A Váci utcai presszó teraszán három lány üldögél. Hirtelen razzia kezdődik. Az elsőtől megkérdezi a nyomozó:
- Mi a foglakozása?
- Matematikus vagyok! Összeadom magam az igazgatóval, négyzetre emelem a szoknyámat, kivonom magam a termelésből...
- Hát maga? - fordul a másikhoz.
- Agronómus vagyok! Vándorolok melegágyból melegágyba...
A harmadikhot fordul:
- Hát maga?
- Én is k...a vagyok, csak nem tudom magamat ilyen szépen kifezejni...
Egy idősebb hölgy elmegy az orvoshoz, és megkérdezi tőle:
- Doktor úr, én már nem voltam együtt a férjemmel évek óta, és nem tudom, hogyan növelhetném meg a potenciáját...
A doktor mosolyog:
- Nem próbálta még meg a Viagrát?
- Ugyan, drága doktor úr, még arra se tudom rávenni, hogy aszpirint vegyen be, ha fáj a feje.
A doktor gondolkodni kezd.
- Tudja mit? - mondja egy pár pillanat múlva - Próbálja ki a következőt: törje össze a tablettát porrá és tegye bele a férje kávéjába, azt biztosan nem veszi észre.
A hölgy erre határozottan felderült és gyorsan el is távozott.
Egy héttel később, ideges arccal megint elmegy a doktorhoz. Az kérdezi tőle:
- Na és hogyan alakult?
- Szörnyen doktor úr, szörnyen...
- Talán nem vált be?
- De - válaszolta az idős hölgy. - Bevált. Amikor nem figyelt oda, beleraktam a kávéjába a port, ami nem sokára hatni is kezdett, ott helyben letépte a ruhámat és szeretkezett velem az asztalon. Nem volt ilyen jóban részem legalább 25 éve...
- Értem, de akkor mi a baj?
- Nos... Többet nem engednek be minket a McDonalds-ba.
A gyárigazgató a műszaki igazgatóhoz:
- Holnap reggel 9 órakor napfogyatkozás lesz, tehát olyasvalami, ami nem látható minden nap. Intézkedjék, hogy a dolgozók ünneplő ruhában jelenjenek meg. E ritka jelenséget magam fogom megmagyarázni. Ha esik, a jelenséget nem láthatjuk jól. A dolgozók ez esetben az étterembe mennek.
A műszaki igazgató a főosztályvezetőhöz:
- A gyárigazgató utasítására holnap 9 órakor napfogyatkozás lesz. Ha esik, a jelenséget ünneplő ruhában a gyárudvaron nem láthatjuk jól. Ebben az esetben a nap eltüntetését az étteremben végezzük el. Ez tehát olyasvalami, ami nem látható minden nap.
A főosztályvezető az osztályvezetőhöz:
- A gyárigazgató utasítására holnap 9 órakor ünneplő ruhában végbemegy a nap eltüntetése az étteremben. A gyárigazgató utasítást ad, hogy essék az eső. Tehát valami, ami nem látható minden nap.
Osztályvezető a csoportvezetőhöz:
- Ha holnap reggel az étteremben esik, tehát valami, amit nem láthatunk minden nap, 9 órakor eltűnik a gyárigazgató ünneplő ruhában.
Csoportvezető a munkásokhoz:
- Holnap 9 órakor el fog tűnni a gyárigazgató, miközben esik. Kár, hogy ezt nem láthatjuk minden nap.
Egy férfi kérdezi a feleségétől:
- Mondd, drágám, miért jöttél annak idején hozzám feleségül?
- Hát, mert hülye voltam. - feleli viccesen az asszony.
- Akkor jó, megnyugodtam. - mondja a férj.
- Hogy-hogy?
- Mert annyiszor hallani, hogy házaspárok elválnak, mert elmúlik a szerelem. De a hülyeség, az nem múlik el.
- Kisfiam, honnan tanultad ezt a csúnya beszédet? - kérdezi az anyja a hatéves Pistikétől.
- A Mikulástól, anyu.
- A Mikulástól?
- Igen, mikor a sötétben felbukott egy székben a szobámban.
A pap egy tinédzser fiút gyóntat:
- Atyám, vétkeztem szóban, tettben és gondolatban... Lefeküdtem egy lánnyal, pedig csak fél órája ismertük egymást...
- Te vagy az, Tamás fiam?
- Igen, én vagyok, atyám.
- Na akkor mondd el nekem: ki volt az a lány?
