A Kiborgizátor nyomdokain: generálj magadnak értelmetlen szervezetekhez értelmetlen neveket!
Egyik évben szilveszteri partira indultunk a férjemmel. Felöltöztünk, mindent elrendeztünk a házban, bekapcsoltuk az üzenetrögzítőt, beállítottuk az automata éjjeli világítást, majd hívtunk egy taxit. A macskát kivittük a kertbe, mert ha bent hagyjuk, mindig megpróbálja megenni a papagájt. Amikor be akartam zárni az ajtót, a macska hirtelen visszaosont az ajtó résén a házba. A férjem utána ment, hogy elkapja, én pedig beültem a taxiba.
- A férjem is jön azonnal, csak még felszaladt elköszönni anyámtól. - mondtam a taxisnak, mert nem akartam, hogy megtudja, üresen hagyjuk a házat.
Kis idő múlva jött is a férjem, kifulladva vágódott be a kocsiba, és ezt lihegte:
- Bocs, hogy ilyen soká jöttem. Felloholtam a lépcsőn, sehol senki, végül megtaláltam az ágy alatt. Egy vállfával tudtam csak kipiszkálni onnan. Utána meg nyakon kellett csípnem, mert ki akart ugrani a kezeim közül. Végül rádobtam egy pokrócot, hogy meg ne karmoljon. Nagy nehezen lecipeltem a kövér seggét a lépcsőn, és kihajítottam a kertbe.
Erre a taxis jelentőségteljesen hátranézett ránk, majd elindultunk.
Egy néger bölcs írta fehér szomszédjának:
Mikor megszületek: fekete vagyok .
Mikor felébredek: fekete vagyok .
Mikor lesülök a napon: fekete vagyok.
Mikor fázom: fekete vagyok.
Mikor meghalok: fekete vagyok.
DE TE!
Mikor megszületsz: rózsaszín vagy.
Mikor felébredsz: fehér vagy.
Mikor rosszul vagy: zöld vagy.
Mikor lesülsz a napon: piros vagy.
Mikor fázol : kék vagy.
Mikor meghalsz: lila vagy.
És még van pofád engem színes bőrűnek nevezni?