Lehettem olyan 4-5 éves, amikor valahol vendégségben voltunk, és megkínáltak sütivel, anyukám, mint afféle büszke anyuka, megkérdezte tőlem:
- Na, mit kell mondani?
Erre én:
- Kérek szépen még!
Futottam az egyetemről, hogy elérjem a vonatomat, nagyon nagy késésben voltam. Mikor odaértem a Keletibe, látom, hogy hatalmas a sor van mindegyik kasszánál. "Na még van nyolc percem, csak elérem". Erre láttam, hogy a mellettem levő pénztárhoz odafutott egy lány - kielőzve a várakozó tömeget - és jegyet kért. Senki nem szólt semmit, legalábbis nem hallottam, ezért úgy gondoltam, hogy ez jogos, megtehetem én is. Odapofátlankodtam mindenki elé a tömeg és egy nagy darab srác legnagyobb megrökönyödésére.
- Az anyád p****ját, szétverlek, te állat, mit képzelsz magadról? - szólt a kigyúrt gyerek, erre én eléggé megijedtem.
- Megvegyem neked is a jegyed? Van még valaki, aki siet? - kérdeztem.
Senki nem szólt, csak a srác:
- Ócsára légyszi' egy diákot, adom a pénzt...
Mindketten elértük a vonatunkat.
Bejött az élelmiszerboltba egy szöszi.
- Kérek egy kék Szofit!
Levettem egy egy nekem szimpatikus darabot a sok közül, és a hölgy elé tettem. A dobozon nagy fekete keretben az állt, hogy a dohányzás tüdőrákot okoz. A hölgy felháborodva utasította vissza:
- Nekem ez nem kell, mert ez tüdőrákot okoz!
Padlót fogtam. Hogy valaki ilyen jó helyzetfelismerő legyen! És így lehessen rá hatni! Elhatároztam, hogy olyat mondok, ami alapjaiban rengeti meg a világnézetét, majd elboruló aggyal, de faarccal közöltem vele:
- Sajnos, mind rákot okoz.
Erre ő szintén faarccal:
- Adjon egy másik dobozzal ugyanebből a márkából!
Először azt hittem viccel, de rájöttem hogy nem. Hát, én adtam neki.
- Erre meg az van írva, hogy a terhesség megszakadásához vezethet.
- Ó, az jó, nem vagyok terhes, és így nincs gond. Tüdőrákot mégse szeretnék kapni!
Azt hittem, felkötöm magam, de erőt vettem magamon, végül is a napom szép volt, mert újfent örömöt okoztam egy vásárlónak. De a történetnek itt nincs vége. A hölgy pár nap múlva visszatért, megint kért egy kék Szofit. Rutinos droidkezelőként mindjárt meg is néztem, mi van a dobozon. Az írás imígyen szólt: "A dohányzás csökkenti a spermiumok számát." Gondoltam, ez biztos jó lesz, és oda is adtam. Nézegette, nézegette, közben egy pár embert kiszolgáltam, majd közölte:
- Ez férfi cigi, ez nekem nem jó! Adjon nőit!
Egy sráccal először találkoztunk. Nagyon jól kijöttünk egymással, rengeteget beszélgettünk meg röhögtünk.
Hát, mit ne mondjak, azon az estén kicsit túlzásba vitte az ivást.
- Fogadjunk, hogy rózsaszín a bugyid! - mondta.
Mindenki felénk fordult, csönd lett. Teljesen leégtem, de azért meg akartam mutatni neki.
- Okés, mennyiben fogadjunk? - kérdeztem.
- Adok egy ötezrest, ha te nyersz, ha viszont csak egy kicsit is rózsaszínűnek látom a bugyidat, jössz nekem tízezerrel.
Gondoltam, ez begolyózott, hát igent mondtam. De rögtön utána eszembe jutott, hogy hiába jöttem egyértelműen fehér bugyiban, egy részeg srác bármit rózsaszínnek láthat. Így hát megmondtam neki, hogy inkább holnap találkozzunk ugyanitt ugyanekkor, és akkor majd megmutatom neki, hogy mennyire nincs igaza. Elfogadta.
Másnap direkt fekete bugyit vettem fel, zöld szoknyával. Megérkeztem a szórakozóhelyre. Rögtön kiszúrtam a srácot, aki azonban most egy szőkével az oldalán érkezett.
Odamentem hozzájuk, de még mielőtt köszöntem vagy leültem volna, megszólított a srác:
- Hé, kislány, kapd le a szoknyád, hadd lám a bugyidat!
Legszívesebben ordítva kirohantam volna, de az üzlet, az üzlet. Megmutattam neki a fekete bugyimat. Bólintott, majd szó nélkül a kezembe nyomott egy ötezrest. Szemmel láthatóan boldog volt. Meg is kérdeztem:
- Hé, mit röhögsz, veszítettél!
