Kati és Peti egy tandemen tekernek felfelé a meredek domboldalon. Amikor nagy nehezen felérnek a tetőre, leszállnak, Peti lihegve megszólal:
- Hű, végre! Nem gondoltam, hogy fel bírunk idáig jönni.
- Én sem. - feleli a lány - Végig behúzva kellett tartanom a féket, hogy vissza ne guruljunk.
Egy lány a híd korlátján áll és épp készül beleugrani a folyóba, amikor arra jön egy kerékpáros fiú. Odaszól a lánynak:
- Hé, hát te meg mire készülsz ott fent?
- Beleugrom a vízbe, öngyilkos akarok lenni.
- Ugyan, micsoda butaság! Gyere ide inkább és adj egy csókot! - mondja incselkedve a biciklis.
A lány odamegy, megcsókolja, hosszan, szenvedélyesen. A fiú nagyot sóhajt:
- Hű, ez volt életem eddigi legklasszabb csókja! Te aztán egy igazi tehetség vagy, kár lenne ezt elpazarolni. Mondd, miért akarsz meghalni?
- Mert a szüleim nem bírják, hogy lányruhában járok.
- Miért nem tud az elefánt biciklizni?
- ???
- Mert nincs hüvelykujja, amivel csengethetne.
- Mikor mondhatjuk azt, hogy egy bicikli már nem bicikli többé?
- ???
- Amikor ráfordulsz vele az autópályára.
Amikor autót vezetek, utálom a gyalogosokat, amikor pedig gyalog közlekedem, utálom az autósokat. De mindkét esetben egyformán gyűlölöm a kerékpárosokat.
Kovácsot meglátogatja a haverja a baleseti sebészeten.
- Szegény cimborám! Hát hogy történt veled ez a csúnya baleset?
- Az úgy volt, hogy este mentem kerékpárral az úton, és látom, hogy szembe jön velem két motoros. Gondoltam, elférek köztük. Hát, kiderült, hogy nem motorok fényszórója volt az, hanem egy autóé.
Kerékpározik egy idős nénike az országúton, mikor meglát egy úthengert az árokba borulva. Csóválni kezdi a fejét és félhangosan megszólal:
- Micsoda világ! Folyton száguldanak, mint az őrültek!
- Most pedig feküdjetek hátra, emeljétek fel a lábatokat és úgy mozgassátok, mintha kerékpároznátok! - mondja a tornatanár. - Béla, te miért nem csinálod azt, amit a többiek?
- Azért, tanár úr, mert én éppen lefelé megyek a lejtőn.
Mint minden elsőgyerekes apuka, jómagam is nagyon féltettem a kisfiamat élete első éveiben. Amikor eljött az ideje, hogy először elvigyem kerékpározni őt magammal, előbb beszereztem minden szükséges biztonsági eszközt. Gondosan felszereltem a gyerekülést a biciklim csomagtartójára, ellenőríztem a biztonsági övet, beállítottam a megfelelő méretre. A gyerekre feladtam a sisakot, térd- és könyökvédőt, és jól beszíjaztam az ülésébe. Alaposan átnéztem újra, hogy minden rendben van-e, mielőtt elindulunk. Kitoltam a kerékpárt a házunk elé, majd szokásom szerint jobb lábamat nagyívben hátralendítve fel akartam szállni, amikor is alaposan szájbarúgtam egyetlen gyermekemet.