Vicclap.hu - Nayah kedvencek

- Miért örül Pistike, ha speed-et hoz a Mikulás?
- ???
- Mert csak kettőt kell aludni Karácsonyig...

Egy kisfiú becsönget egy házba, kijön a házigazda.
A kisfiú megszólítja:
- Bácsi kérem, valami van a garázsában, ami az enyém. Visszakérhetem?
- Tényleg? - szól a férfi. - Akkor lássuk, mi az.
Kinyitja a garázsajtót, a földön egy baseball-labda, és üvegcserepek, az ablakon lyuk és repedések.
- Na és szerinted, hogy került ide ez a labda? - kérdezi a férfi.
- Hűha, úgy látszik pont beletaláltam abba a kis lyukba ott!

Nagyapó állandóan a régi szép időket emlegette, különösen azért, mert olcsóbb volt az élet. Igy sóhajtozott:
"Amikor kisgyerek voltam, anyám elküldött a boltba, és két vekni kenyeret, 6 almát, egy szál kolbászt, két liter tejet és még újságot is tudtam venni összesen 1 dollárból!"
Majd hozzátette: "Ez ma már lehetetlen, azok a rohadt kamerák mindenütt ott vannak!"

Egy egyetemista srác meghívja ebédre az anyját az albérletbe, ahol lakik. Az ebédnél ott van a fiú lakótársa is, egy gyönyörű lány. Az anya folyton ezt a lányt figyeli, és gyanítja, hogy viszonyuk is lehet.
Amikor vége az ebédnek már egész biztos benne, hogy több van közöttük mint egyszerű szobatársi kapcsolat.
A srác szinte olvas anyja gondolataiban:
- Hidd e,l anya, tudom mire gondolsz, de nincs közöttünk a világon semmi, mi csak lakótársak vagyunk!
Kb. egy hétre rá a lány gyanakvóan megy a sráchoz:
- Egy hete, mióta az anyád itt járt, nem találom a szép ezüst merőkanalat...
- Nem tudom elhinni, hogy ő lett volna, de azért most írok neki egy levelet, csak hogy biztos legyek benne.
Így a fiú leül az asztalhoz és írja a levelet:
"Kedves Anya!
Nem mondom, hogy te vitted volna el az ezüst merőkanalat a lakásunkból, és azt sem mondom, hogy nem te voltál. De tény, hogy hiányzik azóta, hogy te itt jártál ebédelni."
Néhány napra rá megérkezik az anyja válasza:
"Kedves Fiam!
Nem mondom, hogy te lefeküdnél azzal a lánnyal, de azt sem mondom, hogy nem. De tény, hogy ha ő a saját ágyában aludna, akkor mostanra már régen megtalálta volna azt a merőkanalat.
Anyád"

Egy kisfiú egy ősrégi családi Bibliát talált a könyvespolcon. Érdeklődéssel lapozgatta, olvasgatta, egyszer csak egy száraz, lepréselt falevél esett ki a könyvből.
- Anya, nézd mit találtam! - szaladt oda anyjához.
- Mit, kisfiam?
- Azt hiszem, ez Ádám fehérneműje!

Douglas Adams: Keksz

Ez az egész tényleg megtörtént egy valós személlyel, és ez a valós személy én vagyok. Épp a pályaudvarra mentem.
Ez 1976 áprilisában volt Cambridge-ben, Angliában. Kicsit korán érkeztem. Rosszul tudtam a vonat indulását.
Vettem magamnak egy újságot, hogy megfejtsem a keresztrejtvényét, meg egy kávét és egy csomag kekszet.
Odamentem, és leültem egy asztalhoz. Azt akarom, hogy elképzeljék a helyszínt. Nagyon fontos, hogy maguk előtt legyen a kép. Itt az asztal, az újság, a csésze kávé, a csomag keksz. Egy fickó ül velem szemben. Teljesen
átlagos kinézetű, öltönyben, aktatáskával. Nem úgy tűnt, mintha valami különös dologra készülne. A következőt csinálta: hirtelen előrehajolt, felvette a csomag kekszet, kinyitotta, kivett egyet és megette.