A szőke csaj értetlenül bámult, majd elkezdett a pénztárcájában kotorászni. A srác megszólalt:
- Tudod, kiscsaj, tegnapelőtt fogadtam ezzel a lánnyal tízezerben, hogy ma, amikor eljövünk ide, az első csaj, akit megszólítok, első szóra megmutatja nekem a bugyiját.
Megkövülten bámultam rá. Majd pofon csattant, és sírva rohantam el.
Ügyfélszolgálat: - Tessék, miben segíthetek?
Felhasználó: - Nem megy a levelezés.
Ü.: - Tudna valami konkrétumot mondani?
F.: - Persze! Konkrétan a levelezés nem megy.
Bírósági tárgyalásokon történt érdekességek:
"Tiltakozom, Bíró úr, hogy engem személynek nevezzen!"
[Rodney Skurdal 1996-ban, amikor egy bíró megkérdezte, hogy ő-e a perben szereplő személy.]
"Miféle 'tanúról' beszélsz, ember?! Csak ő meg én voltunk a boltban!"
[Egy magát ártatlannak valló vádlott elszólása, amikor egy tanúskodó rendőr véletlenül az áldozat helyett tanút mondott.]
"Imádok inni vezetés közben! Ez egyike legnagyobb szenvedélyeimnek!"
[Steven L. Johnson magyarázata, akit a bíró két évre küldött börtönbe ittas vezetés miatt.]
"2500 dollárra pereltem, de a bíró csak 837.29 dollárt ítélt meg. Szerintem nem volt tudatában annak, egy nő számára mit jelent a saját haja!"
[Lauryl Boyer, miután pert nyert fodrászával szemben egy rosszul sikerült frizura miatt.]
A Nógrád megyei Pásztón még sokáig emlékezni fognak annak az autószerelőnek az esetére, aki saját budiját robbantotta magára. A kétszeresen is "aláaknázott" balszerencsés férfi rendhagyó katapultálása után a környékbeliek nem tudták, hogy röhögjenek vagy sajnálkozzanak a megperzselt áldozaton.
A férfi egy autójavító-műhelyben keresi karosszérialakatosként a betevőre valót. A baleset délutánján az olajos és kátrányos overallt az asszony gondjaira bízta, majd átugrott egy kicsit sörözni a közeli talponállóba. Míg a ház ura a búfelejtőben poharazott, addig hitvese benzinnel és az ott talált festékhigítóval próbálta eltüntetni a munkaruha makacs foltjait. A rendhagyóan radikális tisztítás végeztével a szutykos vegyszert a WC-be öntötte, majd vacsorakészítéshez látott. Ekkor érkezett haza a kicsit bódult férj, és régi jó szokásához híven - félárbócra eresztett gatyával - beült újságot olvasni a budira. Engedve szenvedélye csábításának, a sporthíreknél már cigarettára is gyújtott, majd hanyag eleganciával a parázsló csikket a duplán "aláaknázott" kagylóba pöccintette... Ekkor csapott fel a kénköves mennykő a házigazda csupasz lába között. A család a kétségbeesett ordításra, majd a veszett szitkozódásra riadt fel. A halálra rémült apuci füstölgő üleppel és megperzselt "családfával" toporgott üvöltve a fürdőszoba közepén és oltásért rimánkodott.
A fáma szerint az áldozat napokig nem szólt mosónőként leszerepelt asszonykájához, és sokáig csak állva tudott vacsorázni. Szerencsére a leégett félguriga WC-papíron és a szőrpusztuláson kívül nem érte komolyabb károsodás a szerelőt. Anyagi kár is csupán az autójavítót érte, mert miután kitudódott a hétpecsétes családi titok, a röhögéstől napokig alig tudtak rendesen dolgozni a műhelybeli haverok.
Egy tizenéves egy 50 évesnek:
- Na mi van, csávókám?!
- Elhallgass, te kis szemtelen! Hogy jössz ahhoz, hogy csak úgy letegezz, mi?! Van fogalmad róla, hogy az apád is lehetnék?
- Na arról aztán ne is álmodj, bunkó! Az én családomba nem jön olyan, aki már egy ilyen apróságért is lecsesz!
Ügyintéző: - Ügyfélszolgálat, ELMŰ. Miben segíthetek?
Ügyfél: - A fürdőszobában állandóan gázszagot érzek.
Ügyintéző: - Ez az Elektromos Művek.
Ügyfél: - Jó, de ha felrobbannék, akkor szóltam.
Egy kellemes délutáni napon hazafelé utaztam a villamoson a suli után. Mint minden tömegközlekedési járművön, itt is érdekesebbnél érdekesebb emberek utaztak. A legfeltűnőbb három cigányasszony és egyikük fiatal lánya volt. Nemcsak a színes viselet miatt, hanem mert ahogy az jellemző, igen hangosan beszélgettek.
Az egyik asszony fennhangon mondja a lányának:
- Én mindég arrá tánítottálák, hogy féhér embérnek soha, de soha ne köszönjé! Dé há ciganyemberrel találkozo, akkor annák mindég kösszönj, mert léhét, hogy ő az apád!
Magamba fojtottam a röhögést, és leszálltam a villamosról.