vezeti a gépet.
Mire a kapitány szögletes mozdulattal megfordult, ránézett, és így szólt:
- Mi is ro-bo-tok va-gyunk!
Azzal visszafordult, és mint egy robot, nyúlt a kapcsolókhoz, és hasonló hangon szólt a másodpilótához. Az is vette a lapot.
- Ma-gas-ság hu-szon-öt-e-zer.
- E-resz-kedj.
- Húsz-e-zer.
A kissrác nézte őket egy darabig, majd visszaszaladt a szüleihez, és elújságolta, mit látott:
- És képzeljétek el, egészen úgy néznek ki, mint az igazi emberek!
3.
A helyszín ezúttal is egy Tu-154-es pilótafülkéje, a szereplők pedig Sanyi bácsi kollégái és egy hülye utas, aki előrejött műszernézőbe.
- Egyet áruljon el nekem, pilóta úr. Azt még értem, hogy nappal hogyan repülnek, mert ugye látják a földet, hogy merre járnak. De ilyenkor, éjszaka hogyan? Hiszen nem látni semmit!
A kapitány kimutatott az ablakon.
- Éjszaka még egyszerűbb. Látja, ott van két villogó fény a szárnyvégeken, egyszerűen azok között kell tartani a gépet.
Az utas leesett állal nézett.
- Aha, hát ez tényleg egyszerű.
Egy pap meg egy rabbi ütköznek az autójukkal. Az autók totálkárosak, de ők megúszták egy karcolással. Kiszállnak az autóból és beszélgetni kezdenek. Egyszercsak megszólal a rabbi:
- Gyere testvérem, igyál velem egy kortyot! - és elővesz egy flaska rumot.
A pap nagyot húz belőle, majd megszólal:
- Hál Istennek, megúsztuk egy karcolással! - azzal átnyújtja a flaskát a rabbinak.
A rabbi fogja a flaskát, rácsavarja a kupakot és elrakja, ekkor a pap megkérdi:
- Hát te nem iszol velem, testvérem?
Mire a rabbi:
- Majd a helyszínelés meg a rendőrök után.
Szerettem volna olvasólámpát vásárolni, erre az eladójuk azt javasolta, hogy dögöljek meg, és a következő életemben változzak bagollyá, akkor legalább nem őt zaklatom zárás előtt 2 perccel.
Nyomdahibásan jelentették meg a hirdetésemet. Nem tökerős, hanem tőkeerős befektetőt kerestem.
Komolyan gondolták, hogy a nászutas lakosztályban mindössze csak egy darab emeletes ágy van?!
2800 forintot kellett volna fizetnem, egy ötezrest adtam, és csupán egy százast kaptam vissza.... Igaz, hogy azt dollárban, de akkor is!
Behoztam az önök kulcsmásoló műhelyébe egy 14-es villáskulcsot, de kiröhögtek és nem másolta le senki!
Örültem, hogy végre van egy étterem ahol tiszta az illemhely... Erre jött a főpincér, és kizavart a személyzeti WC-ből!
Szerettem volna egy lábbelit, ami nem ázik be. Amikor a huszadik pár sem tetszett az eladójuk gúnyosan a betoncsizmát javasolta...
Az édesanya belép kislánya szobájába. A szoba üres, az ágyon egy boríték hever. A legrosszabbtól tartva felbontja a borítékot és a következőket olvassa:
Drága Édesanyám!
Sajnálom, hogy ezúton kell közölnöm, hogy elmentem hazulról legújabb kedvesemmel. Ő egy igazi szerelem, látnod kéne, mily kedves ..
Ez azonban, drága Édesanyám, nem minden. Terhes vagyok, és Abdul azt mondja, hogy majd gyönyörű életet élünk sivatagi vándortörzsével. Ő sok-sok gyereket
szeretne, nekem is ez az álmom. S mivel rájöttem, hogy a marihuana voltaképpen hasznos, füvet fogok termeszteni barátaink számára is, ne szenvedjenek oly nagyon, amikor fogytán a koksz meg a heroin. Azalatt bízom benne, hogy a tudomány felfedezi az AIDS gyógyszerét, már csak
azért is, hogy Abdul jobban érezze magát, hisz annyira megérdemli!
Édesanyám, ne aggódj, hiszen már 13 éves vagyok, tudok magamról gondoskodni. Remélem, hamarosan meg tudlak látogatni, hogy megismerkedhess a kedves unokákkal.
Szerető lányod.
p.s.
Amit írtam, baromság. A szomszédban vagyok. Csak azt akartam mondani, hogy vannak az életben rosszabb dolgok, mint az éjjeliszekrényen található év végi bizonyítvány.
Szerető lányod.
Egy filozófia professzor az elöadását úgy kezdte, hogy fogott egy konzerv-üveget és feltöltötte kb. 5 cm átméröjü kövekkel. Rákérdezett, hogy ugye tele van az üveg. Igen - volt a válasz.
Ezután elövett egy dobozt, tele apró kaviccsal, és elkezdte beleszórni a kavicsokat az üvegbe. Miután a kavicsok kitöltötték a kövek közötti üres helyeket, megint megállapították, hogy az üveg tele van.
A professzor ezután elövett egy dobozt homokkal és azt kezdte betölteni az üvegbe. Természetesen a homok minden kis rést kitöltött. "És most" - mondta a prof, "vegyék észre, hogy ez az önök élete.
A kövek a fontos dolgok - a családod, a partnered, az egészséged, a gyerekeid - ha minden mást elveszítenél, az életed akkor is teljes maradna. A kavicsok azok a dolgok, amik még számítanak, mint a munkád, a házad, az autód. A homok, az összes többi. Az apróságok. Ha a homokot töltöd be elöször, nem marad hely a kavicsoknak és a köveknek. Ugyanez történik az életeddel. Ha minden idödet és eregiádat az apróságokra fordítod, nem marad hely azoknak a dolgoknak, amik igazán fontosak számodra. Fordíts figyelmet azokra a dolgokra, amelyek alapvetöek a boldogságod érdekében. Játssz a gyerekeiddel. Szakíts idöt orvosi ellenörzésre. Vidd el a párodat táncolni. Mindig lesz idöd dolgozni, takarítani, vendégeket hívni, rendet rakni. Elöször a kövekre figyelj - azokra, amik igazán számítanak. Állítsd be a prioritásokat. A többi csak homok." Késöbb azonban... Az egyik hallgató fogta az üveget, amelyröl a prof és a többiek megállapították, hogy tele van, és beleöntött egy üveg sört. Természetesen a sör kitöltötte a homokszemcsék közti hézagokat, így az üveg tényleg tele lett.
Tanulság:
Nem számít, mennyire van tele az életed, mindig van benne hely egy sörnek!
A pap gyóntatja Mórickát:
- Móricka, miért loptad el a hentes biciklijét?
- Atyám, nem hallom.
Az atya most már hangosabban:
- Móricka fiam, miért loptad el a hentes biciklijét?
- Atyám, a rácsnak ezen az oldalán semmit sem hallani, cseréljünk helyet!
Helyet cserélnek, mire Móricka megkérdezi:
- Atyám, miért bujt ágyba a hentes feleségével?
- A francba, itt tényleg nem hallani semmit!
Egyik nap egy Ózd melletti kisfaluban megrökönyödve nézték az idős emberek ezt a feliratot a templomajtón, ami a pap kézírásával volt írva: "Ma elmarad a mise, Sátán vagyok."
(Ózd mellett található egy falu, melynek a neve az, hogy Sáta)