Na most, azt kell mondjam, ez az a dolog, amit az angolok nagyon rosszul kezelnek. Semmi sincs a hátterünkben, neveltetésünkben, oktatásunkban, ami megtanítana bennünket, hogyan bánjunk azzal, aki fényes nappal az orrunk elől ellopja a kekszünket. Tudják, mi történne, ha ez Los Angeles belvárosában történt volna? Villámgyors tűzharc kerekedne, helikopterek érkeznének, a CNN, tudják... De végül, azt tettem, amit minden rámenős angol tett volna: nem vettem róla tudomást. Az újságba mélyedtem, kortyintottam egyet a kávémból, próbáltam egy megfejtést kitalálni a lapban, semmi mást nem tudtam csinálni, és azon gondolkodtam: "Mit fogok csinálni?"

Végül azt gondoltam, "Nincs más hátra, meg kell tennem", és nagyon erősen próbáltam nem észrevenni a tényt, hogy a csomag rejtélyes módon már nyitva van. Kivettem magamnak egy kekszet. Gondoltam: "Ezzel lefegyvereztelek!" De nem, mert néhány pillanat múlva megintcsak ugyanazt csinálta. Vett még egy kekszet. Miután az első alkalommal nem szóltam, másodszorra valahogy még körülményesebbnek tűnt előhozakodni a témával. "Ne haragudjon, nem tehetek róla, de észrevettem, hogy..." Úgy éreztem, ez nem igazán működik.

Így mentünk végig az egész csomagon. Amikor azt mondom, hogy az egész csomagon, mindössze körülbelül nyolc darabra gondolok, de nekem egy egész életnek tűnt. Ő vett egyet, én is vettem egyet, ő vett egyet, én is vettem egyet. Végül, amikor befejeztük, ő felállt és elsétált. Illetve előbb jelentőségteljes pillantást váltottunk, aztán ment el, én meg megkönnyebbülten felsóhajtottam és kényelmesen hátradőltem.

Néhány pillanat múlva beérkezett a vonat, úgyhogy felhajtottam a maradék kávémat, felálltam, felvettem az újságot, és az újság alatt ott volt a kekszem. Az a fantasztikus ebben a történetben, hogy valahol Angliában az utóbbi negyedszázadban élt egy tökéletesen átlagos fickó pontosan ugyanezzel a történettel, csak ő nem ismeri a csattanót.

Ó, Szűz Mária, aki teherbe estél bűnbeesés nélkül, kérlek, segíts, hogy bűnbe essek teherbeesés nélkül!

Egy férfi iszonyú fejfájással, másnaposan ébred. Próbál erőt venni magán, hogy felkeljen az ágyból. Az ágya mellett talál két szem aszpirint egy pohár vízzel. A széken kikészítve tiszta, vasalt ruha, az egész szobában gyönyörű rend. Az asztalon egy üzenet: "Drágám, reggeli a konyhában. Elmentem bevásárolni, sietek haza. Szeretlek."
Kitámolyog a szobából, az egész lakásban minden a helyén, a konyhában meleg reggeli illatozik, mellette friss újság. A fia az asztalnál ül és reggelizik.
- Mondd, fiam, mi történt itt az éjszaka?
- Úgy volt, apu, hogy éjjel háromkor hulla-részegen betámolyogtál az ajtón, összetörtél néhány bútort, odahánytál a nappali szőnyegére, és aztán beverted a fejed a szobaajtóba.
- És akkor hogy-hogy ilyen rend van, és finom reggeli vár?
- Amikor anyu bevonszolt a fürdőszobába és próbálta rólad lerángatni a nadrágot, azt mondtad neki: Nana, asszonyom, vegye le rólam a kezét, én nős ember vagyok!

- Tengerparton van egy kő. A kövön ül egy nő. Míg a nő mormolja imáját, a tenger hulláma nyaldossa a térdét...
- De Pistike, ez nem is rímel.
- Nyugi-nyugi, semmi aggály, lesz majd rím, ha jő a dagály!

- Hogy kezdődnek a cigány viccek?
- ???
- Körülnézéssel...