- Nem mondhatom el, atyám, vigyáznom kell a jóhírére.
- Ugyan már! Nekem mindent elmondhatsz!
- Tudom, de ezt nem.
- Na... Ki volt az? A Kovács Eszter?
- Nem mondhatom el...
- Hát akkor a Szabóék lánya, a Kati?
- Nem mondhatom el...
- A Kis Judit volt innen a szomszéd utcából?
- Nem mondhatom el...
- Nagyon véded te azt a lányt... Makacsságodat azzal büntetem, hogy fél évig nem jöhetsz a templomba ministrálni!
Odakinn találkozik a fiú az egyik haverjával:
- Na mi volt a papnál?
- Kaptam fél év szabit meg három tuti tippet!
Éppen lefeküdtünk volna, mikor az asszony szólt, hogy ég a lámpa a garázsban. Kinézek, és látom ám, hogy négy markos legény serényen hordja kifelé a cuccaimat, aztán rakják az utcán ácsorgó teherautóra, ezerrel. Kapom a telefont, hívom az óberhét, de azt mondja egy zsernyák, hogy momentán egy szabad kocsijuk sincs, de nyugi, amint lesz, jönnek, és már le is tette.
Nekem meg a fejem tetejébe akadt az adrenalin azonnal, úgy hogy ismét felhívtam a szervet. Mondom neki, az előbb telefonáltam, hogy jöjjenek, de már nem kell sietniük. Ugyanis fogtam a puskámat, lepuffantottam mind a négyet, helyszínelni meg tényleg ráérnek később is. No, le se tettem a kagylót, négy rendőrautó már ott is volt a házunk előtt, plusz a mentő. El is kapták a betörőket ízibe.
Az egyik rendőr, aki velem is hajlandó volt szóba elegyedni, megjegyezte:
- Mintha azt mondta volna, hogy lelőtte mind a négyet.
Mire én:
- Maguk meg valami olyasmit, hogy nem tudnak küldeni senkit...
Grühn kérdezi Kohntól, miközben mennek a zsinagógába:
- Nem tudom, vajon szabad-e imádkozás közben dohányozni.
- Fogalmam sincs, de kérdezd meg a rabbit.
Mikor megérkeznek, Grühn megkérdezi a rabbitól:
- Mondja, szabad-e imádkozás közben dohányozni?
- Nem, semmiképp, ez ellenkezik a vallásunkkal és a hagyományainkkal.
Grühn visszamegy Kohnhoz, elmondja neki, mit válaszolt a rabbi. Erre Kohn:
- Nem jól tetted fel a kérdést. Majd én megkérdezem újra.
Odalép a rabbihoz:
- Kérem, mondja meg, szabad-e imádkozni, amikor dohányzom?
- Hogyne, bármikor. Imádkozni minden körülmények között szabad.
Egyik este egy férfi és egy kolléganője sokáig túlóráztak az irodában, ezért a férfi felajánlotta, hogy hazaviszi a nőt az autójával. Ártatlan gesztus volt csak, de a férfi mégis úgy döntött, hogy nem említi meg otthon a feleségének, aki elég féltékeny természetű. Másnap este a házaspár vacsorázni indult az autóval. Egy piros lámpánál megállva, a férj lenézett a kocsiban, és meglátott egy tűsarkú cipőt, ami az utasülés alól lógott ki. Óvatosan felvette, és amikor az asszony nem nézett oda, gyorsan kidobta az ablakon.
Amikor megérkeztek az étteremhez és ki akartak szállni, a feleség megszólalt:
- Drágám, nem tudod, hová lett a fél pár cipőm?
Egyik nap egy idegen kutya jelent meg a házunk előtt. Látszott rajta, hogy ápolt, jóllakott.
- Eltévedtél, kutyus? - mondtam neki, és beengedtem a nappaliba. A kutya rögtön otthon érezte magát, lefeküdt az egyik sarokba, és aludt egy órát. Amikor felébredt, kikérezkedett, és el is ment.
Másnap ugyanabban az időpontban ismét megjelent nálunk a kutya, megint beengedtem, aludt egyet, majd eltávozott. Így ment ez még két héten át. Egyszer a nyakörvére akasztottam egy cetlit ezzel az üzenettel: "Kedves gazda! Az önök kutyája minden nap hozzánk jár aludni."
A következő napon a kutya egy másik cetlivel tért vissza, amin ez állt:
"Ez a kutya öt gyerekkel lakik együtt, sosem tudja magát kialudni. Holnap én is eljöhetek? A gazda"