Vicclap.hu - Ismeretlen kedvencek

Két régi ismerős összefut a tengerparton. Az egyik nemrég ment nyugdíjba, és meséli a másiknak, hogyan telnek a hétköznapjai:
- Reggel elég későn kelek, kényelmesen megreggelizek, aztán kifekszem a verandára és pihengetek egész délelőtt. Aztán eszem egy könnyű ebédet, délután teniszezem, golfozom vagy hajózom egyet. Este elfogyasztok egy finom vacsorát, jó borral, elszívok egy kubai szivart, és utána kifekszem a verandára megint.
A másik férfi megállapítja, hogy ez aztán irigylésre méltó életmód. Később elmeséli a feleségének, hogy hogyan él a nyugdíjas ismerős. A felesége megkérdezi:
- Mit is mondtál, hogy hívják a feleségét?
- Azt hiszem, Verandának.

A taxisofőrt vizsgálja az orvos:
- Hmmm. Az ön pulzusa nagyon lassan ver, alig 50-et.
- Érthető, kérem, hisz lakott területen vagyunk.

- Uff,uff! - kiált a néma indián,
S kinéz befalazott ablakán.
Rápattan rég megdöglött lovára,
S elvágtat a sehonnai csatába.

Nemlétező farzsebéből előrántja
Otthon felejtett pisztolyát,
S lelövi kopasz nagyapjának
minden szál haját.

- Halló? Igen, anyu, rossz napom van megint. Judit egy hárpia, megkeseríti az életemet. Igen, te megmondtad, hogy ne vegyem feleségül. Emlékszem, figyelmeztettél. Igazad volt. Akarsz vele beszélni? Várj, mindjárt szólok neki...
Judit, anyád van a vonalban!

Grühn kérdezi Kohntól, miközben mennek a zsinagógába:
- Nem tudom, vajon szabad-e imádkozás közben dohányozni.
- Fogalmam sincs, de kérdezd meg a rabbit.
Mikor megérkeznek, Grühn megkérdezi a rabbitól:
- Mondja, szabad-e imádkozás közben dohányozni?
- Nem, semmiképp, ez ellenkezik a vallásunkkal és a hagyományainkkal.
Grühn visszamegy Kohnhoz, elmondja neki, mit válaszolt a rabbi. Erre Kohn:
- Nem jól tetted fel a kérdést. Majd én megkérdezem újra.
Odalép a rabbihoz:
- Kérem, mondja meg, szabad-e imádkozni, amikor dohányzom?
- Hogyne, bármikor. Imádkozni minden körülmények között szabad.

Egyik este egy férfi és egy kolléganője sokáig túlóráztak az irodában, ezért a férfi felajánlotta, hogy hazaviszi a nőt az autójával. Ártatlan gesztus volt csak, de a férfi mégis úgy döntött, hogy nem említi meg otthon a feleségének, aki elég féltékeny természetű. Másnap este a házaspár vacsorázni indult az autóval. Egy piros lámpánál megállva, a férj lenézett a kocsiban, és meglátott egy tűsarkú cipőt, ami az utasülés alól lógott ki. Óvatosan felvette, és amikor az asszony nem nézett oda, gyorsan kidobta az ablakon.
Amikor megérkeztek az étteremhez és ki akartak szállni, a feleség megszólalt:
- Drágám, nem tudod, hová lett a fél pár cipőm?

Amerikában egy idős asszony éppen végzett a bevásárlással, és tömött szatyrokkal közeledett autójához, amikor meglátta, hogy négy férfi ül az autóban és éppen be akarják indítani. A nénike eldobta csomagjait, előrántott egy pisztolyt és ordítani kezdett:
- Azonnal szálljanak ki az autóból, szemétládák! Fegyver van nálam, és használni is fogom!
A négy férfi abban a pillanatban kiugrott a kocsiból és fejvesztve menekültek. Az idős asszony elrakta  a fegyvert, bepakolt a csomagtartóba és remegő térdekkel ült be az autóba. Próbálta beindítani, de nem sikerült. Hirtelen rádöbbent, hogy ez nem is az ő autója. Néhány házzal arrébb megtalálta saját kocsiját, bepakolt, és azonnal a rendőrségre hajtott. A rendőrőrsön elmesélte, mi történt, és az ügyeletes rendőr a hasát fogta a nevetéstől. Odamutatott a pult másik végére, ahol négy férfi ácsorgott, akik az imént jelentették, hogy fegyverrel fenyegette meg őket egy alacsony, szemüveges, őszhajú idős asszony.
Végül senki nem jelentett fel senkit és megkönnyebülten távoztak.

- Azt mondod, sokan megkérték a kezed annak idején? - kérdezi a férj a feleségétől néhány évi házasság után.
- Igen, elég sokan.
- Bárcsak mentél volna inkább a legelsőhöz, aki megkért!
- Azt is tettem.

Gazsika, a falusi cigánygyerek elutazik a városi rokonokhoz. Miután megérkezik, egyből ebéddel kínálják. Míg Gazsi kanalazza a levest, nagybátyja kérdezgeti:
- Aztán apád hogy van?
- Meghalt. - feleli a gyerek teli szájjal.
- Hát anyád?
- Meghalt.
- És a testvéreid?
- Meghaltak.
- Te Jó Isten! - sóhajt fel a bácsikája. - Odahaza mindenki meghalt?
Mire a gyerek:
- Amíg én eszem, addig számomra mindenki halott.