Afgán történelem
Újkor.
1773- az új sah, Timur Kabulba teszi át székhelyét. Lázadás tör ki.
1793- Timur 23 fia közül az egyik, Zaman Mirza puccsal átveszi az uralmat. Lázadás tör ki.
1799- Testvére, Mahmud megdönti Zaman uralmát és megöli.Polgárháború.
1803- Testvére, Shuja megdönti Mahmud uralmát. Lázadás tör ki Kasmírban.
1809- Mahmud visszafoglalja a trónt. Polgár-testvérháború.
1815- Mahmud megvakíttatja saját főminiszterét.
1818- A vak főminiszter fia, Dost Mohammed elűzi Mahmudot. Anarchia.
1823- Dost Mohammed összeveszik testvéreivel, gyilkosságok, polgárháború.
1838- Brit invázió. Shuja visszatér és sah lesz. A britek egy része kivonul.
1841- Felkelés. A briteket és Sir Alexander Burnes parancsnokot lemészárolják.
1841- Béketárgyalások. Dost Mohammed fia tárgyalás közben megsértődik és leszúrja a brit küldöttség vezetőjét, Sir William McNaghten-t.
1842- A maradék britek kivonulnak Kabulból. A 17 ezer fős sereget az afgánok a béke ellenére megtámadják. Egyedül a sereg orvosa menekül meg élve.
1842- Shuját meggyilkolják.
1842 dec- A britek elfoglalják Kabult. Dost Mohammed lesz a sah, ezúttal Emír címmel.
1848- Az emír ellen fellázadnak, de a lázadást leverik.
1863- Dost Mohammed fia, Sher Ali Khan lesz az emír. Testvérei fellázadnak.
1878- A britek és az oroszok is megtámadják az országot. Az emír elmenekül. Kabul a briteké.
1879- A briteket lemészárolják Kabulban.
1879- A britek visszafoglalják Kabult. Az emír Abdur Rahman Khan lesz. Polgárháború.
1881- A lázadókat lemészárolják.
1888- Az emír unokatestvére fellázad. Száműzik.
1901- Az emír fia, Habibullah lesz az új emír.
1912- Lázadás, polgárháború.
1919- Az emírt meggyilkolják. Lázadások.
1919- Az új emírt, testvére gyilkosát 6 napi uralom után szintén megöli unokaöccse.
1921- Harmadik brit-afgán háború. Afgán győzelem. Amanullah reform uralma.
1924- Lázadás tör ki. Az emírt (új neve: padisah) csaknem elűzik.
1929- A padisahot, Amanullahot megdönti Nadir Sah. Lázadások.
1933- A reakciós padisahot egy diák megöli.
1939- Felkelés.
1953- Daud min.elnök. Szovjet barátság kezdete.
1973- Daud Khan puccsa, a padisahot elűzik. Köztársaság kikiáltása.
1975- Daud kiirtja ellenfeleit.
1978- Puccs, Babrak Karmal megöli Daudot. Taraki az elnök.
1979- Megölik az USA nagykövetét.
1979- Puccs. Hafizullah Amin megöli Tarakit és elnök lesz.
1979- Puccs. Amint megölik, Karmal lesz az elnök.
1979- Szovjet invázió kezdete.
1986- Karmalt szovjet deszantosok megölik. Najibullah az elnök.
1992- A modzsahedek elfoglalják Kabult. Rabbani az elnök.
1994- Dostum és Hekmatjar puccsa. Kabul maradékát lerombolják.
1996- A Taliban elfoglalja Kabult. Tömeggyilkosságok. bin Laden ideköltözik.
1998- Kivégzik az iráni nagykövetet(!!)
1999- Tömegmászárlások a hazarák (törzs) között.
2001- Orgyilkos megöli Sah Maszúdot, a lázadók vezérét.
|
