Víz
Vihar tombol a székely faluban. Az asszony ezért nem ment ki a kútra vízért, hogy levest főzzön az urának. Hazaérkezik a gazda a kapálásból bőrig ázva, leveti a vizes gúnyát, majd komótosan leül az asztalhoz. Egy darabig türelmesen vár, aztán megkérdezi.
- Nincsen ebéd, asszony?
- Hát mán hogy vóna? - nyelvel a fehérnép. - Csak nem ment el az eszem, hogy ebbe' az ítéletidőbe' kimenjek a kútra csak azétt, hogy kendnek levest főzzek?!
- Az öreg nem szól semmit, feltápászkodik, elveszi a vedret, s kimegy a kútra. Megtölti vízzel, aztán beérvén a házba szó nélkül nyakon önti a feleségét.
- Megbolondult kend vénségire? - sápítozik - Minek öntött le, most csupa víz lettem!
- Így mán úgy es vizes vagy, s nyugodtan kimehetsz vízért...
|
