Egyszer a románok nagy ásatásba kezdtek, hogy hátha találnak valamit, ami igazolja, hogy ők már a római-korban is ott voltak. A szorgos munka meghozta gyümölcsét, találtak egy régi nagy kőtáblát a következő felírattal "Ave Cezar Vavan" Megörülnek, hiszen kezükben a bizonyíték, már nem érheti szó a ház elejét, csak a "vavan" szót nem értik, de a többi egyértelműen igazolja, hogy római-kori. De a hiányzó részt majd a tudósok kitalálják, addigis a Bukaresti Nemzeti Múzeumban a helye.
Jöttek is a látogatók, ám egyszercsak a sokaság arra figyel fel, hogy egy székely paraszt iszonyatosan röhög. Oda is súgja neki a múzeumőr:
- No, te székely! Ne nevess ilyen hangosan, mert elvisz a Szekuritate.
De a székely csak nevet, és nem bírja abbahagyni. Be is viszik kihallgatásra és kérdezik, min nevet ennyire.
-Hát, csak azon, - mondja a székely - hogy nem az van oda írva "Ave Cezar Vavan", hanem az, hogy "A Véce Zárva Van".
Egy kis székely faluban eltéved egy idegen, nem találja a vasútállomást. Látja, hogy az egyik gazda az udvaron ácsorog, hát megszólítja:
- Mondja, merre van a vasútállomás?
- Itt van mögöttünk két utcával. Átvághat a kertemen, akkor hamarabb odaér.
- Mit gondol, elérem még a 6.20-as gyorsvonatot?
- Hát, ha kiengedem a kutyákat, akkor biztos.
A munkahelyemen leépítés miatt el kellett búcsúznunk az egyik kollégától. Rendeztünk a tiszteletére egy búcsúebédet, amin mindenki jól érezte magát. Az ebéd végén megszólalt a főnök: "Hát ez olyan jó buli volt, hogy minden héten tarthatnánk egy ilyet!"
Hirtelen mindenki elcsendesedett. Csak ültünk némán, és bámultunk magunk elé, mint szarvas az út közepén a közeledő kamion reflektorfényében.
Mihály gazda és Andris gazda találkozik. Azt mondja Mihály gazda:
- Beteg a lovam.
- Az enyém is beteg vót.
- És mit adott neki?
- Terpentint.
Mihály gazda hazamegy, ad a lovának terpentint. A ló azonnal megdöglik.
- Na, Andris gazda, beadtam a lovamnak a terpentint, oszt mégis megdöglött.
- Az enyém is megdöglött a terpentintől.
- Az áldóját, há' ezt meg mér nem mondta?
- Mert nem kérdezte.
Fiatal házasok veszekszenek:
- Visszamegyek anyámhoz - fenyegetőzik a fiatal feleség.
- Hát rajta! - csattan fel a férj.
- De vele jövök vissza!
Apa és fia vágják a fát a hegyekben. Egyszer megszólal az öreg.
- Fiam, menj már le a faluba és kérdezd meg az öregeket, milyen telünk lesz!
A fiú lemegy, fél nap múlva visszajön.
- Apám, azt mondták az öregek, kemény telünk lesz.
- No, akkor vágjuk tovább, fiam.
Két napig még vágják a fát, megint megszólal az öreg.
- Fiam, menj le a faluba és kérdezd meg az öregeket, milyen telünk lesz!
A gyerek lemegy, fél nap múlva visszajön és mondja:
- Apám, azt mondták az öregek, hogy nagyon kemény telünk lesz.
- No, akkor vágjuk tovább, fiam!
Három napig vágják a fát, az öreg megint...
- Fiam.... és kérdezd meg mire alapozzák a feltevésüket!
A gyerek visszajön megint fél nap múlva és mondja.
- Azt mondták az öregek, ha a székelyek ilyenkor még vágják a fát a hegyekben biztos kemény telünk lesz.
- Édes lányom, ha még egyszer részegen találom a férjedet itthon, esküszöm, többet be sem teszem a lábam hozzátok!
- Jaj mama, csendesebben, már így is eleget ivott!
Két cimbora beszélget a kocsmában:
- Mondj már nekem egy jó viccet, hogy elmondhassam az anyósomnak!
- Miért?
- A tegnapit is elmondtam neki, és azt mondta, félholtra röhögte magát.
Székely bácsi a falu bíróságán, el akar válni a feleségétől.
Kérdezi a bíró:
- Mért akar elválni a feleségétől, Pista bácsi?
- Mert megcsalt a szomszéd gazdával.
- És maga, Pista bácsi, még sosem csalta meg a feleségét?
- Hát dehogynem.
- De hát akkor mért akar elválni, hiszen maga se jobb az asszonynál?
- Ejj, maga nem ért engem bíró úr! Ha én a csizmámmal belelépek a tehénszarba, csak lemosom, és ugyanolyan lesz, mint vót. De ha a tehén jön és beleszarik a csizmámba, hát azt a csizmát maga se venné többet fel!