Magyarok
Külföldön dolgozom, meglehetősen messze a hazámtól. Így itt sajnos meglehetősen kevés az esély arra, hogy honfitársaimmal találkozzam. Nem így volt ez pár hete.
Éppen a kedvenc kávézómban "ücsörögtem". Illetve nem is ültem, hanem a sarokban elhelyezett sokszemélyes bőrgarnitúrán fetrengtem, mivel módfelett másnapos voltam. Ekkor érkezett egy hat főt számláló társaság, akik természetesen az általam elfoglalt sarkot szemelték ki maguknak. Közelebb érve vettek csak észre engem, mert ugye feküdtem. Csalódottan kanyarodtak el egy másik műanyag székes asztalhoz. Közben jó magyar szokás szerint az egyikük megjegyezte, úgy hogy tisztán hallottam. Persze magyarul:
- Ez a kitetovált gyökér is mi a f...ért pasáskodik ott egyedül. Mindjárt felpofozom onnan!
Én egyből reagáltam, a legszigorúbb gyilkológép arcomat elővéve:
- Azért, mert ez a hely a magyarok helye!!!!!! Szóval ha akarsz, gyere ülj le mellém!
Következett egy jó tíz másodperces kínos csönd. Sajnos tovább nem bírtam örömöm leplezni, hogy végre az anyanyelvemen kommunikálhatok, tehát elkezdtem vigyorogni. Ők persze szintén, és le is ültek hozzám.
Én valóban boldog voltam, mert évek óta nem láttam itt magyarokat.
|
