Vicclap.hu - viccek archívum, 78 . oldal

Reggeli közben lányaim angol szavakból vizsgáztattak.
- ...és anya, hogy mondják azt, hogy áll?
- Chin.
Apa visszakérdez:
- Akkor a Jáksó csintalan?

A bátyám esküvőjén anyám sokáig hősiesen tartotta magát, és ellenállt a sírásnak. Ez egészen addig sikerült neki, míg a szertartás vége felé rá nem nézett a nagyszüleimre. Nagymama éppen kinyújtotta a kezét a tolószékben ülő Nagypapa felé, és gyengéden megfogta a csuklóját. Ekkor anyámnak hirtelen megeredtek a könnyei.
Később, mikor elmondta, milyen megható volt az a jelenet, a Nagyi  így válaszolt:
- Sajnálom, ha megzavartam az esküvőt. Csak ellenőriztem Apád pulzusát, hogy él-e még.

- Nem értem, minek csináltak ide utcát, ha egyszer behajtani tilos!?

- Nem megyek ki a napra, mert fejszúrást kapok!

- Anya, nem bántalak meg azzal, ha azt mondom, hogy ez a krumpli most nem olyan finom, de amit máskor szoktál főzni az nagyon finom szokott lenni?

- Te láttál már olyan anyukát, aki jól járt, ha erőltette a gyerekét?

A kislányomnak, egy régi kulcsot adtam játszani.
- És hol az ajtó, amit nyitni lehet vele? - kérdezte.
Azt feleltem, hogy fogalmam sincs.
Ő csodálkozva végigmért, és megjegyezte:
- A kulcsot szokták elveszíteni, nem az ajtót.

Kisfiammal (3 éves) sétálunk, és lát egy lefektetett biciklit a pázsiton:
- Szegény bicikli, megdöglött.

Nagyapánk csigalassúsággal ette a joghurtját.
- Figyelj, nagypapa - mondta az öcsém -, csak három nap a szavatossága.

Négyéves fiam sehogy sem boldogult a köhögés elleni szirupja kupakjával, és végül azt kérdezte:
- Miért nem tudom én ezt kinyitni?
- Mert biztonsági zár van rajta, hogy gyerekek ne tudják kinyitni - feleltem.
Még egyszer próbálkozott a kupakkal, aztán azt kérdezte:
- De honnan tudja, hogy én gyerek vagyok?

Imádok horgászni és vadászni, ezért otthon rendszeresen eszünk halféléket és vadhúsokat. Talán kicsit sokallja is a családom az ilyen ételeket. A múltkor szarvaspörköltet tálaltam fel vacsorára, amikor a lányom megjegyezte:
- Bárcsak az erdőben pizzák is teremnének!

A vejem a UPS-nél dolgozik, de korábban tengerész volt. Van egy unokám, a négyéves Connor. Egyik nap az apja hozott neki két plüssmackót, az egyik UPS egyenruhában, a másik pedig tengerésznek öltözve. Connor értetlenül nézett egyik játékról a másikra. Apja elővett egy fényképet, melyen még tengerész ruhában feszített, és mutatta a kisfiúnak:
- Látod, itt van apu!
Mire Connor megkérdezte:
- Korábban mackó voltál?

Egyik haverommal, Józsival, üldögéltünk egy bárban, amikor egy nagyon csinos fiatal nő jött be az ajtón. Meglátott minket, és leült Józsi mellé. Kiderült, hogy régebben munkatársak voltak. A nő elmesélte, hogy éppen összeveszett a férjével, aki egyébként rendőr, és ő most dühében eljött otthonról. Aztán a régi ismerősök elmélyült beszélgetésbe kezdtek egymással. Hirtelen támadt egy ötletem, és odasúgtam Józsinak:
- Józsi, ne fordulj meg, egy fickó rontott be az ajtón, nagyon dühösnek látszik, és fegyver van a kezében!
Mire ő rémülten azt mondta nekem:
- Gyorsan! Csókolj meg!

A múltkor lakatost kellett hívnom, mert elromlott az egyik szobaajtón a zár. A zárszerelő, amint megérkezett, azonnal hozzá is fogott a munkához. Nekem pedig a kertben volt dolgom, így elindultam kifelé. A bejárati ajtónál üldögélt Blöki, a családunk kedvence. Megsimogattam a fejét és azt mondtam neki:
- Jó fiú vagy, szeretlek. Most szépen itt maradsz, rendben?
Mire a szobából kiszólt a mester:
- Rendben!

A munkahelyemre bejött egy (nem szőke) hölgy ügyfél.
- Az apukám nyugdíjba megy, a bér- és munkaidő-igazolására lenne szüksége.
- Rendben. Ha tudunk, segítünk. Hol és mikor dolgozott az apukája?
- Azt nem tudom - hangzott a válasz.

Egy községi monográfia készítésekor ellátogattam a helyi nyugdíjas klub ülésére, anyag-, kép- és információgyűjtés céljából. Az egyik bácsi mondott egy történetet, ami felkeltette érdeklődésemet.
- Ez nagyon érdekes, - mondtam neki - hol tetszett hallani?
- Állítólag mondta valaki - válaszolta.

Egy községi monográfia megjelenése után megállított egy idős bácsi a boltban. Hallotta, hogy megjelent a könyv, de neki nagyon sok családi, a községgel kapcsolatos képe van otthon. Mondtam neki, miért nem hozta el nekem, korábban a helyi újságban is benne volt, hogy a könyvhöz gyűjtök képanyagot. Mire az öreg:
-Én ki nem adom a képeket senkinek! De bekerülhetnek még a könyvbe?
-Persze - mondtam. - Megveszi a könyvet, kinyitja és belerakhatja az összeset.